Berényi József egyedül kapott felszólalási lehetőséget az RMDSZ május 25-én tartott, 11. kongresszusán, Csíkszeredán. Beszédét teljes egészében közöljük:
Tisztelt elnök úr, tisztelt miniszterelnök helyettes úr, frakcióvezető úr, tisztelt elnök urak, alelnök úr, excellenciák, de legfőképpen kedves romániai magyar sorstársaink!
Beszédem elején nagy köszönetet kell mondanom a meghívásért, azért, hogy ma itt lehetek önökkel. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség már korábban, Markó Béla vezetésével, és utána Kelemen Hunorral folytatva hozott egy komoly döntést, hogy Szlovákiából a Magyar Közösség Pártja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség partnere, s ezért a Magyar Közösség Pártja kapott erre a kongresszusra meghívót. Ez egy nagyon komoly jel. Komoly jel azért is, mert értik itt, Romániában, hogy mi zajlik Szlovákiában, és tudtak komoly döntést hozni. Magyarországon nem mindig sikerül ez minden pártnak. Nem véletlen, hogy ez a döntés megszületett. Hiszen amikor Dunaszerdahelyen polgári civil kezdeményezésre kitűzték a székely zászlót, akkor a pártok közül szintén csak az MKP elnöke vett részt ezen az aktuson, csak az MKP politikusai vállaltak sorsközösséget az erdélyi magyarokkal. Nem véletlen tehát ez a stratégiai partnerség a két intézmény között. Örültem neki, hogy Kelemen Hunor elnök úr és Winkler Gyula európai parlamenti képviselő Dunaszerdahelyen tett látogatása során büszkén mutathattam meg a lobogót, amely a szélben lobogva a dunaszerdahelyi városházán a mai napig büszkén hirdeti szolidaritásunkat az erdélyi magyarsággal. Ha van szó, amely igazán kifejezheti a két tömörülés közötti kapcsolatot, akkor az valóban a szolidaritás szó, amelyet ma itt többször is alá kell húznunk. Hiszen nemcsak a székely zászló ügyében van szolidaritás köztünk, hanem a területi felosztást is ugyanúgy aggódva figyeljük itt önöknél, mint ahogy az nálunk is folyamatban van. Nálunk már 2001-ben lezajlott egy területi felosztás, amely intő jel az Önök számára, tovább folytatódik a történet, és lehet, hogy együtt fogunk küzdeni az őz vagy a tavasz folyamán az új területi felosztások olyan érdekében, amely figyelembe veszi az etnikai különbségeket, figyelembe veszi a nyelvhasználatot, a természetes régióknak nemcsak gazdasági kritériumait, hanem etnikai, identitásbeli különbségeit is.
Ma mindenképpen intő jel mindenki számára – az önök számára is –, hogy Szlovákiában olyan megyéket alakítottak ki, hogy még véletlenül se lehessen magyar nyelvet beszélő vezetője, olyan központjait alakították ki a megyéknek a területi felosztással, hogy még véletlenül se használhassuk a magyar nyelvet, mert egyik városban sem éri el a magyar lakosság aránya a 20 százalékot, ezért csakis a szlovák a hivatal nyelve. De hasonlóképpen szolidaritást kell vállalnunk a kétnyelvűség ügyében, hiszen mi ugyanúgy küzdünk, a civilekkel együtt a magyar nyelv használatáért. Ma elképzelhetetlen Szlovákiában is az, hogy természetes legyen Dunaszerdahelyen, Komáromban, Rimaszombatban vagy éppen Királyhelmecen, hogy tudjon magyarul az állami hivatalnok. Akkor, amikor mindkét ország az Európai Unió része, amikor természetes, hogy ha például Romániából hivatalnokokat küldenek Brüsszelbe, az európai uniós apparátusba, akkor azoknak tudniuk kell franciául, tudniuk kell angolul, de nem természetes, hogy aki hivatali munkát vállal Komáromban vagy Dunaszerdahelyen, annak tudnia kelljen magyarul is. Miért van ez így? Talán kevésbé vagyunk integrált része annak az országnak, amelyben élünk, mint az Európai Uniónak? Azt hiszem, ez nem így van.
