Csáky Pál szerint, ha új reményt adnak az erdélyi magyarságnak, helyesen döntöttek. A miniszterelnök-helyettes, kulturális miniszter az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor lett, a környezetvédelmi miniszter Korodi Attila. A hivatalos eskütételre a román elnöki hivatalban került sor március 5-én.
Letették a hivatali esküt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség részvételével alakult, Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök vezette új román kormány miniszterei.
Traian Basescu román államfő előzőleg bejelentette: Victor Ponta miniszterelnökkel megállapodott abban, hogy az új kabinet a parlament elé terjeszti megerősítésre politikai programját, hiszen a korábbi programot egy más összetételű koalíció hagyta jóvá.
A kormány új szerkezetéről és összetételéről szóló parlamenti határozatot viszont kedden nagy szavazattöbbséggel fogadta el a bukaresti parlament két házának együttes ülése. Mint ismeretes, a kormány átalakítására azért volt szükség, mert szűk két éves közös kormányzás után februárban felbomlott a romániai Szociálliberális Unió (USL), amelyet még 2011 februárjában hozott létre a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL).
A szövetség alapvető célja az akkori jobboldali kormány megbuktatása, majd Traian Basescu államelnök eltávolítása volt. Az előbbi célt maximálisan sikerült végrehajtani, amelyet megkoronázott az USL kétharmados győzelme a 2012. december 9-i parlamenti választáson. Az utóbbi célt nem sikerült teljesíteni a szövetségnek, amelynek részben szerepe volt abban, hogy a PSD és a PNL szakított egymással. A Victor Ponta kormányfő vezette PSD-nek tehát új partner után kellett néznie.
Két kisebb szövetségese, a Konzervatív Párt (PC) és a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) társaságában így hétfőn kötött megállapodást az RMDSZ-szel a közös kormányzásról. A magyar párt újabb kormányzati szerepvállalása azonban nagy valószínűséggel nem fog áttörést eredményezni a kisebbségi jogok terén, viszont lehetőséget teremt az erdélyi magyarság szempontjából fontosnak tartott kérdések kormányzati napirenden tartásához, állapította meg elemzésében a Mensura Transylvanica (MT) erdélyi politikaelemző intézet.
Csáky Pál (MKP) európai parlamenti képviselőjelölt szerint a többségi hatalommal való együttműködést az alábbi elv alapján lehet megítélni. „Ha egy politikai közösség el tudja érni, hogy egy ilyen együttműködés során javul az általa képviselt közösség helyzete, ha az RMDSZ újabb reményt és esélyt tud biztosítani a romániai magyarságnak, akkor helyes, ha beléptek a kormányba. Ha azonban csak egyéni vagy csoportérdekek motiválják az ilyen döntést, nem tudják a közösség érdekeit képviselni és csak a román hatalmi politikai játékok részévé válnak, akkor nem szabad egy ilyen lépést megtenni. Tudom, hogy az RMDSZ vezetői is ismerik ezt az axiómát”, nyilatkozta a politikus, aki szerint „nem a román nacionalista politikusok és a nacionalista sajtó véleménye a mérvadó, hanem az, hogy tudnak-e érdemben javítani a romániai magyarság helyzetén”.
A 2013-tól kormányzó második Ponta-kormány 130 oldalas programja annak ellenére tartalmaz több fontos, erdélyi magyar szempontból is jelentős kisebbségpolitikai célt, hogy az RMDSZ akkor nem vált e koalíció tagjává. Megőrizte ugyanis a magyarokkal folytatott egyeztetések eredményeit, jóllehet később épp e program előírásaival ellentétes szellemű intézkedéseket foganatosított (pl. a székelyföldi prefektusok szerepe a zászlóperekben), olvasható az MT tanulmányában.
A harmadik, most beiktatásra kerülő Ponta-kabinet kisebbségpolitikai céljait egy összesen négyoldalas egyezmény tartalmazza, amely tulajdonképpen egy két részből álló protokollum. Az aláírt megállapodás első dokumentuma egy úgynevezett kormányzati megállapodás, amely rögzíti az RMDSZ kormányra lépésének általános feltételeit.
A megegyezés második pontja az RMDSZ kormányzati részesedését határozza meg. Eszerint a szövetség koalíciós súlyával arányosan kap miniszteri és államtitkári tisztségeket, idézte föl az erdélyi politikaelemző központ. A protokollumnak az erdélyi magyarság szempontjából érdekesebb része az a politikai megállapodás, amely az RMDSZ követeléseit tartalmazza, valamint azoknak megvalósítási keretét. A megegyezés 11 pontból áll, és aláírta a kormánykoalícióban résztvevő összes párt –elnöke.
Az MT szerint a megállapodás egyik legfontosabb része a 2 b. pont, amely kimondja, hogy az aláíró felek megegyeznek abban, hogy a 2014–2016-os periódusban koalíciós szinten kizárólag csak közös megegyezéssel hoznak, illetve kezdeményeznek politikai döntéseket, mégpedig a következő területeken: 1. alkotmánymódosítás, 2. az ország területi-közigazgatási átszervezése a különböző régiók tradíciói, kulturális jellemzői és történelmi sajátosságai alapján, 3. a nemzeti kisebbségek kulturális jogainak szabályozása, 4. a Marosvásárhelyi Orvosi es Gyógyszerészeti Egyetem (MOGyE) magyar vonalának létrehozása, valamint 5. az etnikai arányosság intézményesítése (a dekoncentrált szervek, valamint a helyi és megyei hatóságok szintjén).
A fenti megfogalmazás nem kötelezi a kormányt arra, hogy lépéseket tegyen ezek érdekében, „a felek csupán arra vállalnak kötelezettséget, hogy kizárólag közös megegyezéssel kezdeményeznek”, olvasható az MT elemzésében. Lehetőséget ad viszont az RMDSZ-nek, hogy megakadályozza, elvegyen a koalíció a meglévő jogokból.
Felvidék.ma
