33843

Pálffy István, a KDNP országgyűlési képviselője az európai polgári kezdeményezés lehetőségeiről fejti ki véleményét hírportálunkhoz eljuttatott jegyzetében:

A nemzetpolitikának, a magyarságnak mostantól egy új politikai eszköz lehet a kezében. Ez a lehetőség pedig nem más, mint az európai népszavazás. Érvényben lévő, élő jogszabály, próbáljunk élni vele. Április 1-jétől az unió lakosai az úgynevezett európai polgári kezdeményezés segítségével közvetlenül tehetnek javaslatot arra, hogy miről hozzon jogszabályt az EU. A polgárok a számukra fontos kérdéseket és témákat az Európai Bizottság elé vihetik. Vagyis az EU polgárai kifejezhetik, hogy milyen irányt kellene szabni az uniós politikáknak.
Ez egy új jogosultság, amelyhez azonban felelősség is kapcsolódik. A mi politikusi felelősségünk pedig abban rejlik, hogy támogatásunkról biztosítsunk minden olyan magyar kezdeményezést, amelynek célja az lehet, hogy a külhoni magyar közösségek erősebb és kiterjedt önrendelkezéssel bírjanak. Vagyis a nemzetpolitikának támogatnia kell azokat a polgári törekvéseket, amelyek az európai autonómiákkal, az Unió országaiban élő közösségek kollektív jogaival kapcsolatosak. Támogatni kell azokat a felvetéseket, amelyek az Európai Bizottság elé kívánják vinni a nemzeti közösségek autonómiájának ügyét.
Ha olyan európai jogalkotást szeretnénk, amely uniós szinten fogalmazna meg ajánlást a különböző közösségek kollektív jogaira vonatkozóan, akkor a magyaroknak, határon innen és határon túl, a polgároknak most lépniük, kezdeményezniük kell. A magunk részéről pedig egy ilyen civil kezdeményezéshez minden törvényes segítséget meg kell, hogy adjunk.
Azért bátorítom a polgárok ilyen tárgyú kezdeményezését, mert a feltételeknek nem lehetetlen megfelelni. Egy jól megválasztott kérdést kell csupán európai népszavazásra bocsátani. Olyat, amelyet számos Uniós ország nemzeti kisebbségei, vagy éppen a többség támogatni tud. A vállalkozás nem tűnik reménytelennek, s bár egymillió aláírást kell összegyűjteni, bizonyosan sokszázezer magyar támogatna egy ilyen javaslatot.
Teljesíteni kell ugyanakkor azt a kritériumot, hogy legalább hét uniós országból kell a támogatókat megszerezni. És itt már a magyar külpolitika is szerepet játszhat, hiszen, ha okosan érvelünk, és nem telepszünk rá a civilek ügyére, akkor megnyerhető több nemzeti közösség tagjainak „igen” szavazata. Hat országban kell tehát barátokat, támogatókat gyűjtenünk, s ezek közül négy uniós ország közvetlen szomszédunk, sok százezer külhoni magyar lakóhelye. Ezért nagyrészt rajtunk magyarokon múlik, hogy összejön-e a szükséges számú aláírás.
A magyarság egyedülálló helyzetben van Európában. De nincs egyedül. Egyedüli, hogy 3 millió magyar él az Unióban a határainkon túl, de nincsenek magukra hagyva. És most még szorosabb kötelék jöhet létre közöttünk.
Az, hogy egymillió uniós polgár uniós jogszabályt kezdeményezhet a Bizottságnál, a politikai döntéshozatal új szintjét jelenti. De számunkra, magyarok számára arra is lehetőség, hogy az önrendelkezésünkről – és egyben minden közösség önszerveződéséről – Európában Uniós szinten szülessen jogszabály. Ehhez szükség van a magyar polgárok, és európai barátainknak segítségére, támogatására. És kemény munkára, amelyre remélem, sok magyar aktivista jelentkezik majd. Érdemes elgondolkodni azon is, hogy a Charta XXI mozgalom bázisa mennyiben lehet alkalmas egy ilyen magyar ügy képviseletére.