Az EU Petíciós Bizottsága napirenden tartja az ügyet, és hivatalos álláspontot kér a szlovák kormánytól. Juhász Imre úgy véli áttörték a közöny falát, elindult a feltárás. Gál Kinga (Fidesz) tart az újabb politikai akadályoktól, Mészáros Alajos (MKP) lát esélyt a jogorvoslatra.
A Beneš- dekrétumokkal foglalkozott a Hír Tv Esély – Rájátszás című műsora is. 2012. szeptember 24-i adás vendége volt Juhász Imre, az ELTE adjunktusa, európai jogi szakjogász, a petíció egyik kezdeményezője valamint Gál Kinga a FIDESZ EP képviselője. A Felvidék.ma-nak a kérdésben Mészáros Alajos, az MKP EP képviselője is nyilatkozott.
Erősebb a civil kezdeményezés, de a döntés az EU képviselők kezében van
Az Eduard Beneš csehszlovák elnök által hozott rendeletek közül több lehetővé tette, hogy az ország területén élő németeket és magyarokat kollektívan bűnösnek mondják ki, megfosszák állampolgárságuktól, kitelepítsék, földjeiket pedig elkobozzák. 2007-ben Szlovákia már Uniós tagállamként erősítette meg a Beneš- dekrétumok sérthetetlenségét. 2008-ban EU bizottsága nem vette napirendre ezt a kérdést. Igazából nem is vizsgálták külön Szlovákia esetét a kérdésben, úgy ítélték meg, hogy az ugyanaz, mint Csehország esetében. Viszont Szlovákiában parlamenti határozattal erősítették meg a Beneš-dekrétumokat, míg Csehországban csupán nyilatkozatot adtak ki ezzel kapcsolatban. „Ez már Uniós tagállamként történt, Uniós jog világába tartozhat ettől, és ezért most úgy tűnik, át tudtuk törni ennek a közönynek a falát”- hangsúlyozta Juhász Imre. Ez a gyakorlatban mit jelent, hogy valóban kikényszeríthető-e az állásfoglalás Szlovákiából, s elképzelhető-e, hogy pl. kötelezettségszegési eljárás is induljon, vagy valamilyen jogi útra való terelés Szlovákiával szemben, arra Juhász Imre úgy válaszolt, hogy elképzelhető, hogy odáig is elmehet a dolog. „A döntés az EU képviselők kezében van. Most egy szakbizottság tárgyalja, s innen tud továbbmenni különböző uniós szervek irányába. Nagyon sok múlik pl. a magyar EP képviselőkön, akik egyébként most is nagy számban képviseltették magukat szerencsére ezen az ülésen, de azért fel kell készülni esetleg arra, hogy a következő ülésen a másik oldal érveit hangoztatók is nagyobb számban fognak részt venni” – világít rá Juhász Imre.
Adódik a kérdés, hogy egyáltalán ahhoz, hogy elérje ez a történet az Unió ingerküszöbét, amikor évek óta EP képviselőink is vannak, miért szükséges a civil kezdeményezés? Gál Kinga ezzel kapcsolatban elmondta, hogy évek óta napirenden próbálták tartani ezt az ügyet, de amikor a politika színpadára kerül ez a kérdés, akkor gyakorlatilag az ellenérdekelt felek összefognak.
A Beneš-ügyet elővették, amikor 2007-ben a Szlovák Nemzeti Tanács meghozta a határozatát. „Akkor az én kezdeményezésemre odáig tudtunk eljutni, hogy a Bel- és Igazságügyi Bizottság vitatta, de azt már nem tudtam elérni, hogy határozat szülessen, vagy plenáris vita legyen, mert az akkori szocialista-liberális koalíció nem állt e mögé, hiszen ellenérdekeltek voltak abban, hogy egy szocialista kormányt megbélyegezzenek” – idézte vissza Gál Kinga. Hozzátette: „Ezek mindig a politikai játékoknak a részei, ezért hiszek abban, hogy a civil kezdeményezéseknek nagyon nagy az erejük, és nagyon örülök, hogy eljutott egy második fázisba most, a Petíciós Bizottságba, ugyanakkor látni kell, hogy nem biztos hogy ez azt jelenti, hogy ez a kérdés meg is oldódik, hiszen legtöbbször ahhoz, hogy ebből egy parlamenti határozat legyen, ahhoz megint meg kell hogy legyen a többség, ahol megint eljutunk a politikai porondra, ahol megint összeáll a baloldal, a liberálisok, a zöldek, mint ahogy látjuk az elmúlt időszakban is, és gyakorlatilag megakadályozzák, hogy eljussunk mondjuk akár egy határozat hozatalig” – nyilatkozta Gál Kinga.
