A horvátországi Pélmonostoron szeptember 8- 11. között került sor a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának (KMÚEK) találkozójára, amelyen a Felvidékről Varga Péter, a Szabad Újság kiadójának vezetője vett részt.
A Horvátországi Magyar Újságírók Szövetsége szervezésében a pélmonostori Patria Hotelben tartották meg a rendezvényt. A Kárpát-medencei magyar újságírók szakmai szervezetének a tagjai a háromnapos tanácskozáson többek között a magyarországi közszolgálati médiákat érintő változásokat, az anyaországi támogatási rendszert és a régiókban működő magyar média helyzetét vitatták meg, és természetesen a vidék nevezetességeivel is megismerkedtek. Az öt éve működő konvenció évi két alkalommal ülésezik más-más régióban; az idei őszi ülés házigazdája a Horvátországi Magyar Újságírók Szövetsége volt, amely két éve teljes jogú tagja a konvenciónak – szerk.megj..
Aki önmagát vagy közeli kollektíváját ostorozza, még nem feltétlenül mazochista – ezzel nyugtatgatom magam, mikoron az alábbi sorokat lejegyzem. Az ostorozás itt és most nem az örömök, hanem – reményeim szerint – a tárgyalt problémákon való mélyebb elgondolkodás, s majd ezután az esetleges változtatások elhatározásának forrása.
Volt egy nagyon fontos esemény ezen a hétvégén, amely azonban kiemelkedő jelentőségével fordított arányban kapott figyelmet és publicitást a (felvidéki) magyar sajtóban. Még ennél is fájóbb, hogy magán az eseményen mélyen alulreprezentált volt a felvidéki magyar újságírótársadalom. A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának hétvégi találkozójáról, közgyűléséről van szó. Az öt éve létrejött szerveződés pont azért alakult, hogy a határon túli magyar tollforgatókat összefogja, segítse közöttük a kapcsolattartást, együttműködést, de célja a hatékonyabb érdekképviselet, valamint az anyaországi hasonló szervezetekkel való kapcsolattartás is. Nemes célok, kétségkívül azok. Ha komolyan vesszük – márpedig vegyük komolyan! – azokat a megállapításokat, miszerint a média a negyedik hatalmi ág, akkor pedig végképp kiemelt helyen kellene kezelnünk a határon túli magyar újságírók szerveződéseit, egyáltalán: a külhoni sajtómunkatársak tevékenységét, problémáit, múltját, jelenét, jövőjét. Azt ugyanis aligha lehet vitatni, hogy a szűkebb közösségeik sorsának alakulásáért komoly felelősséget viselnek.
Nos az (ön)ostorozás ott kezdődik, amikor számba vesszük e találkozó résztvevőinek listáját, azon belül is a felvidékieket. A lista nem valami hosszú, mindösszesen egy név szerepel rajta. Ennyien képviselték tehát a felvidéki magyar újságírótársadalmat a határon túli magyar tollforgatók találkozóján. Meghívott ennél több volt, résztvevő az az egy (nem kívánok neveket említeni, most nem is ez a lényeg).
Ez az eset egy komoly problémára hívja fel a figyelmet, mondhatni a felvidéki magyar újságírás akut problémájára: arra, hogy sajnálatos módon képtelenek vagyunk kiállítani magunk közül olyan zsurnalisztákat, akik az ehhez hasonló kárpát-medencei hatókörű rendezvényeken méltó módon képviselhetnék a felvidéki magyar újságírókat, ezen keresztül a felvidéki magyar közösség egy igen fontos szeletét. Ott vagyunk Tusványoson, elmegyünk a gyergyói EMI-táborba, részt veszünk a fontosabb találkozókon – mint vendégek. De miért nem vagyunk jelen a kárpát-medencei magyar sajtósok kerekasztal-beszélgetésein, miért nem képviseltetjük magunkat illő létszámban a Konvenció találkozóin, stb?
