A védelmi tárca jelenlegi vezetője, Martin Glváč (Smer-SD) állítólag tudott a Katonai Hírszerzésnél történt gazdasági visszaélésekről – jelentette ki a tárca előző minisztere, Ľubomír Galko (SaS) mai sajtótájékoztatóján.
Galko egyúttal tájékoztatott azokról a dokumentumokról is, amelyek bizonyítják, hogy a jelenlegi miniszter többször is valótlant állított az üggyel összefüggésben. A jelenlegi miniszter az exminiszter, Galko szerint még múlt év júniusában aláírta azt a dokumentumot, amellyel megszüntette a Katonai Hírszerzés volt igazgatója, Roman Mikulec ellen indított fegyelmi eljárást. „A dokumentum olyan részleteket is említ, mint például, hogy csupán a Katonai Hírszerzés belső információjáról volt szó, amely nem hiteles értesüléseket is tartalmazott, amelyek ellenőrzésén még dolgoznak. Vagy hogy a dokumentum a Katonai Hírszerzés és Kémelhárítás volt vezetőségét érintette, amelynek 2010-ben megszűnt a tisztsége” – mondta Galko.
A fegyelmi eljárás megszüntetéséről szóló döntés időpontja – Galko szerint – 2012. június 4-e volt. „Aki ezt az iratot aláírta, annak részletesen tudnia kellett mindenről. Tudnia kellett, mi lett megsemmisítve, mikor történt az iratmegsemmisítés, tudnia kellett, hogy csak pár papírlapról volt szó, amelyek tartalma a legkevésbé fontos dolgokról szólt” – magyarázta. Az exminiszter rendelkezésére álló iratok szerint, 9 irat megsemmisítéséről volt szó. Nem mondott igazat Glváč Galko szerint akkor sem, amikor azt állította, hogy az iratok megsemmisítésére három nappal a választások után, 2012 márciusában került sor. „Az iratmegsemmisítést március 1-jén rendelték el és 2012. március 2-án hajtották végre, azaz 8 nappal a parlamenti választások előtt” – mondta Galko.
A Katonai Hírszerzés újabb botránya a múlt héten robbant ki, s gazdasági visszaélések gyanújára utal az első Fico-kormány idején. A botrányt kirobbantó irat a katonai kémelhárítás belső ellenőrzéséből indul ki, amelyet Ľubomír Galko (SaS) minisztersége alatt indítottak. A jelentés a Katonai Hírszerzés vagyonának állítólagos törvénytelen átruházásait ecseteli más szervezetekre vagy magánszemélyekre, akik a jelentés szerint összeköttetésben álltak a hírszerzés vezetőivel. Az államot több millió euróval rövidítették meg, többnyire olyan forgatókönyv szerint, hogy a hírszerzés megvásárolt valamilyen ingatlant és felújította azt az állam pénzén, majd feleslegesnek vagy dekonspiráltnak minősítette, és jelentősen alacsonyabb áron eladta a Katonai Hírszerzés vezetőségéhez közelálló embereknek, akik ezáltal jelentős haszonra tettek szert.
TASR, Felvidék.ma, dé
