Berényi József, a Magyar Koalíció Pártja elnöke úgy véli, a szlovák kormányzat azt szeretné, ha nem volna semmilyen kapcsolattartás Magyarország állami apparátusa és a szlovákiai magyar intézmények képviselői között.
Az MKP elnöke ezt a Duna Televízió Közbeszéd című műsora stúdióvendégeként mondta. Berényit megkérdezték arról is, mi a véleménye azzal az erdélyi hírrel kapcsolatban, miszerint egyes RMDSZ-es politikusok határon túli pártot jegyeztetnének be Magyarországon. A következőkben a beszélgetés rövidített, szerkesztett változatát olvashatják.
„Az ötlet mögött az is állhat, hogy néhány magyarországi politikus az RMDSZ riválisai mellett kampányolt a helyhatósági választások előtt. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt úgy véli, „becsületesebb lenne, ha az RMDSZ felvállalná szégyellt magyarországi politikai kapcsolatait”. Ön a Népszabadságnak úgy nyilatkozott erről, hogy az önök számára ennek nincs jelentősége, hiszen a szlovákiai törvények gyakorlatilag nem teszik lehetővé a kettős állampolgárságot. Viszont az önök esetében is fennáll az a konfliktus, amely ezt az „unortodox” ötletet sugallhatta egyes RMDSZ-es politikusoknak. Arról van szó, hogy egyes pártokat támogat a magyar kormány és a mögötte álló politikai erők, másokat nem. Önöket például igen…
Berényi József: – Számunkra ezt az ötletet nehéz feladat véleményezni, hiszen mi sajnos, csak messziről figyelhetjük a választási készülődéseket, mivel szlovákiai magyarok nem lehetnek magyarországi állampolgárok, mert különben elveszítenék a szlovák állampolgárságot. Egyébként már több arra vonatkozó kérdés érkezett hozzánk, hogy majd miképp akarunk részt venni ezekben az ügyekben, és mi azt mondtuk: eddig sehogy, mert amíg +más határon túli magyarok már a desszertnél tartanak, mi még a levest sem ettük meg”, hiszen nem szerezhetjük meg a magyar állampolgárságot.
Révkomáromban a magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága kihelyezett ülést tartott, és ez Szlovákiában gondot okozott. Nem hívták meg ide azt a Most-Híd pártot, amely magyar részvétellel is alakult. Szlovákiában is fennáll tehát egy bizonyos konfliktus, viszont mintha önök azon dolgoznának, hogy ezt a konfliktust meghaladják…
– Az Erdélyben, a Vajdaságban és a Kárpátalján tartott ülésekre meghívták az összes magyar etnikai jellegű pártot. Komáromba is meghívták az egész szlovákiai magyar civil életet, tehát a magyar pártot is, amely jelenleg a Magyar Koalíció Pártja. A Most-Híddal az a helyzet, hogy az vegyespártként fogalmazza meg önmagát, és a magyar kormánykoalíció úgy döntött, velük másfajta kommunikációt folytat. Ez nyilván zavarja őket, de ennek természetesen nem szabadna befolyásolni azt, hogy létezik egyfajta konzultációs folyamat a civil élet, köztünk és a Most-Híd képviselői között. Szerdán is lesz egy találkozónk az ún. nemzeti minimummal kapcsolatban, amelyen megpróbálunk egyeztetni, platformokat kialakítani
Ön Révkomáromban azt mondta, reméli, sikerül haladást elérni azokkal az erőkkel, akik Magyarországot ki szeretnék hagyni a kapcsolattartásból. A Most-Híd viszont úgy véli, hogy Magyarország szeretné őket kihagyni…
– Szlovákia, ha Robert Fico van kormányon, nem akarja, hogy intézményes kapcsolat legyen a magyar kormány, a magyar parlament és a szlovákiai magyar politikai képviselet között. Ez történt az első Fico-kormányzat idején már akkor is, amikor meghiúsították Sólyom László Szlovákiába való érkezését, nem engedték meg, hogy egy koszorút helyezzen el, illetve beszédet tartson Szent István szobra előtt. Most a bejelentés körül volt a vita, hogy egyáltalán az megtörtént-e. A magyar nagykövet nekem azt mondta, hogy egy nappal az események előtt ő tájékoztatta a szlovák felet. Ha ezt egy hónappal korábban teszik, akkor a szlovák kormányzat mindent megtett volna azért, hogy a találkozó ne jöjjön létre, ahogy 2010-ben Sólyom László látogatása sem jöhetett létre. Szlovákiában azt is kifogásolják, ha mink Budapestre jövünk, és itt a parlamentben vagy a kormányhivatalban találkozóink vannak. „Most Budapest jött oda”, és nekik ez sem jó. Ez már a „van sapka, nincs sapka…” féle történet. Ha intézményes kapcsolatot akar Magyarország kormánya és parlamentje a határon túli képviselettel, attól a szlovák politika egy része sikít. Ez Erdélyben vagy Vajdaságban nem jelent gondot, nálunk viszont folyamatosan. Előre látható, hogy a KMKF és a MÁÉRT következő ülése idején is hasonló indulatok lesznek.
Miroslav Lajčák külügyminiszter azt mondta, nem bánják, ha Szlovákiába mennek a magyar parlamenti bizottságok, hiszen schengeni övezetről van szó, csak szeretnék, ha őket erről tájékoztatnák. Tájékoztatták is, csak az utolsó nap.
– Ezek szerint a tájékoztatás valóban megtörtént. Nyílt ülés volt, oda bárki bemehetett. Egyszerű dolgokról, a mi életünkről volt szó. Ma 110 ezer magyarral él kevesebb Szlovákiában, mint 20 évvel ezelőtt, tehát aki komolyan gondolja, hogy segíteni akar nekünk, annak nem akadályokat kell gördítenie, hanem valóban támogatnia kell bennünket identitásunk megőrzésében.
Duna TV, Közbeszéd/Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”34558,34551,34620,34636″}
