A XVIII. Zsigárdi Napok keretén belül ünnepi istentisztelet keretében szentelték fel Zsigárdon a református templom felújított orgonáját és harangjait. Az eseményen az egyházközség testvérkapcsolati szerződést kötött az erdélyi Méra község református gyülekezetével.
A június 17-i ünnepi alkalmon Dobai Sándor, a komáromi egyházmegye esperese szolgált igehirdetéssel a Zsolt 84,6a alapján: Boldog az az ember, akinek te vagy ereje. Beszédében emlékeztette a gyülekezetet a hitben járó nemzedékek hosszú soráért, akiknek ajkán nem némult el a zsoltár, akiknek a szívében ott égett a vágy száz évvel ezelőtt csakúgy, mint napjainkban, hogy a szívükből felcsendülő dicséretet a hangszerek királyának kíséretével erősítsék. Hisz az orgona hangja utat nyit az ember lelkének Isten felé – utalt az esperes beszédében a felszentelésre váró orgonára. A hálaadó istentisztelet keretén belül került sor arra a testvérgyülekezeti szerződés aláírására is, melyet a zsigárdi egyházközség kötött az erdélyi méra község reformátusságával. A szerződés fő pontja szerint az egyházközségek kölcsönösen tájékoztatják majd egymást a történésekről, lehetővé teszik a baráti, családi kapcsolatok megszervezését, a gyülekezet és az önkormányzat, az intézmények és csoportok közötti együttműködést, valamint a családi és baráti kapcsolatok ápolását.
Az ünnepi alkalmon népviseletben jelent meg a mérai református gyülekezet kórusa, akik énekszolgálatukkal köszöntötték vendéglátóikat. Az istentiszteleten a helyi gyülekezet gyermekkórusa is szolgált énekekkel. A felújított orgonát a gyülekezet kántora Žiaček Adrianna és Galla József orgonajavító mestere is megszólaltatta.
Iván István lelkipásztor a Reformata honlapnak elmondta, hogy a zsigárdi gyülekezet az az elmúlt évtized a megújítás jegyében zajlott. A munkálatok 2002-ben kezdődtek el a templom felújításával, majd az orgona került sorra, aztán pedig a harangok és legvégül a parókia is megszépült. Ezért csak hálával tartozik mindazoknak, akik adományaikkal hozzájárultak a kiadások fedezéséhez.
Zsigárdon jelenleg három harang hívogatja a híveket istentiszteletre. A templom 70 kg súlyú kis harangját 1806-ban öntötték, majd később egy nagyobbat, 150 kg-at is készíttettek. Ez utóbbi azonban az első világháború idején, 1916-ban elvitték harci feladatok céljából. A gyülekezet 1921-ben pótolta a hiányt egy ugyanilyen súlyú haranggal. A harmadik, 400 kg-os tömegű készítésére 1933-ban szánták rá magukat a reformátusok a templomtorony építésének 100. évfordulója alkalmából. A harang azonban pár év elteltével megrepedt, 1938-ban újra öntötték, de már 420 kg-os súlyúra. Azóta ez a három harang hívogatja a híveket a templomba és siratja a holtakat – mondta a lelkipásztor. Húsz éve már, hogy a modernizálásnak köszönhetően Zsigárdon már nem kézzel húzzák meg a harangokat, hanem elektromos meghajtással. Az újdonság azonban műszaki téren sok gondot is okozott, végül 2010 őszén úgy döntött a presbitérium, hogy mágneses meghajtásra térnek át. A szükséges munkálatok elvégzésére egy magyarországi mesterembert kértek fel. Az ezzel járó költségeket teljes mértékben a hívek adományaiból fedezték.
Az ünnepi alkalmon felszentelték az 1914-ben a Rieger cégtől vásárolt megújult orgonát is. A felújítási munkálatok még 2005-ben kezdődtek el párhuzamosan a temploméval, de először elő kellett teremteni a szükséges anyagiakat, amely az előzetes költségvetés alapján 10 ezer eurós összeget tett ki. A hívek buzgón adakoztak erre a célra, de a helyi önkormányzat is jelentősen hozzájárult a kiadásokhoz. A munkálatok első szakaszában konzerválták az orgona szekrényének egyes darabjait Kurucz Csaba deáki kántor és orgonista irányításával. A teljes felújítás a 2011-es év végén fejeződött be, de már Gala József orgonajavító és készítő munkája révén.
Iván István lelkipásztor az orgona és harangok szentelésével kapcsolatban abbéli reményét is kifejezte, hogy mindezek hozzájárulhatnak a gyülekezet lelki növekedéséhez is, hiszen a megújulás motiváció is egyben a hívek számára: jöjjenek el a harangok hívogatására az istentiszteletre. Mert a harangok célja nemcsak az élők megszólítása és a halottak siratása, hanem a viharok megtörése is.
Reformata, Felvidék.ma
