A választási kampány a szlovák médiában mostanság kezdődik. Olyan értelemben, hogy a politikai pártok programja is szóba kerül, az ország jövőjét érintő kérdések is terítékre kerülnek, nem csupán az aktuális botrányokban betöltött szerepükről vitáznak a politikusok.
A közelmúlt egyik érdekes híre volt a Hospodárske novinyban, hogy a választási győzelem várományosa, a Smer-SD tanácsadóként foglalkoztatja Ódor Lajost, Iveta Radičová kormányfő és Ivan Mikloš pénzügyminiszter volt tanácsadóját, valamint Horváth Mihályt, az Oxford Egyetem munkatársát, aki a másdok Dzurinda-kormány idején a nyugdíjreform kidolgozásában vett részt szakértőként.
Ódor és Horváth feladata, hogy a Szlovákia eladósodását megelőző intézkedések kidolgozásában közreműködjön. A Smer volt pénzügyminisztere, Ján Počiatek semmi kivetnivalót nem lát abban, hogy Ódort és Horváthot kereste meg a párt. Minél több véleményt meg kívánnak hallgatni, s annak idején, amikor kormányon voltak, a pénzügyminisztérium munkatársa maradt többek Richard Sulík is.
A Smer-SD pénzügyi egyensúly-teremtő elképzelései egyre jobban körvonalazódnak. Az uniós fiskális paktum értelmében Szlovákiának sürgősen 1,5 milliárd euróval kell csökkentenie költségvetési hiányát, s egyre többször mondja el Robert Fico pártelnök nyilvánosan, hogy adóemelés várható. Egyrészt a magas jövedelműeket és a leggazdagabb cégeket köteleznék több adó befizetésére, de nem zárják ki az áfa további emelését sem.
Ódor Lajos a Sme napilapban úgy nyilatkozott: lehetséges az egykulcsos adórendszer fenntartása is, de megemelt – 20 vagy 21 % – kulccsal. (Ódor reméli, hogy nem kerül sor az áfa 23 százalékra emelésére.) Ez esetben az alacsony jövedelműek adómentesen leírható alapját emelnék meg. Van lehetőség egyes jövedéki adók, a hazárdjátékok és az energia adójának emelésére is. De az adó- és járulékrendszer egyszerűségének megtartása mellett a különféle „kivételek” megszüntetésére is az önfoglalkoztatók esetében.
Ódor szerint mindenképpen hozzá kell majd nyúlni a nyugdíjrendszerhez is. Egyrészt: el kell kezdeni a nyugdíjkorhatár emelését. Véleménye szerint egy, a közeljövőben megkezdődő korhatáremelés lehetővé tenné, hogy évi hathetes korhatár-növekedéssel érje el Szlovákia lakossága az egységesen kötelező 65 évet, másrészt: azt is el kell dönteni, hogy az első pillérből kifizetésre kerülő nyugdíj jövedelemarányos marad-e, vagy a szolidaritás (azaz az egyenlősdi) elvén fog működni. A nyugdíjak csökkentését – ahogyan a bércsökkentést is – valószínűtlennek tartja, mivel Szlovákiában a jövedelmek annyira alacsonyak, hogy ilyesmire sort keríteni nem szabad. Legfeljebb a nyugdíjvalorizáció módosítása jöhet szóba.
A második pillér esetében széles támogatottsággal kell olyan döntést meghozni, ami a nyugdíjtakarékosságot és az alapkezelők tevékenységét biztonságossá teszi. Ennek azért kell megszületnie szerinte, hogy a feltételek ne változzanak választási ciklusokként. Ódor szerint a magán nyugdíjalapokba utalt járulékhányad módosítására (3 százalékos csökkentésére) is sor kerülhet, a teljes államosításukat azonban kizártnak tartja.
Ódor szerint a fiskális egyensúlyt Szlovákiában úgy kell megvalósítani, hogy az európai uniós támogatások lehívhatók maradjanak, mert azok fontos fejlesztési, gazdaságélénkítési források. Rossznak tartja azokat az elgondolásokat, hogy a nemzeti önrész „megspórolása” miatt eurómilliók maradjanak kihasználatlanul.
Rövid távon Ódor a piaci érték alapján kivetett vagyonadót látja mintegy 200 milliós plusz bevételhez vezető útnak. Ha rajta múlna, megszüntetné az egészségbiztosítási járulékot, s járulékrendszer kisebb átalakításával oldaná meg az egészségügyi ellátórendszer finanszírozását.
Amúgy a gazdasági szakértők kimondottan üdvözlik, hogy a Smer is igényt tart a távozó kormány által foglalkoztatott szakemberekre, mert így nagyobb az esély arra, hogy négyévente nem az alapoktól kezdve kell újraépíteni az olyan fontos elemeket, amilyen az adó- vagy a járulékrendszer.
ngyr, Felvidék.ma
