Prőhle Gergely helyettes külügyi államtitkár mielőtt hivatalosan is beszámolt a Közép-európai Év programjáról Budapesten, pozsonyi útja során is tárgyalt a programról a szlovákiai magyarságot érintő aktuális kérdésekről való egyeztetés mellett. Találkozott az MKP-val, és a Most-Híddal, s ez által sor került a vegyes párt és a magyar kormányzat első hivatalos találkozójára.
Prőhle Pozsonyban 2012. október 26-án a szlovák külügyi tárca munkatársain kívül a felvidéki magyarság politikai érdekképviseleteinek vezetőivel is találkozott. A Külügyminisztérium helyettes államtitkára az MTI-nek nyilatkozva elmondta: útjának elsődleges célja a Magyarország által kezdeményezett Közép-európai Év programjának egyeztetése volt a szlovák külügyminisztériumban. „A szlovák diplomácia európai ügyekért felelős főigazgatójával áttekintettük a regionális politika szlovák és magyar ügyeket érintő vonatkozásait, valamint a nyugat-balkáni térség és a keleti partnerség iránti elkötelezettségünket” – mondta Prőhle Gergely. Hozzátette: Peter Javorčík szlovák külügyi államtitkár segítségét kérte ahhoz, hogy Kassa jövőre Európa kulturális fővárosaként valóban a városra jellemző kulturális sokszínűséget tükrözze vissza.
Prőhle Gergely A. Nagy Lászlóval, a szlovák kormány kisebbségi kormánybiztosával folytatott megbeszéléséről azt mondta: nyilvánvalóvá vált, hogy a kormánybiztos helyzete nem könnyű, mivel munkakörének pontos meghatározása még most is folyamatban van.
Prőhle Gergely, a magyar külügyminisztérium helyettes államtitkára és Balogh Csaba, Magyarország szlovákiai nagykövete a Híd elnökével, Bugár Bélával a Most-Híd székházában találkozott. Ez volt az első hivatalos találkozó a magyar kormányzat és a Most-Híd képviselői között.
A magyarországi vendégek főként a Most-Híd politikája felől érdeklődtek, valamint a párt következő választásokkal kapcsolatos elképzeléseiről is szó esett. Bugár Béla, a Híd-Most magyar-szlovák párt elnöke az egyeztetést követően azt mondta: a helyettes államtitkár látogatása elsődlegesen informális jellegű volt, az aktuális politikai helyzetet, valamint a párt következő választásokkal kapcsolatos elképzeléseit tekintették át. “Beszámoltam a helyettes államtitkár úrnak néhány, a szlovákiai magyarságot érintő jogszabály alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatainkról is” – tette hozzá a Híd-Most elnöke.
A helyettes külügyi államtitkár az MKP-val is találkozott. Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke a megbeszélés után az MTI-nek úgy nyilatkozott: a felvidéki magyarságot érintő legégetőbb kérdések kerültek terítékre, és szó esett az MKP decemberben esedékes tisztújító közgyűlésének előkészületeiről is. “Ismertettem a helyettes államtitkárral azokat az elképzeléseket és terveket, amelyeket az MKP prioritásként kíván kezelni a felvidéki magyarság asszimilációjának megállítása és visszafordítása érdekében” – mondta Berényi.
Magyarország 2013-ban a V4 elnöki pozíciója mellett egy évre átveszi a Közép-európai Kezdeményezés elnöki teendőit is.
2012. október 30-án a Külügyi bizottság ülésén számolt be Prőhle Gergely helyettes államtitkár a V4 együttműködés tapasztalatairól és perspektíváiról, valamint a Közép-európai Évre vonatkozó tervekről. Tájékoztatójában kiemelte: a V4 együttműködés védjeggyé vált, Magyarország számára a regionális együttműködés kulcsfontosságú. Az „európai arénában” való fellépést is segíti, hogy a V4-ek mögött 70 milliós lakosság áll. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió további bővítése a Visegrádi országok felelőssége is.
A jövőről szólva Prőhle Gergely elmondta, hogy a V4 együttműködésnél az elnökségek egymáshoz kapcsolódva alakítják ki a programot. A jelenlegi, lengyel elnökség az „integráció és kohézió” címet határozta meg, amelyet hazánk elsősorban a gyakorlati integrációra fókuszálva szeretne tovább vinni. A Közép-európai Kezdeményezéssel kapcsolatban felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy láthatóvá kell tenni mások számára is, ez egy együttműködésre képes komoly országcsoport, valamint kiemelte, hogy a Közép-európai térség lehet Európa gazdaságának húzóereje.
Képviselői kérdésekre válaszolva a helyettes államtitkár elmondta: a Visegrádi Alap nagyon konkrét együttműködést és pályázati rendszert jelent, évente mintegy 200 szakmai találkozó zajlik a V4-es keretben. Kiemelte: a Visegrádi Alaphoz kötődően több tízezer ember került egymással kapcsolatba, s ezek olyan civil kapcsolatok, amelyek a belső kohéziót erősítik.
A Külügyi bizottság tagjai az ülést megelőzően megkapták az Állami Számvevőszék írásbeli tájékoztatóját a Visegrádi országok számvevőszékeinek együttműködéséről, különös tekintettel a V4 (Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország), valamint Ausztria és Szlovénia számvevőszéki elnökeinek 2012 szeptemberében, Lovasberényben megtartott találkozójára.
www.aszhirportal.hu, MTI, Külügyminisztérium nyomán Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”36261″}
