Az Európai Unió kormányfői szerdán újabb fordulóban tárgyaltak az euró kötvénypiacán kialakult válság kezeléséről. Brüsszelben az öreg földrész egyik legfontosabb egyeztetése zajlott arról, hogyan elejét venni a gazdasági visszaesésnek és új lendületet adni a 27 országot tömörítő politikai és gazdasági együttműködésnek. Frissítve: 15.55
Egyelőre csak a bankok tőkésítésében tudtak megegyezni. A további három kulcsfontosságú kérdésben tovább folyik az egyeztetés. Ezek: a görög hitelek egy részének leírása, az euró mentőcsomag újabb nagy összegű feltöltése, illetve a szövetséges kormányokra vonatkozó válságmegelőző intézkedések jóváhagyása.
Az első kérdésben, a bankok tőkeemelésében megegyeztek. Ismert a biztosítékként kijelölt 110 milliárd eurónyi összeg is, amelyből csak azok a bankok meríthetnek, akik saját hatáskörben vagy saját országukban a tőkésítés gondját nem tudják megoldani. A készpénzfeltöltést a bankok valós összértékének 9 százalékáig kell végrehajtani. A jóváhagyott szabályzat kimondja azt is, hogy azok a bankok, akik a tőkeemelést nem hajtják végre, részvényeseiknek nem fizethetnek osztalékot (dividenda). A szerdán elfogadott határozat az Európai Unió 27 országában 90 pénzintézet érint.
Formálódik a megegyezés az euró mentőcsomag tőkeemelésének kérdésében is, az új összeg 1 billió euró. Ennek részletkérdéseit az unió pénzügyminisztereinek értekezletén véglegesítik. A befizetésre kerülő összeget az adott ország gazdasági teljesítőképesség alapján határozzák meg, és csak az euróövezet 17 országát érinti. A saját valutával rendelkező országok szolidaritását egyelőre nem kérték.
A görög adóság egy részének leírása talán a legnehezebb feladat, amit meg kell oldani az unió országainak. Előrehaladás csak abban születet, hogy valamennyi ország az adóság egy részének elengedésében látja Görögország megmentésének esélyét. Az unió 50 százalék fölötti „hajnyírást” tart megoldásnak, a bankok eddig a hitelek 40 százalékának elengedésére tettek javaslatot. A gyakorlatban (60 % hitelelengedés esetében) az unió 210 millió euró, a bankok 100 millió euró hitelmennyiség leírását szeretnék. Az Európai Unió csúcsszerve a bankokkal való egyeztetéssel a francia Nicolas Sarkozy elnököt és Angela Merkel német kancellárt bízta meg. Az egyeztetések eredményétől függ majd, hogy mennyi hiteltől szabadul meg Görögország.
A szakemberek véleménye megegyezik abban, hogy az euró bevezetése előtt elmulasztott „óvintézkedések” okozzák a mai válság gyökerét, pontosabban az euró iránti bizalmatlanságot, illetve az euró pénznemingadozását. A közös pénznem bevezetése után az övezetben hiba volt az államoknak szabad kezet adni olyan érzékeny bevételek és kiadások mértékének meghatározásában, mint az adókivetés, a nyugdíjak és szociális juttatások, az államháztartás hiánya, az eurókötvények kibocsátásának lehetősége, stb. Vagyis az országok szinte minden fiskális kérdésében szabad akaratuk szerint döntöttek, amely – lásd Görögországot – csúnyán megbosszulta magát. Most utólagos intézkedésekkel kell ezt a mulasztást pótolni, és az unión belül létrehozni egy közös pénzügyi politikát. Ezt a célt szolgálja a megalakult Pénzügyminiszterek Tanácsa, illetve a valamennyi tagország számára éltbe lépő új pénzügyi szabályzat. Az új fiskális politika betartása főleg az euróövezet tagországai számára lesz kötelező. A megszegése akár az állam uniós szavazati jogának elvesztését is eredményezheti. Az új fiskális politika betartását a saját valutával rendelkező országokban szintén szigorúbban ellenőrzik majd.
A Brüsszelben zajló eseményekhez kapcsolódó hír, hogy Európán és Amerikán kívüli, a harmadik világhoz tartozó országok, mint Kína és Brazília mutat érdeklődést eurókötvények vásárlásra. Bankjaik mentőövet kínálnak Európának.
Frissítve: 15.55
A késő esti órákban két órás szünet után tovább folytatódtak a tárgyalások, amely során végül abban állapodtak meg a csúcstalálkozó résztvevői, hogy a Görögországnak nyújtandó második mentőcsomagot 109 milliárd helyett 130 milliárd euróval növelik. Szlovákia azonban egyetlen euróval sem fizet majd többet, Iveta Radičovának ugyanis sikerült kivételt kiharcolnia Szlovákia számára. Ez azt jelenti, hogy a szlovák fedezet nem növekszik, bár a teljes hitelkeretet megemelték. Radičová szerint ez mintegy 200 millió eurós megtakarítást eredményez az országnak.
Radičovát a szlovák parlament több kérdésben megfogalmazott feltétel érvényesítésével bízta meg a brüsszeli csúcstalálkozón. Valamennyi témakörben sikerült a szlovák fél érdekének érvényt szerezni. Az említett mentőcsomaggal kapcsolatos 200 millió megtakaritásán kívül, a bankok tőkésítésében (az anyabankok nem a leánybankok terhére fogják a tőkésítést végrehajtani), az adóharmonizáció terén (az adókivetés marad a tagállamok hatáskörében), a Lisszaboni Szerződés módosításában (nem törlik a vétójogot a pénzügyi fegyelem megszegése esetén) és a mentőcsomag tőkeemelése kapcsán (nem emelik 1 billióra a második mentőcsomag összegét) érvényesültek a szlovák érdekek.
A kormányfő visszautasítja azokat a kritikákat, miszerint Szlovákiát ezért a továbbiakban nem tekintik csapatjátékosnak. „Mi nem gyártunk problémákat, mint minden más országnak, nekünk is vétójogunk van és élünk is azzal a tárgyalások során. A problémákat az okozza, aki becsapja az ajtót maga mögött, ahelyett, hogy tárgyalna” – mondta. Véleménye szerint Brüsszel olyan országként tekint ránk, amely az európai mentőalap megszavazása érdekében inkább hagyta, hogy megbukjon a kormánya, csak hogy betartsa a mentőalap kibővítésével kapcsolatban született megegyezést.
Felvidék.ma, dg
