Bevezetni az „északi eurót” vagy létrehozni a „gazdasági kormányát” megfelelő felsőbb politikai irányító- és ellenőrzőrendszer nélkül, az unió kezdetét és végét jelentené.
Az EU-t elejétől a végéig újra kell gondolni és indítani, valahogy úgy, mint a működésében megakadt számítógépet szokták „restartolni” – írja az osztrák konzervatív Die Presse kommentárjában.
A düh és az érzelmi felindultság már olyan nagy, hogy nehéz most józanul gondolkodni. „Görögországot hagyni kell térdre esni” – mondják egyesek, mások szerint meg „Németországnak kellene szilárdabb pénzövezetet és keményebb eurót létrehoznia”. Az euro-szkeptikusok fejében már kész a terv a végzetre: szétverni, feldarabolni az egész uniót, és akkor minden jobb lesz. Görögországot valóban ki lehet zárni az euróövezetből. Gazdasági térvesztés szempontjából jelentősége marginális, de keveset is nyernénk vele. Az övezetből való kizárás a gyakorlatban azt jelenti, hogy az állam minden adósságát elengedik, de erről hangosan kevesen beszélnek. Hans-Olaf Henkel a német ipari szövetség volt elnöke, aki a szilárd „északi euró” híve a Die Welt-nek adott interjújában ezt részletesen elemezte. Az északi euró népszerűsítése mellett viszont megfeledkezett más lényeges szempontokról. Történetesen, hogy a szilárd euró elmélete Európa két gazdasági nagyhatalmát, Németországot és Franciaországot zárná ki az övezetből. Arról nem is beszélve, hogy hatalmas gazdasági veszteségeket okozna a német, de több más ország gazdaságának is, ha Olaszország is az övezeten kívül rekedne. Alig néhány nappal azután, hogy Svájc szemléltette, mit jelent a mostani valutaválság annak az országnak, amely önálló pénzpolitikát folytat, az ilyen elméleteket gyorsan el kell felejteni. Olyan ez, mint amikor valaki válni akar, de elfelejt a közös gyerekekre, a család további működésére és az egymás iránti bizalom kérdésére gondolni csak azért, mert elege van a partnere állandó bajaiból. A német gazdasági teljesítmény köré tervezett erős euró az EU végét jelentené, mert a legérzékenyebb pontját, a hazai piacát semmisítené meg az országnak. A gyenge pénznemmel rendelkező piacokkal szemben komoly veszélynek tenné ki a külkereskedelmét, amelyet saját pénznemerősödés esetén egyik napról a másikra tönkretehet. (Lásd Svájc példáját: rögzíteni kellett a frank maximális árfolyamát, mert az ország termékei eladhatatlanokká váltak a nemzetközi piacon – a szerk. megjegyzése.) A saját valutaárfolyammal könnyen mozgó gyenge gazdasági eredményeket felmutató országok, mint például Olaszország ezen viszont óriási mértékben nyernének, mert az első lépés az lenne, hogy áruik előtt felemelkednének az eddig lezárt német sorompók. Egy olyan ország, amely idegenforgalmából és termékei kiviteléből él, nyerne rajta a legtöbbet. Félmegoldás és szűklátókörűségre utal, aki ilyen terveket jellemez. Ezek közé tartozik Angela Merkel és Nicolas Sarkozy legújabb javaslata is az EU gazdasági kormányának megalakulásáról. Az elképzelésük, hogy a kormány működését az unió választott szervei felügyeljék, már a terv bejelentése pillanatában kételyeket ébresztett. Az ötlet az unió jogi szerkezetét rombolná szét, és ajtót nyitna az európai politikai önkénynek. A Brüsszelben zárt ajtók mögött tárgyaló kormányfők így saját hibás döntéseik felett ítélkeznének. Elképzelhetetlen, hogy ez növelné az euró iránti bizalmat, de az unió még ennél is többet vesztene presztízséből. A helyzet tarthatatlansága már annyira előrehaladott, hogy sokkal nagyobb és átfogóbb változtatásokra van szükség. A pénzválság már az unió létét fenyegeti – ami értelmetlen és kár volna, még akkor is, ha sok embernek örömöt okozna – ezért az európai államok szövetségének működését kell új alapokra helyezni.
Jelenleg az unió olyan, mint az öreg számítógép: lassú, akadozik és majd minden pillanatban lefagy. Ebben az esetben csak egy dolog segít, egy teljesen új, modernebb merevlemezcsere, amely valamennyi tagország adatait tartalmazza, azt egységesíti, és egymással csereszabatossá teszi. Az új rendszer nem működhet valamennyi tagország merevlemezét ellenőrző program, az ott előforduló hibák vagy „vírusok” kiiktatási lehetősége, az adott állam adópolitikájára való rálátás, valamint a pénzspekulánsok elleni tűzfal nélkül. A központi rendszernek legyen joga közbeavatkozni, de ellentétben a német-francia javaslattal a gazdasági kormány fölött is rendszeres felügyeleti és mérlegellenőrző munkát kell végeznie, vagyis ellátni a bíróság és a parlament – egy működő demokráciára jellemző – ellenőrző szerepét.
Felvidek.ma, dg
