Az európai uniós alapok tönkreteszik a társadalmunkat, korrumpálják a politikai vezetőket és több vezető politikus is érdekelt bennük – jelentette ki az Európai Unióról tartott Nemzeti Konvent ülésén az SaS elnöke, Richard Sulík.
„Le kellett állítanunk a működő atomerőművet, tönkrement a mezőgazdaságunk, mert az európai uniós szabályokat szentnek tekintik, amiről vitázni sem lehet. Az elkövetkező években esély sincs arra, hogy lesz politikai akarat ezzel bármit is kezdeni. Politikai vezetőinknek legalább harcolniuk kellene a nemzeti érdekekért, és néha nemet mondani, hiszen az euroövezet legszegényebb országa vagyunk. Sajnos azonban jelenleg erre senkinek sincs mersze” – vélekedik a liberális pártvezér. Sulík a hallgatóságot biztosította arról, hogy ő nem euroszkeptikus, csupán eurorealista. „Helyes volt, hogy Szlovákia belépett az Európai Unióba, és helyes az is, hogy bent maradt. Az Unió azonban olyan több mint 60 éves államszövetség, amely a személyek, az áru és a tőke szabad mozgásán alapszik. Erről azonban menet közben fokozatosan megfeledkeztek. Brüsszelben mintegy 60 000 hivatalnok van, akiknek védelmezniük kell a saját létüket, ezért aztán újabb és újabb szabályokat, szabályozásokat ötlenek ki” – mondta.
Az SDKÚ-DS vezére, Pavol Frešo Szlovákia belépését az EU-ba és a NATO-ba olyan mérföldkőként értékelte, amely biztosítéka lehet annak, hogy Európában többé ne ismétlődjenek a szögesdróttal kijelölt határok. A keresztény-demokratikus unió feje meg van győződve arról, hogy az Európai Uniónak továbbra is bővülnie kell, hogy az olyan országoknak, mint Szerbia és Montenegró ne kelljen valahol az előszobában várakozniuk. „Be kell ezt a folyamatot fejezni, hogy Európa ne osztódjon elsőbbrendűkre és másodrendűkre” – magyarázta. Felszólalásában Frešo is azt sürgette, hogy az unió demokratikus legyen, ne pedig bürokratikus. „Az Európai Uniónak van mit behoznia a gazdaságpolitika terén is. Nem normális csalni a statisztikákban, a szabályok betartása nem mehet a kárunkra. Mondjuk ki az igazat, és a szerint cselekedjünk” – hangsúlyozta Frešo.
A KDH elnöke, Ján Figeľ azt állítja, ha majd Európában otthon fogjuk érezni magunkat, az is érdekelni fog bennünket, hogyan is néz ki az az otthon. A kereszténydemokraták feje említést tett az unióba való belépésünkkel kapcsolatos kezdeti nehézségekről, amikor a szomszédjainktól eltérően 1998-ban mi nem kaptunk meghívást az Unióba. „Nehéz időszak volt, de legyőztük. A szlovák történetet sikeresnek tartom. 2000-ben, amikor elkezdtük a csatlakozási tárgyalásokat, vásárlóerő tekintetében az EU-s átlag 50%-án álltunk, ma háromnegyedes szinten állunk” – mondta.
A Most-Híd elnöke, Bugár Béla is mérföldkőnek és jó döntésnek tekinti Szlovákia belépését az Európai Unióba, amely pontot tett a mečiarizmus végére. „Az eurooptimisták közé tartoztunk, ez az optimizmus azonban lassan csökken. Nem gondolom azonban, hogy ennek a gazdasági válság az egyedüli oka. Most is vannak olyan tagországok, amelyeket ugyanúgy sújt a válság, a munkanélküliség mégis csökken” – figyelmeztetett Bugár, aki szerint az unió rosszul kezelte a válságkommunikációt. „Az utóbbi években az Európai Uniót csak a válsággal összefüggésben ragozzák, ami nem jó. Az Uniónak sok fontos szerepe van ezenkívül más területeken is. Sokan megfeledkeznek arról, hogy ha Szlovákia nem lépett volna be az Unióba, sok mindennel képtelen lett volna egyedül megbirkózni” – hangsúlyozta a Most-Híd elnöke.
Az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek parlamenti klubjának elnöke, Jozef Viskupič úgy véli, hogy az Európai Uniónak végre már nem csupán egy projektnek kellene lennie, hanem hovatovább az egyértelmű, érthető és olvasható berögzült valóságnak.
Tasr, Felvidék.ma, dé
{iarelatednews articleid=”39474,39482,39417″}
