38842

Többek közt Csémy Tamás, a Cseh és Morvaországi Magyarok Szövetségének egykori alapító elnöke és Józsa Judit kerámiaművész, a Magyar Kultúra Lovagja is támogatja a petíciót. Már több, mint húsz ezren írták alá. A felvidékiek szavazatára is szükség van.

A helyes link, amit be kell másolni a Böngészőbe, a következő:

http://www.change.org/petitions/government-of-romania-recognize-the-autonomy-of-székely-land

Az aláírás mentete:
– kattintás a jobb oldalon a piros “Sign” feliratra, majd a következő mezőket kell kitölteni: 
– First Name (keresztnév), Last Name (vezetéknév), Email, City (helység)
– v
égül: újból kattintás a piros “Sign” feliratra

Székelyföld egy történelmi régió Erdély délkeleti részén, így nagyjából a mai Románia közepén helyezkedik el. Népességének 70-80 %-át a magyarul beszélő székelyek teszik ki (néhány városban 97 %), kultúrájuk teljes mértékben különbözik az ország többi részétől. A mindennapjaikban magyarul beszélnek, ami viszont nem hivatalos nyelv, ugyanis egész Románia területén csak a román a hivatalos nyelv. A székelyek Románián belüli autonómiát és önkormányzatot szeretnének, ahogyan Dél-Tirolban, Szicíliában, a Vajdaságban és minden spanyol tartományban ez megvan. (kérem tekintse meg a budapesti szimpátiatüntetés facebook csoportját)

Ma Székelyföld három különböző román megyéhez tartozik: majdnem a teljes Hargita és Kovászna megye és Maros megye egy része. (Székelyföld egyéb, kisebb részei más megyékhez is tartoznak) 1952 és 1968 között a régió Magyar Autonóm Tartomány néven létezett, majd pedig 1968-ban létrehozták Romániában a megyéket, így ez a régió az előbb említett 2 és fél megyére szakadt.

2003 óta létezik a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), amelynek célja Székelyföld autonómiájának elérése (e 3 megye székely részeinek egyesítése), amelynek elsődleges hivatalos nyelve a magyar, másodlagos hivatalos nyelve a román lenne. Nyolc székre tervezik osztani az autonóm Székelyföldet (lásd: fenti ábra). Székelyföldnek zászlaja is van (lásd: ábra), ami ma természetesen nem hivatalos, de széles körökben használatos, a Székely Nemzeti Tanács is ezt használja. Himnuszuk is van (Székely Himnusz), amely 1921-ben íródott. Van egy tervezett legfelső szintű internetes tartománykód (.sic) és van nemzetközi gépkocsijelük (SIC), amit jelenleg nem hivatalosan matricaként használnak. A tervezett főváros Marosvásárhely. A régió nem tervezi a Romániáról való leszakadást (ahogyan azt a román média néha félreértelmezi), csupán autonómiát és önkormányzatot szeretnének Románián belül. Ma még annak a tényét is tagadja a román kormány, hogy ez a régió létezik és létezett a történelem folyamán. Annak ellenére, hogy a Székelyföldön élők nagy többsége székelynek vallja magát, a székely zászlót használja, a Székely himnuszt énekli és a hivatalos román helyett a magyar nyelv székely tájszólását beszéli mindennapjaiban.

Az autonómiatörekvéseknek különös jelentősége van ma, ugyanis a román kormány olyan régiók bevezetését tervezi, amelyek nem követik Székelyföld határait, sőt mi több, 3 részre osztják azt és 3 különböző régióba helyezik el, ahol a székelyek aránya kb. 30% lenne. Reméljük, hogy Romániában is azok az európai elvek fognak érvényesülni, miszerint az EU a régiókat nem kijelöli, hanem a létezőket elismeri. A Székely Nemzeti Tanács (a katalánhoz hasonló) menetet tervez március 10-ére Marosvásárhelyen és Budapesten. (ld: facebook csoport) Ez a petíció ezen törekvéseket hivatott segíteni.

Felvidék.ma

{iarelatednews articleid=”38427,38389″}