A Vajdasági Magyar Közgazdász Társaság október 14-15-én megrendezte első kétnapos konferenciáját, melynek témája a pénzügyi válság térségünkre kifejtett hatása volt. A konferencián részt vett Hlubik Attila, a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság vezetőségének tagja is.
Péntek délután a Szabadkai Városháza kék termében gyűlt össze a konferencia mintegy 50 résztvevője, a magyarországi, szlovákiai és szerbiai magyar közgazdászokon kívül a Romániai Magyar Közgazdász Társaság is népes küldöttséggel képviseltette magát.
A programot Szecsei Mihály, a VMKT elnöke nyitotta meg köszöntőjével és az első előadás megtartásával. A nyugalmazott egyetemi tanár, aki jelenleg épp a szerb költségvetés elemzésén dolgozik, elmondta, véleménye szerint elsősorban az eszközök hatékonyabb felhasználására van szükség állami szinten.
Fodor Oszkár közgazdász előadásának témája a gazdasági tevékenység újra fellendítése volt Szerbiában. Beszédében hangsúlyozta, hogy a mai krízis valódi oka a politika és az egyes országok világhódító hegemóniája, s csak másodsorban a gazdasági eredmények. Méltatta Kína gazdaságpolitikáját, mivel ott sikeresen egyeztették össze a tervgazdálkodást a piacgazdasággal, magas gazdasági fejlődést elérve ezzel.
A szombati előadások sorozatát Szőcs Barna marketingelemző, tanácsadó nyitotta meg aki elmondta, a Kárpát-medencei kis- és középvállalatok legnagyobb problémája a hiányzó marketingstratégia, aminek következtében reklámköltségeik túlnyomó része csak ablakon kidobott pénz.
Dr. Hornok Attila, az OTP Bank Újvidéki központjának kockázatkezelési igazgatója a pénzügyi válság hatásait ecsetelte és megállapította, a vállalatok anyagi problémáira az igazi megoldás nem a költségcsökkentés, amely manapság egyre nagyobb teret hódít. A valódi kiút a válságból az, ha a vállalatok és a vállalkozók befektetnek – elsősorban önmagukba, a tudásukba – ami később megtérül.
Dr. Halm Tamás, a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkára frappáns idézetekkel tarkított és humorral fűszerezett előadásában rámutatott, hogy a versenyképesség növelése érdekében az Európai Unióban nem az országok közötti konfrontációra, hanem bizalmi viszonyra épülő együttműködésre van szükség. Az EU jogszabályainak rengetegét néhány kivételtől eltekintve (mint például a pénzügyi felügyelet) nagymértékben csökkenteni kell és nem szabad elfelejteni, hogy a negatív dolgokból, élményekből sokkal többet lehet (és kell is) tanulni, mint a pozitív élményekből – tette hozzá.
A délutáni, utolsó előtti előadást Dr. Horváth Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia doktora tartotta a területi fejlődés témakörében. Beszédében kiemelte, a mindenkori kormánynak elsődleges feladata kell, hogy legyen az egyetemek támogatása, hogy azok a kutatás-fejlesztés központjaivá válhassanak. Ez elengedhetetlen feltétele az innovatív termékek, szolgáltatások és vállalkozások kialakulásának minden országban és ez által a gazdasági fejlődés fellendítésének is.
A konferencia utolsó előadója Prof. Somogyi Sándor agrárközgazdász volt, aki az országhatárok innovációs szerepéről tartott beszédében elmondta, az országok, régiók egymástól való elzárkózása egyenlő a lemaradással, az egymás felé való nyitás viszont egyenlő a fejlődéssel. Nem csak azt kell azonban megállapítani, hogy mi az, ami rosszul működik, hanem tervet is kell készíteni arra, hogy mit tegyünk a javulás érdekében. Utolsó gondolatainak egyike a következő volt: „Az országhatárnál nem véget ér valami, hanem épp ellenkezőleg… elkezdődik. Ott kezdődik a szomszédos országgal való együttműködés lehetősége.”
Felvidék.ma
