Soros György, az ismert magyar származású tőzsdespekuláns 40 év után befejezi aktív befektetési tevékenységét. Fiaival úgy döntött, hogy felszámolja a történelem egyik legsikeresebb hedge fundját, a Quantum Fundot, amelyet a Soros Fund Managementen keresztül irányított,
a külső befektetőket kifizetik, és ezentúl csak a család vagyonát kezelik tovább. Az amerikai milliárdos, aki a jövő hónapban tölti be 81. életévét, már el is kezdte a külső befektetők kifizetését, akiknek ez év végéig mintegy 1 milliárd dollárt kell visszafizetnie. „Szeretnénk mindenkinek megköszönni a bizalmat, aki az elmúlt 40 évben úgy döntött, hogy nálunk fekteti be a pénzét” – jelentették be Soros fiai, Robert és Jonathan, a fedezeti alap vezetői. Maga Soros a Bloomberg ügynökség szerint nem kívánt a jövőt illető terveiről beszélni.
A döntés hátterében vélhetően a befektetési cégekre vonatkozó Dodd-Frank törvényben lefektetett új szabályok állnak, amelyeket tavaly júliusban hagyott jóvá az Egyesült Államok szenátusa. A hedge fundok üzemeltetése korábban viszonylag könnyű volt, az új szabályok azonban szigorúbbak: 2012 márciusáig az alapokat be kell jegyeztetni a tőzsdefelügyeletnél, és a 150 millió dollárt meghaladó fedezeti alapoknak részletes információt kell adniuk működésükről, ami újabb adminisztratív nehézségekkel és rendszeres ellenőrzésekkel járna. Mivel azonban Soros alapja 2000 óta szinte csak a család vagyonát kezelte, s a külső tőke a 25, 5 milliárdos össztőkéből mindössze alig 1 milliárd dollárt tett ki, úgy döntöttek, ezután inkább csak úgynevezett „családi vállalkozásként” üzemeltetik tovább alapjukat. Hasonló lépésre szánta el magát több neves szenior fedezeti alap menedzser mellett Soros korábbi vezető stratégája, Stanley Druckenmiller is tavaly, aki a 12 milliárd dollár értékű Duquesne Capital Management hedge fundot alakította át családi vállalkozássá. „Az új szabályok miatt nehéz lesz egy újabb Sorost vagy Druckenmillert találni. A létrafokok, amelyen keresztül eljutottak a vagyonukhoz, eltörtek, bár a létrát még senki sem döntötte le” – állapítja meg a CNBC kommentátora.
Soros György a világ legismertebb pénzügyi spekulánsai közé tartozik. A huszárvágásra, amellyel egy csapásba beírta magát a pénzügyi spekulációk történelmébe, 1992-ben került sor, amikor Druckenmillerrel együtt úgy döntöttek, elkezdenek nagyban fogadni a font leértékelődésére a német márkával szemben (akkoriban a font árfolyama a márkához volt kötve, kisebb sávval). Az euró megjelenése előtt az EMS (Európai Monetáris Rendszer – European Monetary System) uralkodott, amelynek célja az érintett európai országok árfolyam-stabilitásának megteremtése volt. Az EMS három eszköze, az őseuró, vagyis az ECU nevű közös valutaegység szabályozása, az Európai Árfolyam-mechanizmus (European Rate Mechanism) ERM és egy közös alap volt, ez a rendszer került válságba 1991-1992-ben, amit aztán Soros nagyon ügyesen meglovagolt. Minden egységre törekvő országnak belépési feltételeket, illetve betartandó kritériumokat kellett teljesítenie, de a briteknél ezt elmérték. A font felértékelve került az ERM-rendszerbe. Sorosék egyre világosabban látták, hogy a font védhetetlen, ezért a fontban felvett kölcsönöket márkára váltották, illetve a határidős devizapiacokon is shortra (eladásra) álltak be fontból és longba (vételre) márkából. Vagyis aktuálisan és későbbi időpontra is fontot váltották át márkára. A stratégia célja az volt, hogy amennyiben az angol jegybank már nem tudja megvédeni a fontot, akkor a font rögzített árfolyama megszűnik, a rá nehezedő nyomás miatt kénytelen lesz leértékelni a márkával szemben. A font túlértékelődését látva más befektetők is beszálltak a fonteladásba. Soros nagy kockázatot vállalt, hiszen a jegybankok a Bank of England segítségére siethettek volna. Ha a német Bundesbank úgy dönt, akkor korlátlanul rendelkezésre állhatott volna a márka az igények kielégítésére. Ám ezt a németek nem akarták, eszük ágában sem volt a pénz piacra dobásával megkockáztatni az infláció további emelkedését. London utolsó kísérlete szeptember 16-án két, egyenként kétszáz-kétszáz pontos kamatemelés volt, ami normálmederben a magasabb megtérülések reménye miatt ismét az angol pénz felé terelhetett volna befektetőket. Ám a hisztérikus hangulatban semmi nem segített. Sőt a tűzoltó intézkedés üzenetét vették a spekulánsok, tényleg nagy a baj, nagy a kapkodás és továbbmenekültek a fontpozíciókból. Végül a jegybank megadta magát, és kénytelen volt kiszállni az európai devizák között létrehozott úgynevezett valutakígyóból. 1992. szeptember 22-én, a fekete szerdaként emlegetett banknapon leértékelték a fontot és kivették az árfolyam-mechanizmusból. Az angol pénzügyminiszter Norman Lamont megbukott, a Bank of England devizatartalékai vészesen apadtak, délutánra bedőlt a légvár, és kilenc százalékot zuhant a font jegyzése. A spekulánsok örömtáncot lejthettek, bevált a taktika, csupán Soros egymilliárd dollárt nyert a támadáson.
Sorosnak voltak azonban kevésbé népszerű befektetései is. Az 1997-es ázsiai válság során például a thai deviza összeomlására spekulált, és ezzel maga is hozzájárult a thai fizetőeszköz jelentős leértékeléséhez. Kevésbé sikerült később az orosz befektetése, amikor az orosz összeomlást megelőzően vásároltak orosz részvényeket és kötvényeket. Ráadásul Soros a rubel leértékelését ajánlotta közben az orosz vezetőknek, akik végül meg is fogadták tanácsát.
Az elmúlt évtizedben Soros konzervatívabb álláspontra helyezkedett, s alapjait fokozatosan családi cégekké alakítja. A Quantom korábban azzal került a címlapokra, hogy májusban leépítette szinte valamennyi arany kitettségét, majd az azt követő hónapokban a részvénykitettségüket is. Soros Görgy 15 milliárd dolláros magánvagyonnal rendelkezik, ha a Quantomot be is zárja, alighanem továbbra is aktív társadalmi szerepet vállal, és megosztja véleményét a nagyközönséggel, egyes gazdaságpolitikai témákkal kapcsolatban is. Mostanság az euróövezeti tagországok kritizálásával hívja fel magára a figyelmet a görög válság megoldásának módja kapcsán. Többször is figyelmeztetett arra, hogy az euróövezet széthullása folyamatának megállítása érdekében egy B tervre van szükség, amelynek lényege a nemzeti érdekek háttérbeszorításában és az „Európai Egyesült Államok” létrehozásában rejlik, amely a problémákat komplett egészként kezelné.
Felvidek.ma, Aktualne.sk, Index, fn.hu nyomán dé
