35263

Alább Petheő Attila, a Csemadok komáromi járási elnökének, augusztus 20-án elhangzott érsekújvári beszédét tesszük közzé.

1100 éve él egy nemzet Európa közepén. 895-ben hont foglaltunk, és nem mások elkészült házaiba raboltuk be magunkat. Ma, augusztus 20-án a világon, Európában és itt a Kárpát-medencében százezrek ünnepelnek velünk együtt. Azt ünnepeljük, hogy Szent István nemzete él.
Mi a szívünkben érezzük, hogy hol a hazánk. Bennünket ez melenget, másokat éppen ettől ráz ki a hideg, hogy itthon vagyunk Érsekújvárott. Nem lehet véletlen, hogy pont ide születtünk.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy megköszönjem Önöknek, hogy együtt ünnepelhetünk ma. Külön megtiszteltetés számomra, hogy átadhatom a Komáromi járás 5800 Csemadok tagjának üdvözletét Önöknek.
Szent István édesapja, Géza fejedelem gondolt egy nagyot és engedett az idő szavának. Az európai nagyhatalmak közé ékelődve döntött, és a 970-es évek elején keresztény útra lépett. Feleségével – a tiszántúli gyula lányával – Sarolttal nem szakítottak az ősi magyar hitvilággal, de fiukat Vajkot a római kereszténység felé terelték. Bennünket nem Bizánc felől térítettek. Géza ideje alatt lerakták a pannonhalmi apátság alapjait, és megalapították a veszprémi püspökséget. István Géza halála után fejedelem lett, majd 1000/1001 fordulóján keresztény magyar király. István törvényeket hozott, lefektette a magántulajdon szentségének tételét és a keresztény tételeken alapuló erkölcsiség alapelveit. Uralkodása során legyőzte az Erdélyre támadó besenyőket és a német II. Konrád seregeitől is megszabadította az országot. Imre herceg neveltetésére nagy gondot fordított, ám ő korán életét vesztette. István 1038. augusztus 15-én hunyt el és 1083-ban emelték az egyház szentjeinek sorába.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szent István királyunk életművének több üzenete is van számunkra.
Az első, hogy a politikai rendszerváltoztatás után István életmódváltáson is átvezette a népét. Ezt sajnos a kommunista rendszer bukása után elfelejtették közösségünkkel megtenni politikusaink. Ezeknek az embereknek köszönhető, hogy elpazaroltak értékeket, és hagyták kitántorogni a tehetségeinket. Ezek az emberek átaludtak két évtizedet anélkül, hogy ma furdalná őket a lelkiismeret. Húsz éve azt nézzük, hogy miképpen mennek el mellettünk a dolgok és csak 10 évenként kapunk a fejünkhöz, hogy megint kevesebben lettünk. A megoldás egy igazi rendszerváltoztatás, amit közösségi életmódváltással érhetünk csak el.
A második, számomra különösen fontos üzenete István királyunk művének a fiatalok nevelésének hangsúlyozása. Ahogy ő nevelte fiát, Imrét, nekünk is úgy kell foglalkoznunk az utánunk jövőkkel. Keresztény hagyományaink szerint tudatnunk kell velük, hogy becsület nélkül az ember nem ér semmit, és azt is, hogy egy normális világban az igen igent jelent és az adott szó többet ér minden szerződésnél. Nemzetben való gondolkodásukat pedig nem a bevett gyakorlat szerint kell alakítanunk, hanem a generáció igénye alapján. A legjobb példa erre az utánam következő csapat, akik igazolják, hogy nem csak mellett döngetve lehet az 1000 éves magyar államiságra emlékeztetnünk, hanem úgy is, hogy ez az este mindenkinek ott maradjon a lelkében. A beszéd percek múlva elhal, de a Szent István-napi premierről unokáiknak is beszélni fognak ezek a fiatalok. Ez a csapat, az Érsekújvári Rockszínpad társulata évek múltán is tudni fogja, hogy egymásért oda álljanak, ahová kell. Ez az igazi erőnk. Köszönjük a munkájukat!
Végül a harmadik, felvidéki magyar közösségünk számára fontos üzenete Szent Istvánnak, hogy ő el tudta képzelni a még nem létezőt és ehhez stratégiát is álmodott. Tudta, hogy ahhoz, hogy 1000 év múlva is a magyar kultúra legyen a domináns a Kárpát-medencében, szövetségesekre van szüksége. Nekünk 2012-ben el kell képzelnünk a még nem létezőt és több évtizedes stratégiát kell kidolgoznunk. Érthetőbben fogalmazva: a kiégett közéleti szereplőknek meg kell köszönnünk az eddigieket, mert sajnos rossz gazdái voltak a rájuk bízottaknak. Nekünk pedig a felelősségünkre bízott, sokat csalódott felvidéki magyar közösség számára kell biztosítanunk végre a továbbélés feltételeit. Ehhez azonban, ahogy István jól látta a szövetség szerepét, nekünk is szövetségre, egy új magyar szövetségre van szükségünk. Nem feltételek nélküli kiegyezésre, hanem a fontos kérdésekben való megegyezésre van szükségünk egymással.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azt gondolom, hogy addig kell tennünk, amíg a komáromi magyar szóra Érsekújvárott is magyar szó felel. Úgy hiszem, hogy egyszerre kell kritikusaknak lennünk a közelmúlttal, reálisaknak a jelenünkkel és bizakodóaknak a jövőnkkel kapcsolatban. Csak így szabad jövőt és stratégiát építenünk.
Ha hátradőlnek és végignézik a következő fiatal csapat Szent István-napi premierjét, akkor azt gondolom, hogy egyértelműen láthatják maguk előtt azt a jövőt, akik tudják, hogy csak sok-sok munka után jöhet a bő aratás.
Köszönöm, hogy Önökkel lehetek, köszönöm a figyelmüket!

Petheő Attila, Felvidék.ma