A Magyar Koalíció Pártja folyamatban lévő alapszabály-módosításának egyik fontos pontja a párt elnevezésének kérdése. Úgy tűnik, a megnevezés változhat, az MKP rövidítés azonban maradhat.
Élénk vita folyt erről a párt helyi szervezeteinek gyűlésein és a járási konferenciákon is, és minden bizonnyal így lesz az az MKP Országos Tanácsának mai ülésén is. Gyakorlatilag három lehetséges megoldás kínálkozik.
1) Maradjon a régi elnevezés – ennek is jelentős számú támogatója van, bár valószínűleg nincsenek többségben. Ők elsősorban a folytonosságnak, és az MKP megalakulása eredeti céljának ma is fennálló érvényességével (a felvidéki magyarság egységes képviselete) védik álláspontjukat. Ez vállalható gondolat, a név megtartása még sem volna szerencsés lépés, ugyanis már 1998-ban hibás, vagy inkább kényszerű cselekedet volt ez az egyesülő pártok vezetőinek részéről. Mi is történt tulajdonképpen 1998-ban? Az 1994-es parlamenti választásokon a Magyar Koalíció elnevezés alatt induló pártok 1998-ban – a megváltozott választási törvény értelmében – kénytelenek voltak a pártegyesülésre, ha biztosra akartak menni, ugyanis a 10%-ot nem lehetett garantálni. Az egyesülésről megegyeztek, de nem tudtak mindnyájuk számára elfogadható új névvel előrukkolni. Így az történt, hogy a Magyar Koalíció pártjai eldöntötték, hogy a Magyar Koalíció által létrehozott párt neve triviálisan Magyar Koalíció Pártja legyen – vállalva a “koalíció” idegen, magyartalan kifejezést is. Ezt követően is folyamatosan voltak viták a név körül, azonban ez a kérdés “sokadrangúvá” vált. 1998-2006 között a kormányzáson volt a hangsúly, 2007-ben a megtisztuláson, ezt követően pedig a magyar egység megbomlásával és megbomlóival kellett szembesülniük, folyamatos választási megmérettetések közepette. Most van idő, választások leghamarabb jövő év végén lesznek (megyei választások).
2) Változzon a név, de maradjon az MKP! – úgy tűnik, jelenleg ezt támogatják legtöbben, hiszen ez a megúlást és a folyamatosságot is kifejezné. A rövidítés megfelelő kiválasztásának fontosságára sokan figyelmeztetnek, konkrét példákkal is alátámasztva. Magyarországon a Fiatal Demokraták Szövetségéből polgári párttá alakult FIDESZ is megtartotta rövidítésként a jól csengő nevet. De nem csak a politikai, hanem a társadalmi-kulturális életben is van példa. Nálunk is mindenki Csemadokot emleget, nem pedig “azt a hosszú nevet”, és a Magyar Koalíció Pártját is legtöbben nemes egyszerűséggel úgy emlegetik: “az MKP”. Kézenfekvőnek tűnik a leggyakrabban elhangzott Magyar Közösség Pártja elnevezés, miután világosan, egyértelműen kifejezi a párt küldetését, a rövidítésen sem magyarul, sem szlovákul nem kellene változtatni. Vannak olyan javaslatok is a párton belül hogy a “párt” kifejezését ki kellene hagyni a hivatalos megnevezésből, akkor is, ha marad a “koalíció”, és akkor is, ha jön a “közösség”, azaz legyen csupán “Magyar Koalíció” vagy “Magyar Közösség” – és emellett akár megmaradhat a rövidítés eredeti formája is.
3) Teljesen új név. – Ilyen lehet a “Magyar Szövetség Pártja”, vagy csak egyszerűbben: a “Magyar Szövetség” is. Ezzel az a gond, hogy gyakorlatilag csak a “koalíció” cserélődik egy szebben hangzó kifejezésre, ám a rövidítés MSZP lenne, ami nem jó. Nem csak azért, mert az MKP-szövetséges Fidesz fő politikai ellenfele a Magyar Szocialista Párt (MSZP), hanem ennek a rövidítésnek a határon túli magyaroknál sem jú emlékű (gondoljunk például a Gyurcsány-kormány ideje alatt történt 2004-es népszavazásra…) A járási konferenciákról szóló tudósítások új, “fantázia-javaslatokról” is említést tesznek, mint például az “Értünk”…
Az országos tanács természetesen csak összegezhet, döntést erről – miután alapszabály-módosításról van szó – csak a párt szeptember 22-i, füleki közgyűlése hozhat. A tisztújító kongresszusra néhány hónappal később kerül sor, már az új alapszabály értelmében.
A 2010-es parlamenti választásokon 3,8 százalékpont volt a Most-Híd előnye az MKP-val szemben (8,1%, illetve 4,3%), a 2012-es előrehozott parlamenti választásokon (melyet a Most-Híd által is alkotott szlovák kormány bukása miatt tartottak), ez 2,6 százalékpontra csökkent (4,3%, illetve 6,9%), a legutóbbi közvélemény-kutatás szerint (a Polis ezen a héten tette közzé) a különbség ma még kisebb, 2,2 százalékpont (4,8%, illetve 7%). Ezek az adatok azt mutatják, annak ellenére, hogy az MKP nincs a szlovák parlamentben, van létjogosultsága. Egy jó alapszabállyal, és annak szellemében folytatott politizálással is tovább zárulhat az olló. És ennek a névválasztás csak egyik, de fontos része.
Oriskó Norbert, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”35479″}
