policia
Illusztráció

A belügyminisztérium álma, hogy „több rendőrt az utcákra”, könnyen fuccsba mehet, mégpedig a rendőrhiány miatt.

Az utóbbi időben ugyanis jelentősen megemelkedett a rendőrség kötelékéből kilépők száma, s ha ez a folyamat tovább folytatódik, a tapasztalt rendőrök megüresedett helyeit a tárca vezetői csak nagy nehézségek árán tudják feltölteni. Az elégedetlenség fő okai a belügyminisztérium megszorító intézkedései, amelyek következtében csökkennek a rendőrök szociális előnyei.

Az év elejétől szeptemberig a belügyminisztérium adatai szerint mintegy 615 rendőr hagyta ott a rendőrséget, ebből 514 a saját kérésére. Szeptember első hetében a távozások tovább folytatódtak, Jaroslav Spišiak rendőrfőkapitány szerint újabb 207 rendőr hagyta ott a rendőrséget. Ezzel a távozások eddigi száma szinte az elmúlt időszak egész éves statisztikáival megegyező. „Ennek az okai pontosan behatárolhatók – az emberek többségét elbizonytalanították a szociális előnyeikkel és a szuperbruttó bérrel kapcsolatos javaslatok” – magyarázza Marián Magdoško rendőr-szakszervezetis. „Bízunk benne, hogy a rendőrségtől távozók száma már nem fog jelentősen továbbemelkedni, ugyanis már most kevés az állományunkban az idősebb és tapasztaltabb rendőr” – állítja.

A belügyminisztérium egyelőre tagadja, hogy a rendőrök tömeges kilépéséről lenne szó, azt állítja, a felmondások a megszokott keretek között vannak. „A több mint 20 ezres hadtestet minden évben kb. a tagok 5 százaléka hagyja el. Azokról az emberekről van szó, akiket a törvény értelmében szolgálati nyugdíj illet meg, és a leszolgált évek után befejezik a rendőrségen végzett munkájukat” – üzente Grendel Gábor belügyi szóvivő, aki szerint a távozások végső száma az év végén megegyezik majd az előző évekéivel. A rendőrök viszonylagos alacsony életkora és korai nyugdíjba vonulásuk azonban a tárca szerint is gond. Éppen ezt szeretnék az említett szociális változtatásokkal megváltoztatni, ami miatt viszont most többen megválnak a rendőrségtől. A tárca szeretné meghosszabbítani azt az időszakot, amelynek letelte után a rendőrök jogosulttá válnak a szolgálati nyugdíjra 15-ről 20 évre, de szigorítanák a végkielégítések feltételeit is az új rendőrök számára.

Magdoško szerint a szuperbruttó bér bevezetése is gondokat okozott, mivel a minisztérium a törvénymódosítás kormányanyagába véletlenül a rendőrök 2008-as fizetési táblázatait dolgozta be, miáltal az érintettek bérei több száz euróval is csökkentek volna. „Amíg nem került sor a javaslat átdolgozására, mintegy 3 vagy négyezer ember is a távozásával fenyegetett, ami a rendszer összeomlását eredményezte volna” – állítja a szakszervezet képviselője, aki szerint azonban a kedélyek fokozatosan lecsillapodtak. Bár a minisztérium azt állítja, hogy a rendőrség helyzete stabil, Spišiak szerint a helyzet a rendőrségen belül feszült. „Azok a rendőrök, akik már megírták a felmondásaikat, és csak arra várnak, hogyan végződik a dolog, még ha háromezren vannak is, csak menjenek. Olyan rendőrökre, akik arra játszanak, hogyan lehet minél többet kiszívni a szociális juttatásokból, amelyek a polgárok adóiból vannak fedezve, itt nincs szükség” – jelentette ki egy interjúja során a közelmúltban.

Ugyanezek a megszorító intézkedések várnak a katonákra is. Arra a kérdésre, hogy a jelzett változtatások után megnövekedett-e a katonaságból kilépni szándékozók száma, a hadügy nem válaszolt. Tekintettel arra, hogy a hadügyi tárca dolgozóinak számát mintegy 500 fővel tervezik csökkenteni, nem valószínű új katonák nagyobb számú felvétele.

Felvidek.ma, dé