Az MKP gazdasági és régiófejlesztési tanácsa Rimaszombatban szervezett gazdasági értekezletet, melynek fő célja a déli régiók gazdasági helyzetének megvitatása, és a kitörési pontok keresése volt.
A Tompa Mihály Református Gimnázium dísztermébe megérkezett vendégeket és érdeklődőket Auxt Ferenc, az MKP rimaszombati járási elnöke üdvözölte. Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke bemutatta a tanács további tagjait, akik őt elkísérték: Dobai Tibor közgazdász, bankár, biztosítási szakember, a komáromi Jókai Színház gazdasági igazgatója, az Érsekújvári Járási Elnökség tagja; Wirth Jenő menedzser, energetikai cég regionális igazgatója, a Lévai Járás képviseletében; Könözsi László az első Dzurinda-kormány mezőgazdasági minisztériumának volt államtitkára. Keletről nyugati irányba indulva sorrendben a rimaszombati volt a hatodik járás, ahol meghallgatták a helyi érdekeltség javaslatait, hogy az MKP régiófejlesztési, gazdasági programját ne Pozsonyban a zöld asztalnál írják meg. Érkezésüknek célja tehát, hogy régiónként véleményt cseréljenek, hogy mit kell tenni, s programba foglalni az egyes régiók érdekében. Felvezető előadásában Farkas Iván szólt Szlovákia, s főképpen a déli régió gazdasági helyzetéről, melyben ismertette a főbb csapásirányokat, melyhez várták az olyan hozzászólásokat, amelyek megfogalmazzák a kitörési pontokat Gömört érintően.
Járulék- és adóreform
Ősszel beterjesztik a második konszolidációs csomagot, amely a jövő évi pénzügyi politikát határozza meg, melyben meg akarják emelni a jövedéki adót a sörre, az üzemanyagokra, és ki akarják vetni a borra. A bortermelő országokban nincs a bornak jövedéki adója, Szlovákia ezt elsőként akarja bevezetni, amellyel félő, hogy a konkurenciaképességét veszítheti el, s több ezer munkahely szűnik meg. Be akarják vezetni a szuperbruttó bért, melyet első lépésnek tartanak a szociális háló teljes szétbombázása irányába, a járulékbónusz pedig a szociális katasztrófa, a munkanélküliek a teljes – ahogyan Farkas Iván fogalmazott. Kevesebbet fognak levonni járulékokra, megnövekszik az adóalapja, így az adózás lényegesen megerősödik, mivel azonban csökken a dolgozó járulékterhe, kevesebb megy a szociális biztosítóba, amely ma az az intézmény, amely a legkomolyabb pénzügyi hiánnyal küzd. A szociális biztosító hiánya 4,6% lesz, az egészségügyi biztosítónak pedig 1,6%-os lesz a kiesése. A reform nagy vesztesei az iparosok, vállalkozók lesznek. Jövőre megszűnik a leírható költségáltalány, ennek köszönhetően megnövekszik a rájuk nehezedő járulékteher, a kis és középvállalkozók terhei is megnövekednek. Az igazi vesztesek pedig a legkisebb jövedelmű polgárok, akik megbízási szerződésre dolgoznak, hiszen ezután nekik is kell járulékokat fizetni.
Közlekedés – 2013. január 1-től a vasúti szárnyvonalak és egy része a fő vasúti vonalaknak át lesz ruházva megyei hatáskörbe, a megyéknek erre nem lesz apparátusuk, így ki fogják szervezni. Föl kell éleszteni a vasúti szárnyvonalakat, s megyén belül kell rá kidolgozni programot, amit valószínűleg csak befektető tud majd garantálni, így nagyon oda kell figyelni.
