A Rákóczi Szövetség Perbetei Helyi Szervezete ismét megrendezte a hagyománnyá vált Rákóczi-napot, amelyen öt iskolai csapat mutatta be “Kincset őrzünk” c. munkáját.
Az elmúlt években megemlékeztek II. Rákóczi Ferencről, gróf Batthyány Lajos miniszterelnökről, a csehszlovákiai magyarok deportálásáról és kitelepítéséről, ellátogattak Mátyás udvarába, vidám történelmi játszóház segítségével a 18. század Magyarországát idézték meg. Az elmúlt évben pedig a reformkor, valamint a forradalom és szabadságharc korszakába tekintettek be.
Az idei program két részből tevődött össze: pályázatot hirdettek „Kincset őrzünk” címmel, amelyben a csapatok az iskola helyi, illetve régióbeli épített, ill. természeti örökségét, vagy híres személyiségét dolgozzák fel.
Az előző évekhez viszonyítva az idei találkozóra – több iskola technikai gondokra hivatkozva- öt csapat mutatta be munkáját az Orosz Dániel ( színházszervező), Belán Ernő ( nyugdíjas zenész), Kovács Csomor Endre pedagógus és Sukola Róbert (vállalkozó) alkotta zsűri előtt.
Elsőként az ógyallai Feszty Árpád Alapiskola és Óvoda csapata – Mácsik Simóna, Deme Szilárd, Csicsó Aranka és Bús Gergely – mutatta be munkáját „Konkoly-Thege Miklós élete, munkássága és az Ógyallai Csillagvizsgáló története címmel. Felkészítő pedagógus Pallér Péter volt. Konkoly -Thege Miklós híres magyar csillagász volt, 1871-ben alapította az intézetet saját birtokán, Ógyallán. Az volt az ország első csillagvizsgálója. Halála után az államnak ajándékozta.
A perbetei csapat – Lacza Réka- Vígh Balázs – a község templomait mutatták be a 18.19. századból. Felkészítő pedagógus Szabó Edit, iskolaigazgató. A falu fő műemléke a barokk stílusban, 1733-ban épült Szentháromság-templom, melyet az 1763-as komáromi földrengés elpusztított, majd 1766-ban klasszicista stílusban építették újjá. Kapuja felett a 18. századból származó magyar címer látható. Az eredetileg a Szűz Mária-kápolnának Ordódy György által ajándékozott, Szűz Máriát ábrázoló festmény ma a templomban található. A katolikus templom udvarában található az első világháború katolikus áldozatainak emlékműve. Az obeliszk formájú emlékmű tetején angyal található, 1931-ben készítette az érsekújvári Feller kőfaragó. A katolikus templom melletti téren áll a millenniumi emlékmű mely egyben a második világháború áldozatainak is emlékműve (2001). Középen egy diadalkapu található, tetején a magyar koronával, és 12 vörösmészkő tábla veszi körül.
A református templom 1784-1786 között épült torony nélküli imaháznak, tornyát csak a 1841-ben emelték. 1840-ben kibővítették. A klasszicista szószék egyidős a templommal, az Úr asztala (a süttői Müller József munkája) és a keresztelőmedence (1937) vörösmárványból készült. A kisharangot 1787-ben öntötték Pesten. A második világháborúban elesettek reformátusok emlékművét 1991-ben avatták fel. A reformáció emléktáblája a református templomban (1917). Evangélikus temploma 1972-ben épült.
A Búcsi Katona Mihály Alapiskola csapata – Bircsák Krisztián, Henzel Dániel-Remes Sándor Mátyás – a község természeti kincseit mutatta be, Győző Andrea iskolaigazgató felkészítésével. A helyi értékek felfedezése, megismertetése annak ápolása és azok közzététel a búcsi Kincskeresők küldetése. A község határa 107-120 méter tengerszint fölötti magasságban fekszik. A sík határ déli részét a Nagyér patak mocsaras lapálya, nyugatra a Bátorkeszi patak torkolata alkotja. A határ északkeleti része magasabb, kiterjedt teraszokon van, amelyeket homokos, löszös talaj és hordalék fed. A patak körüli alacsonyan fekvő ártéri erdők, rétek talaja mocsaras, a teraszokon feketeföld található. A község déli részén rendkívül értékes természeti területet találunk, a Búcsi szikest, amely geomorfológiailag jellegzetes síkság. Eredeti típusa a sós pszeudoenyv. A talajokat enyhén változékony vízrendszer jellemzi az egész keresztszelvényben. Az itteni növényzetben megtaláljuk az értékes csátéssást /Carex divisia/, és ez Szlovákiában egyetlen lelőhelye a nagyarpálkának /Arcorellus peus/. A Mocs felé vezető útnál a község délnyugati szélén államilag védett jegenyesor húzódik. A határ keleti részében Karva irányában az egyik ugart 1950 után Hortobágynak nevezték el, mert hasonlít a világhírű magyarországi pusztára. A község nyugati részében található a halastó. A domb homokos, lefaragott oldalában, a Töröktemetőben barna partifecskék fészkelnek.
A madari Édes Gergely Alapiskola két csapattal képviselte az iskolát. Az Édes Zsófia- Kiss Réka kettős -, Mácsodi Anna pedagógus felkészítésével Édes Gergely életét és munkásságát mutatták be. A községben született református lelkész és költő munkáinak nagy része ugyan kéziratban maradt, de a megjelentek is jókora terjedelműek. Kazinczy ítélete ezekről, hogy ha Édes Gergely nem minden verseit, hanem csak válogatott költeményeit adta volna ki, első rangú költőként szerepelhetne.
Az iskola második csapata – Kiss Dóra- Kiripolszky Patrik-, Fischer Angéla pedagógus felkészítésével a község történelmét mutatták be, amelynek első fennmaradt írásos említése 1252-ből származik. Református temploma 1691-ben épült egy gótikus templom átépítésével, az 1763-as komáromi földrengés után újjáépítették. Mai formájában klasszicista stílusú. A katolikus Szűz Mária-kápolna 1939-ben épült. Édes Gergely tiszteletére 2004-ben emléktáblát avattak a református templom falán. A református templom bejáratánál a templom felújításának emlékére 2002-ben emléktáblát helyeztek el. Fa harangláb a református templom bejáratánál. Harangja 1749-ből származik. A katolikus templom udvarában található beton nagykereszt.
„Szerencsés ember, aki sok kincset őriz, aki gondos gazdaként ápolja emlékeit és miközben lassan öregszik gazdagságát másokkal is megosztja. Látni, hogy az iskolákban érezik a felelősségét annak, hogy a globalizált világban mennyire fontos a helyi értékek átörökítése a felnövekvő generáció számára. Ezért igyekszenek nagy hangsúlyt fektetni arra, hogy lehetőleg valamennyi tanulónk kapjon lehetőséget arra, hogy ismereteket szerezzen a régiója természeti és kulturális értékeiről – mondták a zsűri tagjai az előadások értékelésekor.
A Rákóczi-nap szervezői a csapatoknak és a pedagógusoknak oklevéllel és könyvekkel köszönték meg a részvételüket.
Miriák Ferenc, Felvidék.ma
