Március 31-én rendezték “A mi Európánk” vetélkedő döntőjét Székesfehérvárott. Alábbiakban közzétesszük a nagymegyeri Corvin Mátyás Gimnázium Köles Bálint, Nagy Bence és Vas Kristián alkotta csapatának esszéjét:
Visegrádi Együttműködés
Története
A visegrádi együttműködés egy regionális szervezet Közép-Európában: Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország között. A visegrádi együttműködés célja ezen országok gazdasági, diplomáciai és politikai érdekeinek közös képviselete és lépéseinek összehangolása az Európai Unióban és a világban.
A visegrádi együttműködés neve a középkorból ered. A Lengyel, Cseh és Magyar királyság azért ült össze, hogy új kereskedelmi utat alapítsanak Bécs elkerülésével. Azért hozták létre újból, hogy a vasfüggöny lehullása után könnyebben fel tudjanak zárkózni a nyugati államok mögé. A mostani együttműködést 1991. II. 15-én írták alá. Eleinte a céljuk a régi rendszer maradványainak eltüntetése és a NATO és az Európai Unió teljes tagjaivá válása. A NATO-hoz 1999-ben (kiv. Szlovákia – 2004) és az Európai Unióhoz pedig 2004-ben csatlakoztak. Új céljaikat 2004-ben Kroměříž-ben döntötték el. Ebben a hosszútávú együttműködésre szavaztak. A visegrádi együttműködés 2 legjelentősebb intézménye: a CEFTA-t és a Nemzetközi Visegrádi Alapot.
Külpolitika
A visegrádi együttműködés egyik nagy célja lehet az elkövetkezendő 15-20 évben a Schengeni Egyezmény bővítése a térségben. Schengeni Egyezmény arról szól, hogy a belső tagok határőrizetét megszüntesse és a külső határok ellenőrzését egybevonja. Mivel a tagok közül három is határos nem aláíró országgal. Lengyelország 1163km, Magyarországnak 1109 km, Szlovákia 98 km-en határos. Ez leginkább Magyarországot és Lengyelországot érinti. A visegrádiak a volt Szovjetunió vagy a volt Jugoszlávia tagállamaival határosak. Emiatt külpolitikai szempontból fontos az Európai Uniónak, mert kapocs a volt kommunista országokkal. Leghosszabban Ukrajnával 770km-en át határosak a visegrádiak. Emiatt kell támogatniuk gazdaságilag a visegrádiaknak a nem schengeni államokat. A gazdaság támogatásával lehet csökkenteni a munkanélküliséget és a bűnözést. Mivel ahol kevés a munkanélküli ott csökken a bűnözési ráta. Ha a bűnözés kisebb akkor a határokon át való csempészet és emberkereskedelem is kisebb. A határok biztonságosabb lennének. És ezzel megnyílna az út Európa felé a volt kommunista országoknak. Ukrajna igaz nem szándékozik az unió tagja lenni, de a Schengeni Egyezményhez a csatlakozása fontos lenne. Mivel az ottani határállomásokat meg lehetne szüntetni és a határőröket át lehetne képezni vagy csoportosítani más határállomásra. Ha csatlakozna, akkor Szlovákiának nem lennének határai. Ha az ország célja csatlakozni az Európai Unióhoz ott fokozottabb támogatást kell foganatosítani, mint pl.: Szerbia. Szerbia célja a csatlakozás, de a délszláv háború miatt a gazdasága a kezdeti fejlődés útján halad. Románia még nem csatlakozott az egyezményhez, de a közel jövőben sor kerülhet rá. Horvátország az unióhoz 2013 júliusában fog csatlakozni. A Schengeni Egyezményhez pedig a közeljövőben szándékozik csatlakozni bővített határőr létszámmal. Fehéroroszország, mint az utolsó „Európai diktatúra” egy ideig nem fog csatlakozni az egyezményhez.
