farkas ivan 16

A kormányfő néhány napja kijelentette, hogy a közigazgatás mélyreható reformja érdekeket sérthet, sokak számára fájdalmas lehet. Ennek ellenére nem torpannak meg, 2016-ra szeretnék elérni az éves megtakarítást 700 millió euró összegben. Ez dicséretes, ám merész célkitűzés – véli Farkas Iván, az MKP alelnöke. Alább az ő jegyzete olvasható.

Az utóbbi napokban a leginkább tálalt témák közé az államizgagatás reformja tartozott. A polgárok számára minden bizonnyal hatalmas előrelépést jelentene az egyablakos ügyintézés lehetősége a 79 járási székhelyen. Az ügyintézés lebonyolításához nem kellene a jövőben meglátogatni három másik állami vagy önkormányzati hivatalt mint ma, miközben a tortúra órákig, sőt napokig eltarthat főleg, ha a kérvényező nem a járási székhelyen lakik. Sőt, a kérvénye a 79 állami hivatal bármelyikén beadható lesz, a polgár beadványa intézésének folyamatáról is folyamatosan érdeklődhet. A beügyminiszter beszámolt arról, hogy a jövőben senkinek sem kell az összevont állami hivatalba 50 kilométernél távolabbra utaznia, tömegközlekedéssel az út nem tarthat egy óránál hosszabb ideig. Itt van az első bökkenő. Ha megszüntetik a Párkányi Körzeti Hivatalt, Kiskesziről, Szalkáról, Helembáról vagy Bényből a 70 kilométerre található járási székhelyre, Érsekújvárba kell majd utaznia a polgárnak. Átszállással, mintegy másfél-kétórás zötykölődéssel. Hasonló helyzetben vannak a bodrogközi településéken, Királyhelmec és az országhatár között élők, akik Tőketerebesre utaznak ügyintézés végett vagy a Nagykapos és az országhatár közötti Ung-vidékiek, akik Nagymihályra igyekeznek ügyes-bajos dolgaik elvégzése végett. Míg Mečiar 1996-ban az északi és középső területeket teleszőtte járási székhelyekkel, addig délen igencsak gyéren találhatók járási székhelyek, emiatt kell bosszankodniuk a délen élőknek.
Érdekes, hogy a közbeszédben eddig csak az államigazgatás mélyreható reformja jelent meg, pedig a kormányprogram a közigazgatás reformját taglalja. A közigazgatás átalakításának másik, az önkormányzatokat érintő részéről mélyen hallgatnak az illetékesek a belügyi tárca szakműhelyében. Az eddig kiszivárgott nem hivatalos információk alapján az államigazgatás reformjával ellentétben ezen a területen semmi jóra sem számíthatunk. A tervek szerint az önkormányzatok mindkét szinten eltávolodnak a polgároktól. Nem zárható ki, hogy a megyei önkormányzatok gyökeres átalakításába fog a kormányzat, négy- vagy ötmegyés beosztást vettek fontolóra. Vagyis a keleti, közép és nyugati megye mellett létrejönne a Pozsony megye vagy a Pozsony és Kassa megye. Ennek következménye a jövő évben esedékes megyei választások, választási körzetek alapos átalakítása lenne. Mivel átfogó, észak-déli irányú megyék jönnének létre, számarányunk a megyéken belül jelentősen megcsappanhat. A többségi választási rendszer meghagyásával lehet, hogy még mutatóba sem jutna be magyar ajkú képviselő a következő választási időszakban a megyei önkormányzatokba.
Ezzel semmiképpen sem érthetünk egyet, nyomatékosan tiltakoznunk kell e tervezet ellen! 2001-ben is tiltakoztunk a 8 megyés rendszer ellen, amely hátrányunkra jött létre és amely a Mečiar által 1996-ban létrehozott kerületekre épül (a megyeelnök választását is szándékosan két körös választási rendszerben határozták meg, hogy még véletlenül se lehessen magyar megyeelnököt megválasztani). A tervbe vett módosítás a Dél-Szlovákiában jelentős számban élő magyarokra nézve még súlyosabb következményekkel járhat. Amennyiben a megyehatárok megváltoztatásába kezd a kormányzat, akkor kívánatos, hogy a természetes régiók (Szepes, Zemplén, Vág-mente, Csallóköz, Gömör, Bodrogköz és Ung-vidék,….) mentén hozza azokat létre. Az elmúlt évszázadok folyamán kialakult természetes régióknál megfelelőbb regionális közigazgatási modell nem hozható létre, mert az élet természetes folyamata igazolja azok létjogosultságát.
Hasonlóképpen súlyos következményekkel járhat számunkra a tervbe vett ún. kommunális reform, a helyi önkormányzatok összevonása, amelynek javaslata benne foglaltatik a kormányprogramban. 2004-ben, amikor a Magyar Koalíció Pártja kormánypártként még a folyamatok részese, részben útmutatója volt, a sikeres közigazgatási reform és a pénzügyi decentralizáció után a kormányban ellenezte a következő lépést, a települési önkormányzatok összevonását. Nem egyezhettünk bele, hogy a mai 2.940 helyi önkormányzatból egy karikacsapással 300 vagy 900 önkormányzat maradjon. Mert az MKP egyik alapvető fundamentuma az önkormányzatiság, az önkormányzás megerősítése. Az összevonások helyett inkább a közigazgatás forrásainak igazságosabb, a hatásköröknek megfelelő elosztását kellene fontolóra venni. Forrás és lehetőség akadna bőven, hiszen 2007-től, az utóbbi öt évben az állami költségvetés éves kerete megnövekedett 50 százalékkal (a gazdasági válság ellenére), miközben a megyei és a helyi önkormányzatok kerete stagnált vagy esetenként lecsökkent.
Vegye már végre fontolóra a kormány az olcsó, területileg kiegyensúlyozott és a hatáskörönek megfelelő kerettel rendelkező közigazgatás létrehozását! Politikai mandátuma számára lehetővé teszi, hogy mélyreható reformba kezdjen. Az államigazgatás területén vannak olyan jelzések, hogy e célkitűzés a polgárok megelégedésére teljesülhet. Várjuk ki a végét! Ám az önkormányzatok számára tervezett reformlépésekről hivatalosan eddig nem értesültünk. Kár volna a működő rendszert elrontani, inkább biztosítsa be a kormány az önkormányzatok számára a megfelelő forrásokat és ne gondolkodjon olyan regionális beosztásban, amely a döntéshozatalból kiszorítja a Dél-Szlovákiában jelentős számban élő magyarokat!

Farkas Iván, az MKP alelnöke
Felvidék.ma