Mészáros Alajos a Felvidék.ma-nak elmondta, hogy az MKP képviselőinek is már több alkalommal voltak felszólalásaik a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatban. „Én személyesen is már két alkalommal beszéltem erről. Elég nehéz ezt elindítani. Mi is üdvözöltük, hogy egy külső civil szervezettől indult ki. Az EP-ben is olyan a politikai atmoszféra, hogy sokkal nagyobb és elfogulatlanabb álláspontra jutnak az egyes politikai pártok akkor, ha egy civil szervezet kezdeményezéséről van szó” – szögezi le Mészáros Alajos, aki örömmel üdvözölte azt a részeredményt, hogy a EP Petíciós Bizottsága elfogadta, jogosnak találta ezt a petíciót, s ezzel felülbírálta az Európai Bizottság eddigi álláspontják, hogy a Beneš- dekrétumok a múlt jogrendjének a része.
Az Európai Bizottság szerint nem dönthet az Unió a Beneš- dekrétumokról
Az Európai Bizottság ugyanis tartja magát ahhoz, hogy nem akar foglalkozni ezekkel az ügyekkel, ennek legutóbb is hangot adott, de a Petíciós Bizottság ezt nem fogadta el. „Ez ismerős, mert akárhányszor pl. a hagyományos nemzeti kisebbségügyi kérdést szeretnénk előhozni konkrét jogsérelmeket Európa szerte, akkor mindig azt a választ kapjuk, hogy a bizottságnak nincs hatásköre, mert ez tagállami hatáskörben van”- mondja Gál Kinga. Kiemeli viszont, hogy a Petíciós Bizottság nagyon jó, ha tud foglalkozni ezekkel a kérdésekkel. Ezek a jogszabályok, amelyek ugyan részei a cseh illetve szlovák jogrendnek, nincsenek összhangban az EU joggal, s ezt a Petíciós Bizottság elkezdte vizsgálni.
A Petíciós Bizottság napirenden tartja a Beneš- dekrétumokat
„A Petíciós Bizottság jogköre ott van, ahol elkezdődik az EP-ben a politikai kérdés, és amikor az EP megnyilvánul, az általában egy plenáris ülés határozata, ahhoz hogy a plenáris ülés határozatot hozzon, ahhoz pedig meg kell, hogy legyen a parlamenti többség. Ma hiába képezi az Európai Néppárt a legnagyobb frakciót EP-ben, ha a kommunistáknak, a liberálisoknak és a zöldeknek többségük van, akkor nem tudunk elérni határozatot ebben a kérdésekben” – jegyzi meg Gál Kinga.
Mészáros Alajos véleménye szerint ebben a kérdésben viszont van esély a támogatottságra. „Az Európai Néppártban elég sok a magyar képviselő. Azon túl ott vannak a német képviselők, akik százan vannak, s komoly erőt képviselnek. Ebben a kérdésben nemcsak a néppárti képviselők, hanem a magyar szocialista és a Jobbik képviselői egy húron pendültek, de még számítunk a romániai kollégákra és az olasz képviselők támogatására is” – vázolta Mészáros Alajos.