Továbbá szolidaritás kell vállalnunk minden olyan esetben, amikor megalapozatlan a hatalmi zaklatás, ez esetben éppen az RMDSZ politikusaival szemben, és szolidaritást kell vállalnunk minden egyes ügyben, amely bennünket közösen érint. Nagyon örülök annak, hogy Kelemen Hunor elnök úr meghallgatta kérésemet, és az RMDSZ segíteni fog nekünk a kettős állampolgárság ügyében folytatott küzdelemben. Hétfőn rendkívül fontos dologra kerül sor az Európai Parlament Petíciós Bizottságának termében. Megvitatják azoknak az embereknek az ügyét, akik elveszítették szlovák állampolgárságukat, csak azért mert felvették a magyart. Ezek között van 101 éves idős hölgy, de van huszonéves fiatal is. Elfogadhatatlan az a politika, amely az Európai Unión belül elveszi az állampolgárságát egy fiatalembernek és egy idős hölgynek csak azért, mert felveszi egy mási, európai uniós ország állampolgárságát. Vajon akkor komoly-e ez a szövetségi rendszer, vagy egyszerűen csak álmodozunk a tényleges párbeszédről és a szövetségről. Magyarország és Szlovákia között jószomszédi viszony van a dokumentumok szerint, Magyarország és Szlovákia együtt lett tagja az Európai Uniónak, az Európa Tanácsnak, az EBESZ-nek és a NATO-nak, magyar, szlovák és román katonák együtt küzdenek Afganisztánban, akkor miért ez a bizalmatlanság, hogy mi nem élhetünk a kettős állampolgárság intézményével? Hétfőn ez Európai Parlament napirendre tűzi ezt a kérdést, hétfőn eldől, hogy a kettős állampolgárságra az európai válasz a kettős mérce, tehát eldől, kettős mércét alkalmaznak-e a magyar ügyekben. Hogyha történetesen ebben az ügyben nem állnak mellénk, akkor nyugodt szívvel mondhatjuk: igen, de bízom benne, nem így lesz. Én ezúton szeretném megkérni, ha nincsenek is itt, a román demokratákat, támogassanak meg minket ebben az ügyben, hiszen ha valaki szabadon vállalhat munkát Portugáliától Észtországig, akkor miért nem természetes az, hogy kettős állampolgársága legyen, hogy felvegye bármely ország állampolgárságát, ha az EU-n belül él.
Kedves barátaim! Fordulóponthoz ért a Magyarországon kívül élő magyar politizálás. A népszámlálási adatok nem kedvezőek. Sem önöknél, sem nálunk, sem Szerbiában, és folytathatnám. Ezért mondjuk azt, hogy fordulóponthoz érkeztünk, és érezhető az önök kongresszusának anyagaiból is, hogy ezt hasonlóképpen látják. Fordulóponthoz jutottunk, mert most van még elég erőnk arra, itt Romániában, de Szerbiában és Szlovákiában is, és gondolom, Ukrajnában is, hogy élni tudjunk az autonómia intézményes kereteivel, ha ezt ki tudjuk magunknak küzdeni. Tíz év múlva, húsz év múlva talán már élni sem tudunk ezekkel az esélyekkel. Most kell közösen szolidárisan és egységesen fellépni azért, hogy ott, ahol erre lehetőség van, kulturális, és ahol lehetőség van, területi autonómiát kapjanak a magyarok, bárhol éljenek Közép-Európában, a Kárpát-medencében. Hogy ezt közösen el tudjuk érni, ahhoz az kell, hogy egyeztessük lépéseinket, megszerezzük hozzá az országban élő demokraták támogatását, magunk mögött tudjunk egy erős, és nemzetközileg elismert Magyarországot, és megfelelő érvrendszerrel magunk mellé állítjuk az európai intézményeket is. Ebben az RMDSZ-nek óriási eszköz- és lehetőségtára van, s mi is szeretnénk hozzájuk felsorakozni, támogatni az RMDSZ-t a polgári kezdeményezés ügyében, de még inkább abban, hogy ne adjuk alább, mint hogy, ahol erre lehetőség van, ott rövid időn belül kivívjuk a kulturális autonómiát, és ahol lehetőségünk van, a területi autonómiát. Ez megmaradásunk egyedüli záloga, mindnyájan tudjuk, hogy így van!
{iarelatednews articleid=”39798″}
