Vladimír Palko, a Szlovák Konzervatív Demokraták elnöke blogjában magyarázza a Matovič-listán való indulásukat, írását honlapunkon is közzétesszük.
Amikor a KDS 2010-ben úgy döntött, hogy nem vesz részt a parlamenti választásokon, úgy gondoltam, elkezdődött a politikából való végleges kivonulásunk. Nem volt értelme, hogy jelöltessük magunkat. Mindenki óva intett volna egy olyan pártra való szavazástól, amelynek nincs esélye elérni az öt százalékot. A jobboldali pártok Robert Ficóval ijesztgettek, a választó tehát félt volna, hogy elveszik a szavazata.
Egy év alatt azonban minden megváltozott. A jobboldali kormány saját magát döntötte meg a mentőalapról és a kormánnyal szembeni bizalomról való szavazás összekötésével. Mindezt a legerősebb kormánypárton belüli érdekes harcok előzték meg, amelyek azt eredményezték, hogy a párt legközkedveltebb politikusa elhagyja a pártot és a politikából is kivonul. Az SaS-t kivéve a másik három kormánypárt számára Robert Fico korrumpálódott politikusból elfogadható koalíciós partnerre változott.
A korrupció talán már nem gond Szlovákiában? A jobboldali pártok talán a Smerrel közös kormányban akarják ezt megoldani, amelyről egy évvel ezelőtt a korrupció miatt még a keresztvizet is leszedték? No és mi a helyzet a mai Európa fő problémájával – a közpénzek stabilitásával? A Smer kormányában akarják megtartani a közpénzeket? Hiszen éppen az ország eladósodása miatt bírálták Ficót!
Pedig lehetséges a Smer nélküli jobboldali kormány létrehozása, és a korrupció elleni harc meg a közpénzek stabilitása miatt az európai adósságválság idején szükséges is. Újbóli létrehozása elé azonban maguk a jobboldali pártok gördítenek akadályokat, mert kölcsönösen egymás ellen támadnak. A KDH a Smerrel együtt autópálya szalagokat vagdos át, ami azt mutatja, hogy számítóbb, mint az SaS. Az SDKÚ az SDKÚ, KDH és Most-Híd blokk sikerének szükségességéről beszél, miközben az SaS-t támadja. Mindenki ki tudja számítani, hogy az SDKÚ, KDH, Most-Híd trió Sulík nélkül nem szerez többséget. Ha az SDKÚ ellenzékben akar maradni vagy Ficóval akar kormányozni, erre joga van, de akkor becsületesen színt kellene vallania.
De ha a választások után újra jobboldali kormányt akarunk itt, akkor még egy választási alternatívára szükség van. Az utóbbi hetekben sok barátom és ismerősöm tette fel ugyanazt a kérdést: Kit válasszon a konzervatívabb irányultságú választópolgár, aki nem szeretné Fico visszatérését a kormányba és aki nem gondolja, hogy Szlovákiának csak hallgatnia kell az EU-ban? Kit válasszon, ha nem gondolja, hogy minden, ami Brüsszelből jön, az automatikusan jó is? Mint például a mentőalap. Az ilyen konzervatívpárti választó talán Sulíkot válassza majd, aki nem akar lemondani a marihuana legalizálásának és a regisztrált partnerségnek a témájáról? Többnyire nem, ezért a választás napján inkább otthon marad. Miközben ez a választó is hozzájárulhatna ahhoz, hogy a választások után a baloldal nélküli kormány folytassa. Ez a kérdés döntött arról, hogy részt veszünk a választásokon az Egyszerű Emberek listáján.
Mit is jelent a KDS és az OKS indulása az Egyszerű Emberek listáján? Azt jelenti, hogy az SaS már nem az egyedüli párt, amelyik biztosan nem szövetkezik Ficóval. Azt jelenti, hogy a liberálisabb polgári konzervatív választó választhat az euróközpontú SDKÚ és az eurorealista OKS között. Hogy a keresztény szavazópolgár választhat a KDH, amely hajlandó nagykoalíciót alkotni a baloldallal és a KDS között, amely csak a jobboldali kormányt támogatja. A KDH között, amely az EU-s kérdésekben a centralista irányvonalat követi és az eurorealista KDS között, amelynek négy képviselője 2008-ban egyedüliként szavazott a Lisszaboni Szerződés ellen.
Ez érdekesebbé teszi a választásokat, mert alternatívát kínál minden típusú jobboldali választópolgárnak, akiknek lesz kit választaniuk. És legfőképpen az lesz érdekes ezen a listán, hogy az összes pártképviselő a lista utolsó helyein indul. Ezért aztán azt, hogy meg lesznek-e választva, illetve nem, a karikáikkal a választók döntik el. Senki más, semmilyen pártközpontok. Ez az alázat megnyilvánulása is, mert ahhoz voltunk szokva, hogy listavezető helyeken indulunk. De az erőé is, mert hiszünk abban, hogy sikeresek leszünk.
Felvidek.ma, dé
