Benkő László: A végső tenger I.II.III. A felvidéki Családi Könyvklub kiadó adta ki a karácsonyi könyvpiac egyik meghatározó bestsellerét – Benkő László történelmi nagyregényét.
A történet akkor kezdődik, amikor a krónikák az 1200-as évek elejét jegyezték, s a távoli Góbiban már felnőtté érett az a kisfiú – Temüdzsin – , aki később Dzsingiszként vonult be a világtörténelembe. És alig negyven év múlva Dzsingisz tatárjai elindultak nyugatra, hogy a lovaik patái „megfürödjenek” a Végső Tengerben.
Ha Ön úgy dönt, hogy kezébe veszi a tatárjárás-trilógia köteteit – bizony, készüljön fel, foglalja le jóelőre a család legkényelmesebb heverőjét – mert a történet nem engedi el egykönnyen – vagy éppen Ön nem engedi majd el a történetet?
Ami biztos – Benkő László tud mesélni. Ahogy egyre mélyebbre hatolunk a történetbe, hamarosan rájövünk, hogy a tatárjárás- trilógia nem csupán egy szimpla kalandregény, hanem valóban egy monumentális, de ugyanakkor meglepően könnyed, kalandos, gyakorlatilag letehetetlen történelmi nagyregény a magyar történelem egyik legvéresebb korszakáról. De hát milyen történetet mesélnek ezeknek a vaskos kötetek?
Bürjén, az ismeretlen származású rabszolga-gyerek, végigvándorolva az ázsiai sztyeppét, Karakorumba, Dzsingisz kán, a világhódító mongol uralkodó udvarába kerül. Csak homályos emlékei vannak egy asszonyról és férfiról, akik talán valaha a szülei lehettek. És őriz egy fából faragott amulettet a nyakában, a peremén rovásírással. A kán seregében igazi mongollá lesz, s tagja lesz annak a kémhálózatnak, amelynek hathatós közreműködésével a mongolok, leigázva Európát, el akarják érni a mondabeli Végső Tengert.
Az olvasó Bürjén szemével látja a kán seregét – és persze jó így látni a világot -, együtt mulathatunk és búsulhatunk a sereggel, vad paripákon nyargalhatunk hatalmas pusztaságokon keresztül, és olykor-olykor feltekinthetünk üveges tekintettel a könyvből, s még mindig nem bírjuk letenni a könyvet – s nem értjük, mi történik a szobában, mert közben észrevétlenül tatárokká, bátor „dzsigitekké” váltunk.
A mongolok nem tettek le világhódító törekvéseikről, és ebben a hadjáratban a magyarok országának – kulcsfontosságú az elhelyezkedése. Ha a tatár sereg Magyarországot megvívja, kitárulnak a kapuk a Nyugat felé.
A regény egyik legszebb jelenetében Bürjént maga a nagykán hívja a jurtájába, hogy egy újabb, különleges, személyes és titkos paranccsal bízza meg, s új küldetésre irányítsa.
Így kerül az egykori rabszolgafiú, a magyarok királyának, IV. Béla udvarába.
Bürjén, azaz immár magyar nevén Berény – gyorsan megtanulja a magyarok nyelvét, amely valahonnan ismerősnek tűnik számára. És Berény – nemhiába a nagykán egyik legjobb kéme – az évtizedek alatt bámulatosan beilleszkedik a magyar világba, és lassan megdöbbentő sejtései támadnak. Mikor pedig Béla király elolvassa neki az amulettjén található jeleket, hogy az amulett egykori tulajdonosai, azaz a szülei magyar emberek lehettek, felébred benne a lelkiismeret.
Rájön-e Berény, hogy pontosan azt a népet sodorja végveszélybe, amelyből talán maga is származik? Képes-e megtalálni önnön gyökereit, s milyen áron? Kitörni képtelen helyzetéből, mert jól ismeri a törvényt: a tatárok kém-szervezetének elhagyásáért halál jár. Elég egyetlen apró hiba.
És Magyarország? Ahol talán több a belső ellenség, mint a kívülről érkező fenyegetés? Végszóra pedig megjelennek a mongolok elől menekülő kunok, ezek a vad pusztai népek, akik az immár letelepedett békés magyarságnak legalább olyan furcsának tűnnek, mint egykor a magyarok voltak bő 200 évvel ezelőtt a békés Kárpát-medence lakói számára. A jó kunok pedig, a keresztség felvétele, és magyarországi szálláshelyek fejében kardjukat adják a magyar királyságnak.
A Tatárjárás-trilógia mindazoknak ajánlott olvasmány, akik végre egy színvonalas történelmi kalandregényt szeretnének olvasni, de ajánlható a trilógia a kémregények kedvelőinek is, remek ajándékkönyv az olvasás szerelmeseinek, s mindazoknak is, akiket érdekel a magyarság legvéresebb történelmi korszakának, a tatárjárásnak a története.
Akár Önnek is érdemes kezébe vennie a trilógiát, ha éppen érintőleges közelségbe szeretne kerülni a korabeli középkor hatalmas, szinte megközelíthetetlen vezéreivel, hiszen a Tatárjárás – trilógia regényfolyamában megjelenik a korabeli Távol-kelet mellett Európa, de különös tekintettel Magyarország, a maga tragikus belviszályaival, azok okozóival.
