Még 2008 novemberében történt, de ma is érdekes, amikor a Nemzetbiztonsági Hivatalt ellenőrző parlamenti bizottsággal a finn parlament partnerbizottsága meghívására Farkas Iván szolgálati útra repültünk Helsinkibe. Alább ő idézi vissza a történteket.
Mivel egy korábbi külföldi szolgálati úton a bizottságunk elnöke, az SNS parlamenti képviselője illetlenül, szalonképtelenül viselkedett, ezúttal nem utazott velünk. Mint a parlamenti ellenőrző bizottság alelnökét megbízott azzal, hogy Helsinkiben legyek a küldöttségünk vezetője. Rajtam kívül a szolgálati úton részt vett még további öt pozsonyi honatya.
Miután megtartottuk kétoldalú tanácskozásunkat a finn partnerbizottsággal, a helsinki parlament egyik hivatalnoka bemutatta a helsinki parlament patinás épületét. Amikor a nagy ülésteremnél tartottunk, megkérdeztem tőle, hol a helyük a finnországi svédeket képviselő párt tagjainak. Megmutatta, majd hozzátette, egy szokásjog alapján, függetlenül a választási eredménytől, a finnországi svédek pártja minden választási időszakban tagja a kormánykoalíciónak. Tehát ilyen formája is lehet a pozitív diszkriminációnak. Majd megkérdeztem tőle, hogy a finnországi svéd képviselők felszólalhatnak-e a helsinki parlamentben anyanyelvükön, svédül. Természetesen, így a válasz. Ebből következik, hogy a finnországi svédek felszólalásait finn nyelvre tolmácsolják? – hangzott a következő kérdésem. Értetlenül nézett rám a hivatalnok, majd azt mondta, hogy felesleges, mert minden finn képviselő ért és beszél svédül. Ez már túl sok volt szlovák képviselőtársaim számára. Megjegyeztem, hogy Pozsonyban is példát vehetnénk az itteni viszonyokról, ha már egyszer Szlovákia önszántából vált az Európai Unió tagjává. Elvárható lenne, hogy átültesse a gyakorlatba az Európai Unióban honos, civilizált normákat. Szlovák képviselőtársaim némán, helyeslőn bólogattak. Ne feledjük el: Finnországban a svéd nemzetiségű polgárok számaránya 6 % alatti.
Végül csak tessék végiggondolni: a szlovák törvényhozás Nemzetbiztonsági Hivatalt ellenőrző bizottságának elnöke, az SNS parlamenti képviselője megbízza alelnökét, az MKP magyar nemzetiségű parlamenti képviselőjét, hogy egy külföldi szolgálati úton a szlovák küldöttség vezetője legyen egy olyan országban, amely mintaképül szolgálhatna Szlovákia számára az emberi jogok betartásában és alkalmazásában. Tiszta téboly, ugye? De csupán Pozsonyból szemlélve…. Engedtessék meg nekem, hogy bevalljam: élveztem a kialakult helyzetet. Közben és utána sem szólt senki egy rossz szót sem, nem ért kritika amiatt, hogyan vezettem küldöttségünket a külföldi út során. Úgy érzem, nem keltettem rossz hírét az országnak. Korábban ez bizony másoknak sikerült.
Farkas Iván, Felvidék.ma
