2011. november 8-án Gömöralmágyon ült össze az MKP Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Tanácsa. Megtárgyalták az MKP választási programjának mezőgazdasági és környezetvédelmi részét.
Az MKP Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Tanácsa még alakuló ülésén határozott arról, hogy egy-egy tanácskozását vidéken hívja össze. Szeretnék meghallgatni a választókat, a helyi vállalkozókat, akik a mezőgazdaságban dolgoznak, mert úgy vélik, hogy a problémák legjobb ismeretében náluk van a kulcs a mezőgazdaság felfejlesztésére. Júniusban a lévai járásban Szalatnyán üléseztek. November 8-án a rimaszombati járásban, Gömöralmágyon rendezték az összejövetelt, ahol Agócs Gyula tanácstag, a község polgármestere köszöntötte a tanácskozást. Majd megválasztották a tanács alelnökeit Pomichal István és Könözsi László személyében.
A tanácsülésnek a fő programpontja az MKP választási programjának mezőgazdasági és környezetvédelmi részének előkészítése volt.
Az ülés után Miklós László, az MKP mezőgazdasági és környezetvédelmi alelnöke, a tanács elnöke a Felvidék.ma-nak ismertette a főbb tárgyalási témaköröket.
Első problémakörként tárgyalták a földtulajdon és a földrendezés kérdését, amelyet fel kívánnak gyorsítani. „Amíg nincsenek a tulajdoni viszonyok megoldva, addig a mezőgazdasági fejlesztés majdnemhogy lehetetlen. A földtulajdonhoz kapcsolódnak a dotációk, a kölcsönlehetőségek. Oda kell még mindig figyelni arra, hogy a helyi tulajdonosok alól ne húzzák ki a külföldi vállalkozók a földet, inkább olyan lehetőségeket próbáljunk találni, amelyben a helyi vállalkozni kívánók meg is tudják venni a földet saját részükre.” – mondta Miklós László.
A tanács érintette a kétélű földadó rendszert. A községi hivataloknak ugyanis az az érdekük, hogy minél nagyobb legyen a bevételük a földadóból, a mezőgazdászok pedig minél kisebb adót szeretnének, hogy versenyképesek maradjanak. Ezt a tanács úgy fogalmazta meg, hogy ezekben a régiókban, ahol a község is és a vállalkozó is egymásra van utalva, ott próbáljanak összefogással megegyezni, hogy ne legyen túl magas az adó, de a községek se járjanak rosszul.
Nagyon sokat beszéltek a támogatási rendszerekről. Megfogalmazódott egy olyan utópisztikus elképzelés is, hogy az lenne a legjobb, ha nem lennének támogatások sehol Európában, mert akkor a hazai tudás, munka, képesség kiegyenlítené azt a hátrányt, amiben most van a déli régió. „Ez természetesen utópia, az az egyértelmű elképzelésünk, hogy azt kell támogatunk, hogy az összes környező országban egyforma mértékű legyen a támogatás. Akkor fog megmutatkozni, hogy ki hogyan tud dolgozni.” – véli Miklós László.
Beszéltek az egyes régiók támogatásának esetleges megkülönböztetéséről. A végeredményben olyan megegyezésre jutottak, hogy esetleg differenciálni kell a támogatást olyan módon, hogy az intenzív növénytermesztést és állattenyésztést is támogassák, s ne legyen támogatva az olyan jellegű mezőgazdaság, ahol nem a termelés a fő cél, hanem csak a tájképnek a fenntartása, s a dotáció egyáltalán nincs összekötve a mezőgazdasági termeléssel. „Ez számunkra nem felel meg se regionálisan, se eszmeileg. Mi az intenzív termelést fogjuk támogatni. Azt is megfogalmaztuk, hogy pl. Gömörben, ahol hagyományos volt az állattenyésztés, itt ezt kell erőteljesebben támogatni.” – szögezte le Miklós.