Megújuló energiaforrások
A visegrádiak egyik nagy gazdasági fejlődése lehet az energetikai iparban a megújuló energiák hatékony felhasználása. Az Európai Unió 20-20-20 nevezetű programjában részt vesz az összes tagállam. Ez a program arról szól, hogy 2020-ig legalább 20% lejjebb vinni az üvegházhatást kibocsátó gázok mennyiségét. A napenergiával ingyen állíthatunk elő a fűtéshez szükséges energia egy része. A napenergia nem függ az aktuális energia áraktól. Egyszeri beruházás után minimális működtetési költségek. Távol eső területek energiaellátása megoldható gazdaságosan. A biomassza növényi hulladék amelyből égetéssel villamos energia állítható elő. A biomassza felválthatja a fosszilis energia hordozókat. Belőle gyárthatunk akár bioetanolt vagy biodieselt. Ezek fontosak a magyar gazdaságnak mivel fosszilis üzemanyagból importra szorulunk. Az áraik pedig a lakosság többsége számára drágának számít. A bioüzemanyag gyártással új munkahelyek keletkeznének. A bioüzemanyaggal működő autók gyártása és a fosszilis üzemanyaggal működő autók átalakításával az üvegházhatást csökkenthetjük. A mezőgazdaságot segítheti a komposztok nagyarányú hasznosításának a fejlesztése, mivel Lengyelország és Magyarország hatalmas mezőgazdasági területe van. Magyarországon a napsütéses órák száma és a kiváló minőségű talaj kiváló minőségű növényeket eredményez. A komposzt használata akár a gyomnövények számát is tudja csökkenteni. A komposzt a kis háztartások számára csökkenti a kiadásokat és amellett az állattenyésztésből származó trágyával a több hektár területű földek minőségét is javíthatja. Ez leginkább Lengyelországnak lenne fontos, mivel ott a talaj közepes minőségű.
A visegrádiak egymás között is fejleszthetik magukat. Lengyelország és Magyarország hatalmas és jó minőségű talajjal rendelkeznek. A talaj megműveléséhez pedig munkagépekre van szükségük. A munkagépekhez szükséges nyersanyagokat Csehország és a Szlovákia bányái és összeszerelésüket is tudják biztosítani. A műtrágyagyártás Szlovákiában a Slovnaft vegyipari vállalat termelheti, mivel a mezőgazdasági termelés növeléséhez nélkülözhetetlen alapanyag. A pénzügyi alapot Csehország bankjai biztosíthatják. A mezőgazdasági termékeket pedig Csehországba vagy Szlovákiába kerülhet. Ezzel ki lehetne szorítani az élelmiszerpiacról a külföldi nagyvállalatok nem eléggé jó minőségű termékeit.
Oktatás
Az oktatás fejlesztése fontos a tagoknak. Mert a kiváló cégeknek kiváló szakemberekre van szükségük. A Visegrádi Alap ösztöndíj programja jelzi, hogy jó úton haladnak. De ennek finanszírozását célszerű lenne bővíteni. Ez akár segítheti a tagok állampolgárainak egymás közötti megismerését. A Visegrádi Alap segíthetné akár az általános és a középiskolákat azzal, hogy testvériskolai programokat hoznának létre. Az iskolák közötti együttműködés segíthetné a nemzetek megismerését.
Nemzetiségek
A visegrádiak belpolitikájának fontos eleme a nemzetiségek helyzete. Ez leginkább a magyar-szlovák kapcsolatoknál lényeges. Szlovákia lakosságának 8,5% magyar nemzetiségű. A két fél közötti megegyezés, ha sikerül akár példaértékűvé is válhat a világ számára. Ehhez a szlovák nyelvtörvény megváltoztatására lenne szükség. Ugyanis ez a törvény kötelezi az orvosokat, hogy használniuk kell a szlovák nyelvet írásban és szóban egyaránt, akár teljesen magyar faluban is. Az anyanyelv védelme minden országnak a kötelessége.
Felhasznált irodalom:
Deics Noémi: Visegrádi Együttműködés a kibővült Európában – a V4-ek tizenöt éve, Budapest, 2005
www.hvg.hu/vilag/20120308_horvatorszag_schengeni_csatlakozas
www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/kulkapcsolati_strategia
www.kitekinto.hu/karpat-medence/2012/03/01/szlovak_nepszamlalas_eredmenyek_es_velemenyek
Köles Bálint, Nagy Bence és Vas Kristián
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”33313″}
