29289

A szórványvidéknek számító Zobor alján található Kolon község nevét népdalai, szokásai és népi hagyományai kitörölhetetlenül beírták a magyar népművészet könyvébe.

Kodály Zoltán és Szijjártó Jenő népdalgyűjtő körútjain lejegyzett népdalai pedig határon innen és túl, méltán tették híressé, ismertté a községet. Mai napig olyan közösség lakja, akik számára fontos a nemzeti hovatartozás, akik erre ugyanolyan büszkék, mint hagyományaikra. Ezért a mai napig képesek időt, energiát és anyagi áldozatot hozni. Tisztába vannak azzal, hogy amiről önként lemond az ember, azt soha többé vissza nem kapja.

40 évvel ezelőtt egy percig nem volt számomra kérdéses, hogy az első hívó szóra vállaljam a karnagyi teendőket, amikor Sándor János, az akkori koloni Csemadok-elnök kezdeményezésére megalakult az énekkar. 1971-ben, fiatal pedagógusi tevékenységem időszakában, ők voltak az 5. művészeti csoport, amelyet akkor vezettem vagy tagja voltam, ennek ellenére, a kórus tagjai a közös munkánk első percétől a szívemhez nőttek. A Zobor Hangja vegyeskart, mint ahogy az első fellépésre készülve elneveztük a kórust, kezdettől fogva fiatalok és idősebb emberek is alkották, így sem a munkafegyelem, sem a szórakozás nem állt messze tőlük. Ezen felül, egy olyan közösségé vált, amely a bennünket, a magyarságunkat érintő politikai és szakmai kérdésekben előre mutató nézeteket vallott, és másokra is hatni tudott. Ahol az ember nemcsak másoknak adhatott, hanem a többszörösét kapta vissza tudásban, szellemiségben, emberi értékekben és az életútján az előrehaladáshoz nélkülözhetetlen információkban. Ennek köszönhető, hogy a Zobor Hangja vegyeskar 40 éve fóruma és fáklyája a Zobor alji magyarságnak. A kórust 1979 augusztusáig, Pozsonyba való költözésemig vezettem.
A vegyeskar megható és színvonalas nemzetközi kórustalálkozó és falunap keretében ünnepelte meg az ember életében is jelentős, fennállása 40. évfordulóját. Három baráti énekkar jött őket köszönteni: Magyarországról a tokaji vegyeskar, Zselíről a Franz Schubert vegyeskar Horváth Géza vezetésével, és egy „meglepetés kórus” a szomszédos Gímes községből, amelyet Varga Imre fiatal karnagy vezet. Róluk el kell mondani, hogy alig egy éve működnek, és Zobor alja harmadik tevékeny kórusa lett. (Még Zsérén működik egy női kar, ismert vezetőjük Dr. Simek Viktor). A gímesi kórus megalakulása a vidékre nehezedő politikai és nacionalista ellenszélben szinte csodának számít. Teljesítményük pedig, a találkozó kellemes meglepetése volt. De valamennyi kórus kitett magáért. A kiváló, igényes szerzeményeket, magas művészi szinten tolmácsolták. Minden elfogultság nélkül állíthatom, hogy ebben a hazai Zobor Hangja vegyeskar járt az élen, és ha július 2-án zajlik a XV. Kodály-napok, sokak szerint ugyanúgy aranykoszorús minősítést ért volna a programjuk, mint ez év májusának végén Galántán, ahol az arany minősítés mellett a kórus karnagyát a „kiváló fiatal tehetség” díjával jutalmazták.  Külön kell szólni Tóth Hajnalka, a Zobor Hangja vegyeskar jelenlegi, fiatal karnagyáról, egy nagyon ígéretes zenei tehetség teljesítményéről. Tudása, vezénylési technikája már ma szinte tanítani való: kifejező, pontos, mentes minden felesleges gesztikulációtól. A kórusműveket a szívén keresztül vezényli, a szerzők iránti alázattal és tisztelettel. Képes életet és lelket lehelni a partitúrákba. Nagy értéke még, hogy Kolon község szülötte, és a zene szeretetét szinte az anyatejjel szívta magába. Édesapja és édesanyja az Ifjú Szívek kórusában énekelt, és ott kötöttek egy életre szóló ismeretséget.
(Csak sajnálni tudom, hogy ilyen kapcsolatok ma már nem születhetnek, mert az Ifjú Szívek kórusát önző módon megszüntették. Erre az esetre is érvényes: amiről egyszer mi magunk lemondunk, azt vissza soha nem kapjuk.)
Számomra megnyugtató érzés volt, hogy a volt kórusomat ma olyan tehetség vezeti, akinek a keze alatt a megfiatalított vegyeskar még sokáig a Felvidék élvonalába tartozó művészi együttes lehet. Teljesítménye Szlovákia egészében vetekszik a hasonló körülmények között tevékenykedő kórusok művészi színvonalával, és várhatóan ott is hasonló eredménnyel tud majd szerepelni, mint a nemzetiségi rendezvényeken. A koloni kórus működésének kezdeti időszakában mi sem féltünk megmérettetni magunkat a járás, a kerület és az ország szlovák kórusaival. Csak példaként említem, hogy a pogrányi gyermekkórusommal anno a Szlovák Televízió gyermekműsorában két magyar és egy szlovák kórusművel, pogrányi népviseletben a Nyitrai járás népművészetét képviseltük. Erről a lehetőségről ma sem szabadna lemondani, és a kórus repertoárját ehhez igazítva, be kell nevezni az országos szintű rendezvényekbe is. Jó, ha ezen a szinten is megmutatjuk magunkat, hogy vagyunk, hogy színvonalasan dolgozunk, és érdemeink alapján helyet kérünk magunknak az ország színpadán. A koloni Zobor Hangja vegyeskar erre képes volt, képes és képes lesz!
Számomra megható érzés, felejthetetlen élmény volt – 32 év után – ismét a kórus előtt állni. Köszönöm a meghívást és a megtiszteltetést, azt hogy én avathattam fel a koloni Zobor Hangja vegyeskar új címerét, Balkó Mihály a kórus alapítótagjának alkotását
Tevékenységükhöz további nagyon sikeres évtizedeket kívánok. 

Felvidek.ma, Dunajszky Géza, (a koloni Zobor Hangja vegyeskar alapító karnagya)