A Csemadok Szentpéteri Alapszervezetének évzáró taggyűlésére a kultúrházban került sor, amelyet a Kossányi József Alapiskola és Óvoda tanulója Moravcsík Kinga prózája nyitott meg. A megjelenteket, köztük a Csemadok Komáromi TV küldöttét, Dobosi Margitot Pintér Márta köszöntötte.
Elnöki beszámolójában Bukovszky János a tavalyi év kultúrális rendezvényeit ismertetve kiemelte: tevékeny, mozgalmas és eseménydús évet tudhat maga mögött a helyi szervezet. “Rendezvényeinkkel hozzájárulunk községünk kulturális életéhez, falunk hagyományőrző csoportjainak a fellépéseihez, de lehetőségeinkhez mérten segítjük az óvodát, az alapiskolát az ifjúságot. Azt mondják minden terv annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Ezért helyénvaló, hogy mérlegre tegyük az előző évben elvégzett munkánkat. Az elmúlt évben is tette a dolgát a Csemadok helyi szervezete, mint ez idáig rendszeresen, ápolta a magyar kultúrát és igyekezett kivenni részét falunk kultúrális életének szervezésében. A színházkedvelő tagjaink a Komáromi Jókai Színházban megtekintették a „Made in Hungária” zenés produkciót. Nagy öröm számunkra, hogy báljainkat egyre több fiatal tiszteli meg érdeklődésével és kulturált részvételével. Augusztus 20-án a Katolikus Plébánia Hitközösségének szervezésében emlékeztünk meg államalapító királyunkról. Ünneplésünk második részére Bécsben került sor, ahol 48 szentpéteri zarándok volt részese a bécsi Szent István Székesegyházban megtartott szertartásnak. A szentmise után valamennyi csoport ízelítőt adott saját kultúrájából a dóm melletti téren. Mi a „Szentpéteri lakodalmas” rövid részletével, az „Asszonyavatás”-sal leptük meg a közönséget. Szeptember közepén részt vettünk a Budavári Borfesztiválon, októberben pedig a komáromi Lovas Színházban megrendezett Vadkerti Imre és barátai koncerten vettünk részt.
Társszervezőként emlékeztünk meg az 1956-os forradalom tiszteletére rendezett ünnepségen. Aktív részesei voltunk a Kossányji József Alapiskolában és Óvodában megrendezett Mesefesztiválnak. A második alkalommal megrendezett Adventi koncertünk sikerének köszönhetően hagyományt szeretnék teremteni.
A Magyar Kultúra Napján író-olvasó találkozót szerveztünk, amelyen Csáky Pál és Dunajszky Géza vettek részt. Minden évben megszervezzük a hagyományos farsangi bált és megemlékezünk március 15-ről. Az elvégzett munkánk minőségét bizonyítja az is, hogy rövid idő alatt tagságunk 140 főről 318-ra gyarapodott” – fogalmazott beszámolójában az elnök.
A Csemadok vezetőségének tagjai 2013-ban döntöttek úgy, hogy megalapítják a szentpéteri Csemadok „Hűségdíját”, amelyet minden évben az évzáró taggyűlésen osztanak ki. Az első díjazott Dr. Pecena György volt.
A vezetőségnek idén Holecz Vilmosra esett a választása, akinek életútját Pintér Márta ismertette.
„Holecz Vilmos falunk szülötte, itt járt alapiskolába, majd a komáromi ipari iskolában érettségizett 1959-ben. Az érettségi után a kötelező katonai szolgálatát teljesítette, majd a komáromi hajógyárban dolgozott mint tervező, egészen nyugdíjaztatásáig. A hosszú évek alatt több újítás és fejlesztés aktív részese volt.
Megnősült, feleségével Irénkével két gyermeket neveltek fel, akik magyar iskolába jártak, lányuk diplomázott, fiuk érettségizett.
1960-tól, tehát 54 éve tagja Szentpéteren a Csemadoknak. A kezdetektől fogva aktívan kivette részét a kultúrmunkából. Jó humorú ember lévén szívesen játszott kabaréjelenetekben, bohózatokban. 1974-ben, amikor választásokra került sor, a tagság Holecz Vilmosnak adott bizalmat, az elnöki posztot 10 évig töltötte be. Ez nagyon gazdag 10 év volt, melyet színdarabok, esztrádműsorok és énekkari fellépések fémjeleztek, mint pl. a Tarka – barka, Vidám percek, Bumeráng.
Természetesen nagyon jó volt az együttműködés Havran Erzsébettel az akkori kultúrfelelőssel és az egész vezetőséggel. Elnöksége alatt szoros kapcsolatot épített ki a többi kultúrcsoporttal helyben és a környéken. A csoport munkáját a vezetőség úgy próbálta meghálálni, hogy számtalan kirándulást szerveztek idehaza és Magyarországra. 1970-től tagja az éneklőcsoportnak – a mai Őszirózsának – ahová, ha egészsége engedi most is eljár. Ezzel a csoporttal sokszor részese volt a kolozsnémai Járási Dal-és Táncünnepélynek és egyéb kulturális rendezvényeknek.
A katolikus egyházközösség munkájából is kiveszi részét – a virágvasárnapi Passió énekléseknél, szentmiséken és az egyházközösségből eltávozók búcsúztatásánál mindig hallhatjuk kellemes, férfias hangját.
