A rovástábla avatására december 1-jén a Csenkey Baranta és a helyi Szent Jakab Cserkészcsapat szervezésében került sor. Salgó Gabriella előadó reményének adott hangot, hogy ahogy az adventi koszorún az első gyertya, úgy az emberek lelkében is felgyúl az igaz magyar hit.
Az avatásra készülő közönség délután két órakor a csallóközcsütörtöki kultúrházban gyülekezett, ahol Elek Klára, a Csütörtöki Szent Jakab Cserkészcsapat vezetője köszöntötte a megjelenteket.
Elek Klára kifejtette, hogy a cserkészcsapatnak is nagyon fontos a rovásírás. Elmondta, hogy több rovásírás versenyen is részt vettek, és sikerült már a Kárpát-medencei döntőre is eljutni. Ezúton is köszönetet mondott mindenkinek, aki foglalkozik a rovással. Megemlített pár felvidéki rovásemléket, mely büszkeséggel tölthet el bennünket, úgy ahogyan a december 1-jén Csallóközcsütörtökben felavatott rovás-helységtábla. Örömét fejezte ki, hogy községükben is terjed őseink írása.
Molnár Attila, a Csenkey Baranta vezetője, a rovástáblák állításának ötletgazdája a Felvidék.ma-nak elmondta, hogy nagyon jó, hogy Csallóköz ezen településen is a rovás-helységnévtábla fogadja az ide érkezőket.
„Célunk, hogy nemzeti öntudatra ébresszünk, s eljutassuk minél szélesebb körben a rovásírást. A legtöbb ember külön sajnos még nem foglalkoznak a rovásírással, de ha egy ilyen tábla előtt elhalad, akkor felkelti az érdeklődését, hogy milyen írást is lát. Így rákérdezhet, s jó esetben utána kutat” – fejtette ki a Felvidék.ma-nak.
A rovásavatást megelőző összejövetelen próbálta mindenkiben felébreszteni a magyar büszkeséget is. Azon túl, hogy bemutatta a barantát, mint a hagyományos magyar harcművészetet, elmondta, hogy a magában a baranta-vizsgaanyagban is szerepel a rovásírás használatának az ismerete. Továbbá felhívta a figyelmet a Budapesten éppen megtekinthető szkítákról szóló kiállításra, amelyen megtekinthetők kőtáblákon a mai nap is használatos rovásjelek. A kiállított tárgyak 2700 évesek.
„Abban a korban már magas szinten dolgoztak az aranyművesek, ami csodálatra méltó. Nem kevésbé az is, hogy többfajta nép élt akkor együtt, amikor a szkíta birodalom kiterjedése 10 000 km volt, de egységesek tudtak lenne, s megfértek egymás mellett, ez a mai kornak is példaértékű lehet” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Molnár Attila. (A kiállítást Budapesten a Király utca 26. szám alatti épületben lehet megtekinteni december 31-ig.)
A délután fő előadója az udvardi Salgó Gabriella, rovásírás oktató és kutató volt, aki minden előadásával lenyűgözi a hallgatóságot. Előadásaiban nemcsak a rovásemlékekről szól, hanem alkalmanként más-más oldalról közelíti meg a témát. Most játékosan a közönséget is bevonta.
A résztvevők kaptak egy-egy szót, amelyből össze kellett állítani egy valóban elgondolkodtató mondatot, mely így hangzik Mónos Angéla tollából: „A társadalmak életében a nyelv olyan eszköz, mely összeköti a jelent a múlttal és a jövendővel, lehetővé teszi, hogy a múlt tapasztalataira építsünk. Vissza kell nyúlnunk a múltba ahhoz, hogy a jövőt egészséges alapokra építhessük.”
Salgó Gabriella újra megerősítette, hogy a rovásírás nagyon könnyen elsajátítható, de dolgozik is azon, hogy gyerekbaráttá tegye. Interaktív táblára is kidolgozott egy új módszert, melyhez egy külön cikkünkben még visszatérünk majd.
A december 1-jei csallóközcsütörtöki táblaavatás kapcsán a Felvidék.ma-nak Salgó Gabriella elmondta, hogy külön öröm számára, hogy ez erre a napra esett, amikor a községben meggyújtották Felvidék legnagyobb adventi koszorúján az első gyertyát. „Azt szeretném, ha az emberek lelkében is hasonlatosan felgyúlna az igazi magyar hit és a fény” – nyilatkozta Salgó Gabriella.
Csallóközcsütörtök határában két 1,5 méter hosszú 35 cm széles rovástáblát lepleztek le. Az avatás előtt Mészáros Dávid cserkész mondott verset, s a Csenkey Baranta tagjai álltak díszőrséget. A táblákat Elek Klára, a Csütörtöki Szent Jakab Cserkészcsapat vezetője leplezte le.
Ez a táblaavatás volt a sorban a harmadik alkalom. A rovásfeliratok a táblákon Magyar Adorján féle székely-magyar rovással vannak írva. A sort Csenkén kezdték, ahol még Csenke mellett Vajasvatára és Csörgére is került tábla. Majd Illésházán és a hozzá tartozó négy településen Bélvatán, Kismagyaron, Tonkházán és Ronyán állítottak táblát, s most Csallóközcsütörtökön.
Mint Molnár Attilától, a Csenkey Baranta vezetőjétől megtudtuk szeretnék, ha Csallóköz minden településére kerülne rovástábla. Elmondta, hogy a táblaállítások tavasszal azonban a Bodrogközben is folytatódnak.
További fényképek a csallóközcsütörtöki táblaavatásról a Képgalériánkban ITT>>>
Fotó: Kiss Attila
HE, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”35630,34697,34474,35824″}
