37311

Jozef  Čentéš az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel Ivan Gašparovič köztársasági elnök elutasította főügyésszé való kinevezését.

Egyúttal arra kérte a bíróságot, hogy átmeneti intézkedéssel állítsa le az elnök döntését követő folyamatot és az új főügyészválasztás folyamatát.
Čentéš azért döntött az alkotmánybírósági panasz benyújtása mellett, mert Gašparovič indokai szerinte nem tesznek eleget az alkotmánybírósági döntés feltételeinek. Ezek értelmében ugyanis az elnök csak a személyére vonatkozó indokok alapján utasíthatja el a kinevezést, nem pedig a választás folyamatára vonatkozó indokok alapján. „Ezeknek olyan súlyos okoknak kell lenniük, amelyek indokoltan kétségbe vonják a képességeimet a főügyészi tisztség ellátására. Ezek az indokok nem lehetnek önkényesek” − fűzte hozzá Čentéš.
A parlament Alkotmányjogi Bizottságának elnöke, Róbert Madej (Smer), valamint a bizottság alelnöke, Radoslav  Procházka (KDH) szerint azonban a beadvány nem fog Čentéšen segíteni. „Úgy gondolom, az elnök úr egyszerűen eldöntötte, hogy nem fogja Čentéš urat kinevezni, és azt hiszem, hogy ennek a jogi vonatkozásai alapjában véve hidegen hagyján” − nyilatkozta Procházka, aki logikusnak tartja Čentéš beadványát, ha annak kételyei vannak az elnöki döntés alkotmányosságát illetően. „Nem hiszem, hogy Čentéš úr sikerrel járna a beadványával, mivel az elnök úrnak joga van kinevezni őt vagy elutasítani a kinevezését” − mondta Madej, majd hozzátette, a főügyészválasztás körül már annyi volt a herce-hurca, hogy „egy újabb alkotmánybírósági beadvány se nem oszt, se nem szoroz”. Madej hangsúlyozta, hogy tiszteletben tartja a köztársasági elnök döntését, ahogyan az Alkotmánybíróság bárminemű határozatát is, s úgy véli, mindenképpen szükség van az új főügyészválasztásra.
A Smer elképzelhetőnek tartja, hogy erre már a parlament következő ülésén, január 29-én sor kerülhetne. Robert Fico szerint a Legfőbb Ügyészségen uralkodó jelenlegi helyzetért az ellenzéket terheli a felelősség, a főügyészválasztás során ugyanis megszegték a demokrácia és a jogállam szabályait és többször is szándékosan szabotálták a választást − vélekedik. Fico szerint most már csak a parlament elnökén múlik, milyen időpontokat határoz meg a jelöltállításra és mikorra írja ki az új főügyészválasztást, amelynek szerinte titkos szavazás útján kellene megvalósulnia, és a jelöltnek élveznie kellene a Főügyészség bizalmát.
Pavol Hrušovský  a KDH parlamenti klubjának elnöke Gašparovič Čentéš kinevezésének elutasítására vonatkozó döntését a jövőre nézve nagyon veszélyes alkotmányos precedensnek tartja, mivel az államfő nem tartotta tiszteletben a parlament ezen döntését.  „Én ezt rossz döntésnek tartom. Arra a hasonló aggasztó időszakra emlékeztet, amikor a jelenlegi köztársasági elnök, akkor a parlament elnökeként a törvényhozás Szlovákia polgárai által legitim módon megválasztott egyik képviselőjét, František Gauliedert megfosztotta a képviselői mandátumától” − jegyezte meg Hrušovský. Véleménye szerint a köztársasági elnök folytatja ezt a hagyományt és most visszautasította az alkotmányos tényezők döntésének tiszteletben tartását, figyelmen kívül hagyva ezáltal a választópolgárok akaratát, akik a parlament megválasztott képviselőinek kezébe adták az erről való döntés jogát. „Megbomlott az alkotmányos tényezők közti viszony, több benne a pártosság, mint az alkotmányos felelősség” − figyelmeztetett Hrušovský.
A KDH elnöke, Ján Figeľ szerint az egész színház csupán arra szolgál, hogy a Legfőbb Ügyészség élére Fico volt évfolyamtársa, Jaromír Čižnár kerülhessen. „Kemény hazárdjáték ez a választók törvényességbe és igazságosságba vetett bizalmával. A Smernek szabad kezet kapott egy újabb rendkívül fontos hatalmi szerv betöltésében az országban. Az egypárti kormány, amely részlegesen a köztársasági elnöki palotában történteket is befolyásolja, csapást jelenthet Szlovákiára… Elfoglalnak minden állami szervet, mint a szovjet seregek, s közben úgy tesznek, mintha testvéri segítséget nyújtanának” − mondta a Smer lépéseit kommentálva Figeľ.
A Szabadság és Szolidaritás pártja kezdeményezni fogja, hogy a parlament éljen panasszal Ivan Gašparovič ellen az Alkotmánybíróságon. „Ez először fordult elő Szlovákia történetében. Meggyőződésünk, hogy ez a köztársasági elnök, Szlovákia szégyene” − jelentette ki ma az SaS elnöke, Richard Sulík. A javaslat benyújtásához 30 képviselői aláírásra van szükségük a liberálisoknak. Sulík az SDKÚ-DS elnökének, Pavol Frešonak a kivételével már tárgyalt a beadványról a többi ellenzéki pártvezérrel. Az Alkotmány értelmében a köztársasági elnök csak az alkotmány szándékos megsértéséért és hazaárulásért büntethető. A köztársasági elnök iránti panasz benyújtásáról a parlament valamennyi képviselőjének 3/5-ös többsége dönt. A beadványt a parlament nyújtja be az Alkotmánybíróságra, amelyről az Alkotmánybíróság plénuma dönt. Az Alkotmánybíróság elmarasztaló döntése a köztársasági elnöki tisztség, illetve a tisztség újbóli megszerzése lehetőségének elveszítését jelenti.
Polgári elégedetlenség is megmutatkozott Gašparovičcsal szemben. A Facebook-on egy nap alatt több mint 12 ezren kapcsolódtak ahhoz a petícióhoz, mely Gašparovič leváltását követeli.

TASR, Felvidék.ma, -dé-

{iarelatednews articleid=”37298,37302″}