Odaadó munkáját az országos tanács és a járási választmány több ízben elismerő oklevéllel a CSEMADOK 50. évfordulója alkalmából pedig emlékéremmel jutalmazta. A legutóbbi elismerő oklevél a Csemadok megalakulásának 60. évfordulója alkalmából a járási választmány elismerése volt. Ezek az oklevelek szobája falát díszítik és emlékeztetik a régi, tevékeny időkre. A 60. évforduló alkalmából kiadott könyvünkben bővebben ír ezekről az évekről.
Szentpéteren 54 éve aktív, hűséges tagja a Csemadoknak, valamint tagja a Magyar Közösség Pártjának. A Csemadok vezetősége és az egész tagság nevében kívánok sok erőt, jó egészséget, békés nyugdíjas éveket azzal a nem titkolt szándékkal, hogyha egészsége engedi, még sokáig kivehesse részét ebből a nemes munkából.
A Hűségdíj szövege: „A magyar közösségért vállalt áldozatos munkájáért a Csemadok szentpéteri alapszervezetétől – 2014.”
Mivel a vezetőség határozata értelmében a Csemadok elnök egy évig végzi munkáját, a tagság ismét új elnököt választott Nyúl Rozália személyében, aki röviden ismertette elképzeléseit:
A Csemadok alapvető küldetése, hogy az akarata ellenében idegen fennhatóság alá került, ősi földjén élő magyar közösség megőrizze hagyományait, nemzeti azonosságát, s a következő nemzedék számára is ilyen jövőképet tudjon felmutatni. Ebben a célkitűzésben a hagyományőrzés és –ápolás, a magyar szellemiségű közművelődés, a magyar közösségi élet megőrzése és szervezése valamint ezeknek az emberi értékeknek a következő nemzedék számára való átadása képezi a cselekvési programunk alapjait. Az elkövetkező időszakban fontosnak és lényegesnek tartjuk a hagyományosan jól bevált, sikeres rendezvények megtartását és hatékony fejlesztését. Kiemelt figyelmet fordítunk a magyar nemzeti és keresztény ünnepek méltó megtartására, az ezek köré szervezett rendezvények színvonalára (karácsony, húsvét, pünkösd, március 15., augusztus 20.). Ezen kívül megemlékezünk nemzetünk példamutató nagyjairól, sorsfordító történelmi eseményeink évfordulóiról. Elsőrendű feladataink közé soroljuk az ifjú nemzedék megnyerését, elkötelezését nemzeti kulturális örökségünk iránt. A fiataloknak először azt a rétegét kell megszólítanunk és megnyernünk a magyar kultúra megőrzése számára, amelyik felelősséget és feladatokat kíván vállalni a közösségi életünk irányításában (közösségszervezők, leendő vezetők, önkormányzati vagy egyéb képviseleti testületek tagjai). Nem a világra csalárd szándékkal erőszakolt úgynevezett tömegkultúrával, silány zenével kell őket megnyerni, hanem arra kell erőinket összpontosítanunk, hogy saját erejükből (bár esetleg némi segítséggel) lássák meg, érezzék át, ismerjék fel a valódi emberi és ezen belül a nemzeti, közösségi értékek igazságát. Nem csordát kell a vályúhoz terelni, hanem megismertetni a nyájjal a gondos pásztor sípjának hangját! Az értékek megbecsülése hozzájárul az egyéni és nemzeti önbecsülés kialakulásához, megerősödéséhez. Aki becsülni tudja önmagát, az helyét is megtalálja a közösségünkben, és ha értékes lehetőségeket kínálunk, akkor feladatot is talál magának. Nem kiszolgálni, hanem szolgálni kell ezt az ügyet! A Csemadoknak ezt az utat kell megmutatnia, és ennek az alapjait kell jó erősen megrakni!
Ezt követte a „Szentpéteri lakodalmas” rövid változatának bemutatója, Havran Erzsébet művészeti vezető megnyitásával.
Szentpéteren harminckét év után -2oo7-ben – újra bemutatták a „Szentpéteri lakodalmas – gyöngyös bokréta” hagyomány-felújító előadást. A Szentpéter gazdag néprajzi forrásaiból merítő előadás a nyugdíjasklub Hagyományőrző Csoportjának jóvoltából valósult meg.
Az előadás nem kevesebbre – kultúrtörténeti szellemidézésre vállalkozott. A gyökereknek, az ősöknek, a község lakosságának több évszázados lakodalmi hagyományait idézte fel. A múlt lassan teljesen feledésbe merülő értékeit varázsolta élővé. A lakodalom fontos életalkotó eseményén keresztül az ősök szokásait, hitét és derűjét, asszonyok-lányok kedves-finom éneklését, férfiak-legények hol zokogó, hol duhaj-vidám nótázásait, a bor imádatát, egy új család létrejöttét elevenítette fel. Tették ezt annak tudatában, hogy nem lehet jövőt építeni múltunk ismerete, gyökereinkhez való ragaszkodás nélkül. Illetve az elkövetkező nemzedékek jövőjének érdekében, megmaradásunkért, kultúránkért, magyarságtudatunkért!
A bemutató hatására a jelenlévők lelkileg gazdagabbak lettek, s még inkább kötődnek gyökereinkhez, falujukhoz. A régmúltat idézték szebb, közös jövőnk érdekében!
Az évzáró taggyűlés közös szórakozással ért véget.
(A képek kattintással nagyíthatók!)
Miriák Ferenc
Fotó: a szerző felvételei