Az MKP a helyi piacok kialakítását mindenképpen támogatni kívánja. Fő céljuk, hogy a kisgazdáknak lehetőségük legyen a kitermelt terméküket egyenesen eladni, tehát nem áruházakon nagy mennyiségben, hanem helyből a közeli kis piacokon. Az apró formájú mezőgazdasági tevékenységek tájkép tényezők is, a tájat is fejlesztik, melyhez szorosan kapcsolódik az ökoturizmus fejlesztése. „Ott ahol szép a táj, ahol kiskertek vannak, megművelt földek, oda szívesen eljár a turista is, s reméljük, hogy ezek a kisállattenyésztések, ezek a kiskertészetek fogják vonzani a messzebbről jövő városi turistákat is.” – mondja Miklós László.
Környezetvédelmi szempontból nagyon fontosnak tartják az elmaradott régiók infrastruktúrájának a vízvezeték, csatornahálózat, hulladéktelep-rendszereknek a kiépítését. Ott ahol ez az infrastruktúra hiányzik oda beruházó nem megy. „A célunk az lesz, hogy ezeket a régiókat legalább szlovákiai átlagra tudjuk felhozni a közeljövőben. Sajnos azt kell, hogy mondjuk, hogy az utolsó hat évben teljesen lerobbant ebből a szempontból ez a régió, ide dotációk csak elvétve jutottak, főleg a magyar falvakba nem.” – emlékeztett Miklós László.
Szó volt a nagy szennyező forrásokról is, itt megemlítették a Barátság-kőolaj vezetéket, amely végigfut egész Dél-Szlovákián, s itt nemcsak Csallóközről van szó, végigfut a Karszton, az Ipoly-mentén, a kelet-szlovákiai alföldön. „Egész biztos oda fogunk figyelni, hogy ezek a régi építkezések, ezek a régi technológiával épült vezetékek ne károsítsák a környezetet.” – mondta, majd hozzátette, hogy külön fontos témaként kezelték az árvízvédelemet és a belvízvédelemet. Itt arra kívánnak törekedni, hogy az árvízvédelem kiegyensúlyozott legyen. Az egyik része a tájban való vízmegtartás, amit fontosnak tartanak, de tudják, hogy ezzel nem lehet több vizet feltartani, mint 10%-ot. Ugyanakkor fontosnak tartják a klasszikus árvízvédelmi törekvéseket és technikai megoldásokat, úgy mint a gátak-, a szivattyú állomások erősítését. Meg szeretnék erősíteni a természetvédelemet is, mert fejlesztési tényezőként kezelik. Ott ahol ahol szép a természet, természeti attrakciók vannak, az vonzza a turizmust. Ezt ötvözni kell a gazdasági fejlődéssel – állapodtak meg. Ugyanakkor kérdés a magántulajdonban lévő természeti érték. „Alapjában véve az én személyes meggyőződésem, hogy ezeket a védett területek ki kell vásárolni állam tulajdonba, s megőrizni a természeti értékeket. ” – fejtette ki Miklós.
Intenzíven foglalkoztak az alternatív energiaforrások előállításával a mezőgazdasági területeken. Egyértelműen azon a nézeten vannak a tanácstagok, hogy nem szabad támogatni a spekulatív alternatív energiatermelést, amely azon alapul, hogy valaki olcsón megszerez nagy mennyiségű termőföldet, s azon felépít napenergia telepeket. A gömöri régióban is nagyon sok példa van arra, hogy a jó minőségű földeken vannak ezek a telepek. Ugyanúgy beszéltek arról, hogy támogatni szeretnék a rossz minőségű földek befásítását esetleg energetikai célokra is.”
A környezetvédelmet és a mezőgazdaságot harmonizálni akarják. Egyik vezérfonaluk a mezőgazdaság kínálta megfelelő megélhetőségi lehetőség az egészséges környezetet megőrzésével, amelyet a gyakorlatban apró lépésekre kívánnak felbontani. Az alapvető tétel abból indul ki, hogy azt szeretnék, hogy Dél Szlovákiában a mezőgazdaságban újra meg lehessen élni, hogy munkahelyet teremtsenek, megfelelő bérezéssel felkeltsék a fiatalok érdeklődését is. Az MKP továbbra is a vidék pártja, s a vidék fenntartható fejlődése az egyik alapvető céljuk.
HE, Felvidék.ma
