A kassai református templomban vasárnap, március 30-án az istentisztelet keretében emlékeztek a kassai református egyház alapítására, melyre – 370 évvel ezelőtt – 1644 húsvétján, mely akkor március 27-ére – II. Rákóczi Ferenc későbbi születésnapjára esett – került sor I. Rákóczi György fejedelem kezdeményezésére.
Orémus Zoltán esperes az istentisztelet elején Szabó Lajost idézte, aki ezt az eseményt a Kassai kálvinista krónika c. művében (1944) a következőképpen örökítette meg: „Rákóczi csapatai 1644. március 12-én bevonultak Kassára. Nagy hadsereg volt. Egykorú feljegyzések szerint délelőtt 9 órától délután 2 óráig vonultak be a csapatok Kassa falai közé.
A rettegő városi tanács nem örült ennek a nagy protestáns hadseregnek, mert a református Rákócziban a kassai gondolat halálos ellenségét látta. Rákóczi, aki soha hétköznap nem mulasztott el istentiszteletet, a királyi ház kápolnájába vonult s onnan nemsokára kiharsogott a református ének. Kiszárnyalt az idegen ének Kassára, ahol ilyesmi eddig súlyos büntetés terhe alatt tiltva volt. (…)
A kassai református egyház születésnapján az istentiszteleten a fejedelem tábori papja, a későbbi erdélyi püspök, Csulai György szolgált.
Az első igehirdetésnek a textusa ma már nem ismeretes, de kétségtelen, hogy – mivel húsvét volt -, a megfeszítésből feltámadott Jézusról szólt az igehirdetés.
Boldogan jegyzi fel a református szemtanú erről a napról: «Vagyon immár hely Kassa városában, hol félelem nélkül, maguk módja szerint imádhatják a nagy Istent.»”
Az istentisztelet végén a Dr. Szabó Szabolcs vezette Komlói Pedagógus Kamarakórus lépett föl.
Mi volt a kassai gondolat? Hogy a városnak egyvallásúnak, lutheránusnak kell lennie. Ahogy akkor ezt a gondolatot nem sikerült megvalósítani, úgyanúgy nem fog sikerülni Kassát egynyelvű várossá csonkítani.
Balassa Zoltán, Felvidék.ma