A szlovák jogrend bizonyos passzusai nincsenek összhangban az Uniós joggal
Juhász Imre felhívta a figyelmet, hogy az ide vonatkozó passzusok, pl. ha nézzük azt a 13 dekrétumot, amely néven nevezi a német és magyar kisebbséget, azok semmilyen formában nem fogadhatók el a 21. századi Európában. „És ezt egyszer ki kell mondani, tehát vannak érzelmi kötődéseik a szlovákoknak és a cseheknek a Beneš- dekrétumokkal kapcsolatban, van nagyon sok, amellyel nincs is nagyon probléma, azokkal van probléma, amelyek nemzetiségi, faji alapon diszkriminálnak a szó szoros értelmében, és erre még büszkék is, hiszen egy 2007-ben parlamenti határozatukkal a szlovákok megerősítették. Ez úgy gondolom, végképp nem férhet össze azzal az Európával, amit mi elképzelünk Európának” – nyilatkozta Juhász Imre, aki a legszélesebb körben felhívja erre a figyelmet. A kezdeményezők további kérése, hogy az EU egy vizsgáló bizottságot küldjön ki Szlovákiába. Ha egy szakmai vita elindulna a kérdésben, annak lehet helyszíni tényt feltáró bizottsági befejezése is. „Nem szabad elfelejteni, hogy itt nagyon sok a tévhit, harmadlagos, negyedleges információk vannak, ez a tanulási folyamat most elindult az EU Petíciós Bizottságában is.
Az 5. szakmai konferencia Beneš-ügyben
2012. szeptember 29-én egy konferenciát szerveznek Hogyan tovább Felvidék? címmel. „A Beneš-dekrétumokról is szó lesz, ennek az az apropója, hogy mióta ez a 2007-es határozat napvilágot látott, minden évben megrendezzük ezt a konferenciát, most lesz az 5. konferencia”- mondta Juhász Imre. A konferencián összegzik az eddigi fejleményeket.
A szlovákiai magyarok számára egyfajta bocsánatkérés elégtételt jelentene. Ami ugyan csak erkölcsi megkövetés lenne. „Én nem mondanám, hogy ez elegendő lenne, de mondjuk előrelépés az első körben. Olyannak szeretnénk Európát, amely egyfajta mércével mér” – tette hozzá Juhász Imre.
A szudéta németek petícióját októberben tárgyalják
Azon kérdésre, hogy mi lehet annak az oka, hogy ez eddig ilyen gyenge volt az „érdekérvényesítés”, és nemcsak Magyarország részéről, hanem pl. Németország részéről sem tudtak áttörést elérni, Juhász Imre úgy válaszolt, hogy kérdéses, Németország mennyire akart áttörést elérni ebben a kérdésben. „Nekik is van egyfajta hozzáállásuk ezekhez a kérdésekhez, ami lehet jó, lehet rossz, de semmiképpen nem lehet mondani, hogy aktívan képviselnék pl. a szudéta németeknek az érdekeit, legalábbis eddig ez így tűnt. Most egyébként a szudéta németeknek is van bent petíciójuk, októberben azt is tárgyalják, lehet, hogy most van egy kis változás, fölszólalt már mellettünk is két német képviselő, tehát azt gondolom, lehet ott is új szelek fújnak ebből a szempontból”- mondta Juhász Imre.
Véget kell vetni a Kárpát-medence magyarságát érő sorozatos jogsértéseknek
A Beneš- dekrétumok ügye csak egy a Kárpát-medence magyarságát sújtó jogsértések között. Ezzel kapcsolatban már nyújtottak be petíciókat az EP-hez, és ezeket várhatóan újabbak követik a közeljövőben. Petíciót nyújtott be az EP-hez Lomnici Zoltán, mert Szlovákiában jogsérelmek érik a magyar állampolgárságot felvevőket. Az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke azt kéri, folytassák le a kötelezettségszegési eljárást Szlovákiával szemben és állapítsák meg a jogsértés tényét. Az esettel kapcsolatban Tőkés László EP képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetője hangsúlyozta, a Kárpát-medence magyarságát érő sorozatos jogsértéseknek véget kell vetni, továbbá hozzátette a tulajdon visszaszolgáltatása, a vallásszabadság, valamint a Székely Mikó Kollégium ügyében szintén petíciót akarnak benyújtani a közeljövőben.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”35599, 35805, 35802, 35674″}
