A Freedom House (FH) washingtoni központú nemzetközi jogvédő szervezet értékelése 29 országra (Közép-Európára, a Balkánra és a volt Szovjetunió tagállamaira) terjed ki és a tavalyi évre vonatkozik.
A FH összesen hét szempontból vizsgálta a demokrácia helyzetét az érintett országokban, a legjobb teljesítményt 1, a legrosszabbat pedig 7 ponttal értékelve.
Az összesítésben az 1 és a 3 pont között teljesítő „megszilárdult demokráciák” közé a FH Szlovéniát (1,89 pont), Észtországot (1,96), Lettországot (2,07), Csehországot (2,14), Lengyelországot (2,18), Litvániát (2,32), Szlovákiát (2,57) és Magyarországot (2,89) sorolta.
A sort Bulgária (3,18) és Románia (3,5) folytatja, a két ország azonban már a „félig konszolidált demokráciák” kategóriájába tartozik.
A jelentés rámutatott, hogy Szlovákia és Románia esetében, ahol az országra a nemzetközi hitelezők részéről nyomás nehezedett a népszerűtlen lépések elfogadása érdekében, a nemzetközi tanácsoknak ellenálló vagy azokkal ellenszegülő politikai vezetők magukat a közérdek védelmezőiként, belföldi ellenfeleiket pedig félig-meddig árulókként tűntették fel. „De ennek a jelenségnek a legkiemelkedőbb példája Magyarország lehet, amelynek a Nemzetek átalakulóban (jelentésekben kimutatott) értékelése az EU-csatlakozás óta többet gyengült, mint bármelyik tagállamé, 2010-ben és 2011-ben érve el a legnagyobb hanyatlást” – mutattak rá az értékelés szerzői.
Magyarország a választási folyamat és a civil társadalom megítélésében egyaránt 2,25 pontot kapott. A FH szerint a magyar médiafüggetlenség 3,5, az országos szintű demokratikus kormányzás szintén 3,5, a helyi szintű demokratikus kormányzás 2,75, az igazságügyi keretrendszer és annak függetlensége 2,5, a korrupció állapota pedig 3,5 ponttal értékelhető. A most nyilvánosságra hozott jelentés szerint Magyarország összesített pontszáma 3 századdal rosszabb, mint a tavaly közölt eredmény.
A felmérés egyébként Közép-Európában Csehország mellett csak Magyarországon mutatott ki javulást az igazságügyi keretrendszer és annak függetlensége tekintetében. Magyarország esetében a szöveges értékelés rámutatott, hogy 2012-ben az Alkotmánybíróság több „problémás törvényt” megsemmisített, ami enyhített az előző évi, „meglehetősen meredek leértékelésén”. Közép-Európában a FH ugyanakkor egyedül Magyarországon észlelt rosszabbodást a helyi szintű demokratikus kormányzás tekintetében és a civil társadalom működésében. A jelentés szerint utóbbi esetben azért rontották le az osztályzatát 2-ről 2,25 pontra, mert „új bizonyítékok alapozták meg azt az észlelést, miszerint közpénzeket használnak fel a kormányhoz ideológiailag vagy személyes kapcsolatok révén fűződő civil csoportok támogatására”.
A jelentés hangoztatja, hogy az Orbán-kormány továbbra is „védelmezte a média-, adatvédelmi és bírósági felügyeleti testületek vitatott átszervezését és személyi állományának cseréjét”, ugyanakkor kisebb engedményeket tett a nemzetközi nyomásnak azon törvények szövegezésében, amelyek a politikai és a társadalmi tevékenység további dimenzióinak szabályozását célozzák.
A FH kitért arra is, hogy több olyan jogszabályt, amelyet az Alkotmánybíróság semmisnek nyilvánított a jelentés által vizsgált 2012-es időszakban, 2013-ban alkotmánymódosítás révén helyreállítottak. (mti)
