Bár a köztársaságelnök-választási kampány még el sem kezdődött, pár hete már szinte minden e körül forog az országban. A televíziók már az államfőjelöltek vitaműsorait készítik elő, amelyektől a jelöltek közül állítólag senki sem tart, valamilyen módon azonban mindegyikük készül rá. Andrej Kiska (független) például jó tréningnek tartja a lakossági találkozókat, mivel „nehéz és igényes kérdések hangzanak el azokon”. Pavol Hrušovský (Népi Platform) egy egész csapattal készíti elő az érveket a televíziós vitákra, Milan Kňažko (független) meg azt mondja, leginkább a Robert Ficóval való találkozónak örül, mivel az egyébként kerüli a vitapartnert, inkább csak egyedül jár a közszolgálati televízióba meg a rádióba. Kňažkónak – mint mondja – nincs szüksége a beszédfejlesztésre, hiszen ez színészi munkájának egyébként velejárója.
Ján Čarnogurský (független) úgy készül a televíziós vitákra, hogy aktívan figyeli a sajtót, és kijár az emberek közé. Bárdos Gyulának (MKP) pedig van egy csapata, amely anyagokat készít elő a számára, és tanácsokkal látja el, de az utolsó szó – mint mondja – mindig az övé. Bárdos azt mondja, mindig visszanézi a szerepléseit, és értékeli azokat. „Túl gyorsan beszélek – mondja –, s ez nem jó.” Helena Mezenská (OľaNO) lelkileg és szakmailag is készül a politikai vitákra, mint mondja, több témát is kiemelne, például a vidékfejlesztést. A beszédfejlesztéssel viszont nem foglalkozik.
Peter Osuský (SaS) viszont beismerte, hogy egyáltalán nem készül a televíziós vitákra. „A nézeteim nem tegnap születtek, és nem is váltogatom azokat a népszerűségem érdekében. Ha valamilyen kérdésre nem tudok válaszolni, akkor azt becsülettel bevallom” – mondja.
Robert Fico (Smer) és Radoslav Procházka (független) a feltett kérdésekre nem kívántak válaszolni. Pedig Martin Slosiarik, a Focus ügynökség elemzője szerint, a viták fontosak, mert megmutatják, hogy a jelöltek képesek-e a különböző kérdéskörökre és az ellenfeleikre reagálni.
A jelöltek egyelőre azt állítják, ellenfeleikre nézve semmiféle nagy leleplezéssel nem készülnek. Slosiarik szerint azonban a második forduló még hozhat e tekintetben meglepetéseket. Csehországban például a tavalyi államfőválasztás második fordulójában a Beneš-dekrétumok voltak a téma, Szlovákiában pedig a legutóbbi köztársaságielnök-választáson a későbbi győztes Ivan Gašparovičot támogató oldal a magyar kártyát húzta ki az ellenjelölt Iveta Radičovával szemben. „A jelöltek mögött álló csapatoknak kész stratégiával kell rendelkezniük az ellenjelölt befeketítésére” – vélekedik Slosiarik.
A 15 jelölt nem kevés, a Markíza televízió ezért az előzetes tervek szerint a preferenciaszavazatok alapján csoportokba sorolja az egyes jelölteket. Amennyiben valaki közülük nem vesz részt a beszélgetésen, a helye üresen marad, és a műsorvezető bejelenti, hogy felajánlották neki is a vitában való részvétel lehetőségét. A közszolgálati Szlovák Rádió-Televízió szintén bejelenti, ha valamelyik jelölt nem vesz részt a vitaműsorban, de a beszélgetés műsoridejét a neki szánt idővel lerövidítik. A Markízával ellentétben, amely mindenkivel csak egy beszélgetés tervez mindkét forduló előtt, a közszolgálati rádió-televízióban nagyobb teret adnának a jelölteknek. A tervek szerint a műsorvezető először minden jelölttel külön beszélgetést folytatna a rádióban és a televízióban egyaránt, a kampány beindulása után valamennyi jelölt válaszolhat ugyanazokra a kérdésekre és szólhat a választópolgárokhoz. Közvetlenül az első forduló előtt a Rádió és az STV1 három vitaestet közvetítene a jelöltekkel, a preferenciaszavazatok alapján ötös csoportokra osztva. A JoJ televízió nem tervez vitaműsorokat, a TA3 pedig eddig még nem pontosította az államfőválasztással kapcsolatos terveit. A Rádio Express csak azokat a jelölteket hívja be vitaműsorába, amelyeknek véleménye szerint legalább minimális esélyük van a második fordulóba való bejutásra. A második forduló előtt pedig választási párbeszédet tervez a bejutott két jelölttel.
Ma már azt is tudjuk, hogy a legfiatalabb és a legidősebb köztársaságielnök-jelölt közt 35 év a korkülönbség. A legfiatalabb Helena Mezenská (OĽaNO) parlamenti képviselő, aki 40 éves, a legidősebb pedig Viliam Fischer szívsebész és Milan Melník egyetemi tanár, tudós, mindketten 75 évesek. A belügyminisztérium honlapján közzétett adatok szerint a további jelöltek, név szerint: Radoslav Procházka független parlamenti képviselő 41 éves, Robert Fico kormányfő (Smer-SD) 49 éves, Andrej Kiska vállalkozó, filantróp 50 éves, Bárdos Gyula (MKP) 55 éves, Jozef Behýl aktivista pedig 57 éves. Peter Osuský (SaS) parlamenti képviselő kereken 60 esztendős, a KDH parlamenti képviselői csoportjának vezetője, Pavol Hrušovský pedig 61, ugyanígy 61 éves Stanislav Martinčko is, Jozef Šimko rimaszombati polgármester pedig 63 éves. Milan Kňažko 68, a kommunista párt színeiben induló Ján Jurišta meg 69 éves, a KDH volt elnöke, Ján Čarnogurský ügyvéd pedig kereken 70 esztendős.
Mindeközben az SNS, aki különösképpen nem érdekelt az államfőválasztásban, közleményben már tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy egyes államfőjelöltek törvénysértő módon már most kampányolnak, pedig a választási kampány még el sem kezdődött. „Szlovákia köztársasági elnökének például kellene szolgálnia valamennyi polgár számára, és tiszteletben kellene tartania az ország törvényeit. Nem helyénvaló, hogy olyan ember jelentkezik az államfői tisztségre, aki már most megsérti a törvényt. Az ilyen ember leginkább magának árt, de ami még rosszabb, a jövőben árthat ennek az országnak is” – vélekedik a nemzetiek elnöke, Andrej Danko.
Felvidék.ma, dé
{iarelatednews articleid=”43639,43619,43595″}
