37763

 A magyar nyelv, a mi gyönyörű anyanyelvünk igen gazdag. Hiszen egy dolog több szóval, közmondással, szólással kifejezhető. Mégis azt látjuk vagy inkább halljuk napjainkban, / és nemcsak nálunk, Felvidéken/, hogy a magyarul beszélő emberek beszéde nem tiszta, nem tiszta magyar. Az újságcikkek, könyvek tele vannak furcsa – idegen kifejezésekkel.

A megszokott, nyugodt életet felváltotta a rohanás. A családok szinte alig vannak együtt. Ha mégis sikerül egy-egy napot közösen eltölteniük, rohannak a plázába (nagy bevásárlóközpont), McDonald´sba (amerikai gyorsétterem), pizzériába (olasz gyorsétterem), hogy ezt megünnepeljék shoppingolással (vásárlással), hamburgerezéssel, pizzázással.
Az emberek vándorlása, a kultúrák áramlása jelentős részben rongálják nyelvünket. A kínaiak, japánok idehozták a masszázst, az akupunktúrát, judót, karatét. Néhányan aerobicot, squasht, zumbát sportolnak. Az emberek életéből így kimarad a séta, a kerékpározás, a friss levegőn való tartózkodás. És a böjt? Valamikor a böjt az ünnepekre való felkészülést jelentette. Csak karácsony és húsvét előtt böjtöltek. Ma különféle „diéták” vannak, melyek bármikor végezhetők.
Az elektronikai cikkek villámgyors fejlődése rengeteg szakszót, műszót áraszt nyelvünkbe. Ezeknek nagy többsége angol. Amikor számítógépezünk, először a monitort (képernyő) kapcsoljuk be. A számítógépben processzor, Ram kártya található. Az internetet (világháló) használva e-mailt küldünk, linkre kattintunk.
Elárasztanak bennünket az idegen ünnepek. Valentin-napkor szívecskés apróságokat ajándékoznak egymásnak az emberek. Mindenszentekkor ijesztők vonulnak a falu utcáin, mert szerintük nálunk is Halloween van.
Mi Szlovákiában élünk. Napirenden kapcsolatban vagyunk a szlovák nyelvvel. Egy épületbe járunk iskolába a szlovák tanulókkal, a zeneiskolában vegyes csoportokban tanulunk, az üzletekben általában államnyelven szólnak hozzánk. Sajnos a magyar nyelven íródott tankönyveink is hiányosak. Matematikára például egy jó minőségű munkafüzetünk van, de szlovák nyelvű. Lassan, alattomosan lopóznak anyanyelvünkbe a szlovák kifejezések. Sajnos néha gondolataink olyan gyorsak, hogy ezeket alig vagyunk képesek szűrni. Úgy gondolom, kicsit kezd elkülönülni a felvidéki magyarság nyelve az anyaországitól. Azért, mert a szlovák nyelv itt a vidékünkön befolyásolja magyar nyelvhasználatunkat. Sok szlovák szó kerül anyanyelvünkbe főleg azért, mert lusták vagyunk gondolkodni azon, hogy is hangzanak ezek a szavak magyarul.
A magyar nyelvet nemcsak az idegen szavak roncsolják, hanem mi, fiatalok is „modernkodó”, „menő” kifejezéseinkkel. Legtöbbször azt mondjuk, hogy „mek suliba” és nem azt, hogy megyek az iskolába, vagy felveszem a telefonom helyett, felveszem a „telóm”. Ezt még sorolhatnám, de egyhamar nem lenne vége ennek az írásnak.
Azt nem tudjuk megakadályozni, hogy idegen szavak, és sokszor helytelenül használt vagy helytelenül alkotott szavak bekerüljenek anyanyelvünkbe, viszont nem feltétlenül kell őket nekünk is átvennünk és továbbadnunk.
Harcoljunk nyelvünk tisztaságáért! Ne hagyjuk, hogy legősibb kincsünk: édes anyanyelvünk tisztasága, szépsége elvesszen.

Kiss Virág, Felsőszeli

Kiss Virág 14 esztendős, a felsőszeli Széchenyi István Alapiskola tanulója, a Palóc Társaság esszépályázatára készítette írását.

Felvidék.ma

{iarelatednews articleid=”37594,37690,37563″}