44827

A Certifikált Mérések Nemzeti Intézete (NUCEM) szerint egyértelművé vált, hogy minél rosszabb egy-egy diák szociális helyzete, annál gyengébben teljesít. A családi háttér rendkívüli módon befolyásolja a tanulmányi eredményeket.

Romana Kanovská igazgató elmondta, mindez abból a felmérésből derült ki, amely többek közt azt firtatta, milyen végzettséggel rendelkeznek a szülők, hány könyvük van otthon, vagy éppen milyen a háztartásuk felszereltsége. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországai között Szlovákiában a munkanélküliségnek a gyermekek tanulmányi eredményeire gyakorolt hatása kiemelkedő helyet foglal el. „Az iskolának kellene biztosítania azt a környezetet, amely képes a gyengébben teljesítő diákok segítségére lenni azáltal, hogy kiragadja őket abból a rossz családi háttér szolgáltatta környezetből, amely ezeket a gyermekeket társaikkal szemben hátrányba hozza. Iskoláink ilyen irányú hatása alacsonyabb, mint az OECD tagállamokban tapasztalt átlag” – szögezte le Kanovská.
Az eredményes oktatási rendszerrel bíró országok – így az ázsiaiak, de például Észtország, Lengyelország vagy éppen Csehország is – sikeresen egyenlítik ki a diákok közti, rossz családi háttérből fakadó különbségeket. A francia gyermekek ennek érdekében rendszerint este 5 vagy 6 óráig tartózkodnak az iskola falain belül „A délutáni órákban az iskolai aktivitáson túl különórák vannak, illetve felkészítik őket a másnapi oktatásra” – mutat rá a NUCEM igazgatója.
Zuzana Zimenová, az Új oktatásügy (Nové školstvo) nevű portál munkatársának ugyanakkor meggyőződése, hogy egyáltalán nem szabadna a gyermekeket olyan többletfeladatokkal terhelni, amelyek elsajátítására a tanítási órák keretén belül már nem jut idő. Szerinte az elsődleges hiba a hazai oktatásügyi rendszerben rejlik, amely kizárólag a kiváló teljesítményt nyújtó diákokra öszpontosít, ugyanakkor a gyengébbekre sem elegendő időt nem szakít, sem kellő szakmai hátteret, sem az ehhez szükséges anyagi feltételeket nem biztosítja.
“A megoldást nem az jelentené, ha az érintettek azon törnék a fejüket, miként biztosíthatnák a rosszabbul teljesítők különóráit, hanem azon, hogy miként lehetne oly mértékben átfogóan megreformálni a gyakorlati oktatást, hogy minden gyermek számára adottak legyenek a feltételek ahhoz, hogy a tanárok segítsége révén, már a tanítási órákon a lehető legtöbbet elsajátítsák a tananyagból – véli Zimenová.
A felmérés és a vita előidézője a szlovákiai oktatási rendszer hiányosságaira rámutató nemzetközi PISA teszt volt. A legfrissebb és a korábbi tesztek eredményeinek összevetéséből kiderül, a mostaniak lényegesen alulmúlják az átlagot, továbbá a rossz szociális háttér túlzott hatással van a 15 éves korosztály tanulmányi eredményeire.
Szlovákia 2003 óta vesz részt a tesztelésben, azóta a tavalyelőtti a leggyengébb teljesítmény, amit a hazai diákok produkáltak. Matematikából 15, szövegértésből 14, természettudományokból pedig 19 ponttal szereztek kevesebbet, mint 2009-ben, az ezt megelőző PISA-teszteken. A nemzetközi mérés is igazolja, a magyar iskolák tanulói jobban teljesítettek akár az értő olvasás, akár a matematikai készségek terén.

BA, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”44551″}