A dunaszerdahelyi Vásártéri Magán Szakközépiskolába látogatott az Így szerettek ők című könyv szerzője, Nyáry Krisztián, aki a diákok érdeklődő kérdései után névre szólóan dedikálta könyvét.
A sikeres Bálint-napi rendhagyó irodalom óra után, – melyen az iskola irodalomtanára, Kis Lívia mesélt a magyar költők, írók szerelmi életéről az Így szerettek ők c. könyvből, – a dunaszerdahelyi Vásártéri Magán Szakközépiskola diákjai személyesen is találkozhattak Nyáry Krisztiánnal, a magyar irodalmi szerelmeskönyv szerzőjével.
Ezúttal is a magyar írók, költők szerelmi kapcsolatai voltak terítéken, az érdeklődő közönség azonban olyan információkhoz is hozzájuthatott, amelyek nem szerepelnek az említett könyvben.
Nyáry Krisztián többek közt mesélt arról, hogy lényegében síelésről keresgélt képeket a neten, amikor rátalált Radnóti és Fanni képére, közzétette és megdöbbentően sokan reagáltak, majd másnap feltett az üzenőfalára egy képet Kosztolányiékról. Az is váratlanul népszerű lett, és hamarosan kérni kezdték a következőket, barátai örömére és saját szórakoztatására elkezdte megosztani híres magyar költők és írók magánéletével foglalkozó szövegeit, régi fotográfiák kíséretében. Ma már több mint 26 ezer követője van.
Az író-olvasó találkozón fény derült a magyar irodalmi élet eltitkolt homoszexuális viszonyaira is és többek közt arra is, hogy az első magyar erotikus-szerelmes regényt egy pápa írhatta, legalábbis részben.
Keletkezése után 140 évvel magyar nyelvre is lefordították, méghozzá mindjárt versben. Azóta is ezt a fordítást tekintjük az első magyar szerelmes regénynek, szerzőjének pedig többen az akkor 23 éves Balassi Bálintot gondolják.
A diákokat az egyik legmeghökkentőbb történet érdekelte leginkább, miszerint Babits Mihály elkérte Szabó Lőrinctől annak menyasszonyát, Török Sophie-t, és már másnap összeházasodott vele. De Babits Mihályról az is kiderült, hogy Ady Csinszkája, Boncza Berta „udvarolt” neki, akit ő egyáltalán nem talált szépnek, és ezt meg is mondta.
A javarészt vendéglátóipari tanulmányi szakon tanuló közönség egy igazi irodalmi gasztronómiai csemegét is megismerhetett. Mégpedig azt, hogy a Gundel-palacsintát eredetileg Márai Sándor felesége, Matzner Lola találta ki. Egy Márai-darab premierjét követően a Gundelben tartottak bankettet, Lola pedig egy régi családi receptet felújítva elkészíttette saját desszertjét, a dióval, mazsolával, cukrozott narancshéjjal töltött csokoládés palacsintát. Gundel Károlynak annyira ízlett az édesség, hogy Márai-palacsinta néven felvetette az étterem állandó étlapjára. A Márai házaspár emigrációja után az államosított étteremben ez a név az étlapon sem szerepelhetett, így az egykori tulajdonos után Gundel-palacsintára kellett átkeresztelni.
Kis Lívia, Felvidék.ma
{japopup type=”slideshow” content=”images/stories/_esemenyek/2013/03/38660_1.JPG, images/stories/_esemenyek/2013/03/38660_2.JPG, images/stories/_esemenyek/2013/03/38660_3.JPG, images/stories/_esemenyek/2013/03/38660_4.JPG” width=”200″ height=”250″ title=”Nagyítható” }Nagyítható{/japopup}