A mai kormányprogramba nem került az R2-es gyorsforgalmi út – Losonc-Rimaszombat-Rozsnyó-Kassa. Ezekben a régiókban leépítették az üzemeket, kereskedelmet, s ezzel együtt leépült a forgalom is, hisz nincs hová járni dolgozni…
EGTC- Csirmaz Miklós, az MKP Rimaszombati Alapszervezetének elnöke a rimaszombati fórumon felvetette a EGTC azaz az Európai Gazdasági Társulások kérdéskörét, ami szintén egyik fontos tényezője lehetne a gömöri régiónak. Párkány, Komárom, Ung vidékén már megalakultak az EGTC-k, de közép-Szlovákia ebből kimaradt, s itt is lényeges lenne létrehozni, s hasznos lenne beépíteni a gazdaságpolitikába, emellett a vállalkozásfejlesztő központ létrehozása is szükséges lenne a régióba. Kell egy helyi érdekeltség, amely meg tudja fogalmazni a jövőnket. Megalakult s már több mint két éve működik a Párkány-Esztergomi EGTC, melynek egyik kezdeményezője Farkas Iván volt. Megalakult a hárommegyés EGTC Nagyszombat megye, Győr-Sopron megye és Komárom-Esztergom, mely eredeti elképzelések szerint Nyitra megye is szerepelt, sőt ők akarták a négymegyés együttműködést, de politikai okok miatt kénytelen volt kimaradni. Hasonlatos okok miatt nem jöhet létre a Besztercebánya-megye, Kassa-megye, Nógrád-megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, azaz négy nagy elmaradott megyét felkaroló EGTC. Farkas Iván javasolta, ha ezen a vidéken van erre indíttatás, akkor kisebb EGTC-t kell megpróbálni létrehozni, pl. Sajó-Gömör EGTC-t, melyben felajánlotta a segítségét. S hozzátette, hogy ebben van a jövő, hiszen a következő 10 évben nyertes európai uniós pályázatai főképpen az EGTC-nek lesznek, olyan lesz a kiértékelési struktúra, hogy nem lesz esélye a csak két partneren alapuló pályázatnak. A beruházások majdnem mindegyike európai uniós pénzekből jön létre, s az EGTC ehhez szolgálhat alapul.
A mai kormányzat kormányprogramjában a leggyérebben a régiófejlesztésről szól, s nem tartalmaz jelentős számú konkrét intézkedéseket a hátrányos régióknak a felkarolására. Az állami költségvetés az öt évvel ezelőttihez képest a gazdasági válság és a takarékossági célkitűzés ellenére 55%-kal magasabb. A gazdasági irányvonalért elsősorban a Ivan Mikloš pénzügyminiszter a felelős, szabad keze van a gazdaságpolitikában – Farkas Iván további véleménye szerint a járulék és adóreform a négyéves ciklus legkiterjedtebb reformja lesz, mely hozzájárulhat egy szociális katasztrófához. Bölcs politizálással és gazdaságpolitikával el kell érni azt, hogy a mi dél-szlovákiai régiónk ne legyen mostohaként kezelve. „Úgy gondolom, hogy ez a mai kormányzati időben nem fog sikerülni. Szociális és szolidáris piacgazdaságot próbálunk átültetni a gyakorlatba, tudatosítva, hogy az MKP néppárt, s hallgassuk meg a legszélesebb polgári középrétegnek a véleményét, s próbáljuk meg azt képviselni a nagypolitikában. Ne a neoliberális gondolkodást, a külföldi tőkének a véleményét hallgassuk meg.“ – mondta Farkas Iván. A rimaszombati fórumon felvetettek szerint a régió kitörési pontjait a R2-es gyorsforgalmi út megépítése, egy helyi EGTC létrehozása, s ez által a magyarországi kölcsönös egymáson segítés, vállalkozásfejlesztő központ, tanácsadó irodák létrehozása, mely segít a projektek kidolgozásában, az infrastrukturális fejlesztés rendszerének a megváltoztatása jelentheti.
Molnár Zsuzsa, Felvidék.ma