Talán mert nincs is olyan, hogy “felvidéki magyar újságírás”. Vannak lapok, hírportálok, s a köréje csoportosuló belső és külső munkatársak, no meg az itt-ott felbukkanó szabadúszó kollégák. De az ideológiai törésvonalak már itt is olyan mélyen húzódnak, hogy képtelenek lennénk egységes álláspontot képviselni, talán épp azért, mert ilyen nem is létezik. Ám még ha ez így is van, akkor is az egyes sajtóorgánumoknak sokkal több gondot kellene arra fordítaniok, hogy az ilyen találkozókon képviseltessék – legalább saját magukat. Világnézetbeli különbözőségeinktől függetlenül jóval nagyobb intenzitással kellene részt vennünk a magyar újságírók életében.
Biztatásképpen pedig íme a hétvégi pélmonostori találkozó zárónyilatkozata:
A kárpát-medencei országok közszolgálati médiumait érintő változásokról, az anyaországi támogatási rendszer átszervezéséről, és az említett folyamatoknak a külhoni magyar média helyzetére gyakorolt hatásáról tárgyalt a Pélmonostoron megtartott évi közgyűlésén a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója. Az erdélyi, a felvidéki, a vajdasági, a muravidéki és a házigazda horvátországi szakmai szervezetek képviselői a szeptember 8-ától 11-éig megtartott tanácskozás végén a következő Zárónyilatkozatot fogadták el:
1. A kárpát-medencei tömegtájékoztatásban lejátszódó legújabb folyamatok, amelyek tovább gyengítik a kisebbségi sajtó pozícióit és esélyegyenlőségét, ismételten bebizonyították, hogy a külhoni magyar sajtó küldetésének szavatolása és sokasodó gondjainak megoldása érdekében az eddiginél is fontosabb a határon túli újságíró egyesületek szakmai és érdekvédelmi összefogása. A problémákról kialakított közös álláspontokról folyamatosan tájékoztatni kell a döntési pozícióban levő állami, kormányzati és civil szervezeteket. Az öt éve működő Konvenció tagszervezetei ezért megbízták a KMÚEK Egyeztető Testületét, hogy a lehető legrövidebb időn belül kezdeményezzen párbeszédet a Magyar Országgyűlés és a Magyar Kormány képviselőivel a külhoni magyar sajtó gondjairól.
2. A tanácskozáson jelen levő magyarországi kollégáknak köszönhetően a KMÚEK részletesen tájékozódott a magyar közszolgálati elektronikus média átszervezésének okáról, folyamatáról és céljairól. A felmerülő dilemmák kapcsán megfogalmazódott az az igény és készség, hogy azokban a kérdésekben, amelyek közvetlenül is befolyásolják a külhoni magyar közösségek tájékoztatását, a magyar közszolgálati médium vezetői kérjék ki és vegyék figyelembe a külhoni magyar újságíró egyesületek szakmai véleményét is.
3. A KMÚEK üdvözölte és példaértékűnek minősítette a magyar közszolgálati elektronikus médium képviselőinek a kezdeményezését, hogy a külhoni szakmai szervezetekkel karöltve képzési és továbbképzési lehetőséget biztosít a külhoni magyar újságírók, szerkesztők, bemondók és lektorok számára. A továbbképzés első kísérleti szakasza már októberben megkezdődik, a képzéssel kapcsolatos részletes tervet pedig a KMÚEK illetékesei a Gyergyószárhegyen megtartandó következő tanácskozáson fogják véglegesíteni. A pélmonostori értekezlet résztvevői szerint az ilyen szakmai műhelyeket, amelyek nagymértékben elősegíthetik a külhoni magyar média minőségének a javítását, a jövőben állandó gyakorlattá kell tenni, és megvalósításához stabil támogatási forrásokat kell biztosítani.
4. A KMÚEK tagszervezetei sajnálkozással vették tudomásul a tényt, hogy a Kossuth Rádió tovább csökkentette műsorának középhullámú sugárzását. A döntést a külhoni magyarság jelentős részének anyanyelvű tájékoztatása sínyli meg. A KMÚEK ezért szorgalmazza, hogy vizsgálják felül a kérdéses döntést, ezen kívül pedig vegyék fontolóra a világhálón sugárzott MR 7-es csatorna népszerűsítését is.
5. A KMÚEK tagszervezetei megállapodtak abban, hogy a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának következő évi közgyűlését 2012-ben a Vajdaságban fogják megtartani.
Szűcs Dániel, Felvidék Ma
