A liberális SaS, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek, valamint a NOVA képviselői felszólítják a KDH-t, hogy a parlament második olvasatában vegyék ki a köztársasági elnöki jogkörök meggyengítésére vonatkozó részt az alkotmánymódosító indítványokból. A jogszabály jóváhagyásával ugyanis az államfő elesne attól a jogkörétől, hogy a Bírói Tanács három tagját ő nevezze meg. A módosítást megválasztása után Andrej Kiska is azonnal kifogásolta.
„Veszélyesnek tartjuk, amit a „koalíciós partner” Smer-SD és a KDH terveznek. Amennyiben Andrej Kiskának nem lesz lehetősége tagokat javasolni a Bírói Tanácsba, akkor a bírókon kívül csak a kormánynak és a parlamentnek, azaz a Smernek lesz erre módja” – fogalmazott az SaS elnöke Richard Sulík. Sulík veszélyes precedensnek tartja az államfői jogkörök ilyen gyors módosítását, csupán azért, mert Robert Ficónak nem sikerült az államfőválasztáson nyernie. Sulík nem lát okot arra, hogy minderről a KDH-val is tárgyaljon, mert mint megjegyezte, a kereszténydemokratáknak „érezniük kell a nyilvánosság nyomását”. A politikus elvárná, hogy észhez térjen a KDH, hiszen a napnál is világosabb, hogy Ficóéknak nem az igazságszolgáltatás rendbetétele a céljuk. Azt javasolja, hogy Andrej Kiska jövendő államfő kezdeményezzen tárgyalásokat Ján Figeľlel, a KDH elnökével.
Daniel Lipšic, a Nova vezetője úgy fogalmazott, amikor pár évvel ezelőtt létrehozták a Bírói Tanácsot, az volt a cél, hogy a tagjait több alkotmányos tényező jelölje, hogy senki se kerüljön fölénybe. Lipšic szerint a részükről „sohasem volt arra irányuló kezdeményezés, hogy a köztársasági elnök elveszítse a Bírói Tanácsba való jelölésre vonatkozó jogkörét”, egyúttal azt is megjegyezte, hogy a javaslat képtelenségére már az államfőválasztás első fordulója után rámutatott, amikor még nem volt ismeretes, ki lesz annak a győztese. Szintén abszurdnak tartja azt a megoldást, hogy a tanács bírák által nevezett 8 tagját csak a megbízatási idejük leteltével lehetne lecserélni, a többieket viszont azonnal, az alkotmánymódosítás hatályba lépésével. „ A Smert és a KDH-t is arra szólítom fel, küszöböljék ki ezt a lehetetlen helyzetet”, jelentette ki Lipšic.
Igor Matovič (OĽaNO) hangsúlyozta, jelenleg Szlovákiában nem létezik egyetlen nagyobb legitimitással és bizalommal rendelkező politikus, mint az újonnan megválasztott köztársasági elnök, Andrej Kiska. Ezért tartja indokolatlannak semmibe venni az emberek akaratának érvényesülését, az államfő jogköreinek megnyirbálását. Az Egyszerű Emberek vezetője azonban úgy véli, a KDH nem változtat álláspontján, az alkotmánymódosítás megtörténik, mert a kereszténydemokraták hagyták magukat lépre csalni a házasság védelmének víziójával „Megkérem a KDH-t, tudatosítsa ezt, és ne támogassa a szóban forgó változtatást” – üzente Matovič.
Ján Figeľ, a KDH elnöke az ellenzéki képviselők felszólítására reagálva elmondta, pártja az ellenzékiek közül egyedüliként vágott bele egy olyan kérdés megoldásába, amely már tarthatatlan volt. „Szeretném megkérdezni a kollégáktól, hasonlóképpen tiltakoznának-e akkor is, ha szombaton Robert Fico nyert volna. Tárgyalni fogok erről minden képviselővel, akinek fontosak az igazságszolgáltatáson belüli változtatások, a bírósági szervezetekkel és az újonnan megválasztott köztársasági elnökkel is” – jelentette ki Figeľ.
Anton Martvoň (Smer-SD), a parlament Alkotmányjogi Bizottságának tagja szerint a javasolt változtatás törvényes. Azt azonban nem fejtette ki, mennyiben javulna a Bírói Tanács munkája, amennyiben a köztársasági elnök nem javasolna a soraiba tagokat, csupán annyit mondott, a Bírói Tanácsnak minél függetlenebbnek kellene lennie a végrehajtó hatalomtól. Azt azonban már nem magyarázta meg, hogy miért nem a végrehajtó hatalom legfőbb szervétől, a kormánytól vették el ezt a jogkört, Martvoň már nem magyarázta meg, de mint mondta, továbbra is ragaszkodik a szóban forgó módosításhoz.
A parlament a tervek szerint májusban szavaz az alkotmánymódosításról.
dé, BA, Felvidék.ma
Fotó: TASR
{iarelatednews articleid=”44924,44814″}
