Április 11-én az Antall József Baráti Társaság szervezésében került sor In memoriam Antall József címmel az 1993-ban elhunyt politikus, magyar miniszterelnök születésének évfordulója alkalmából tartott megemlékezésre Cegléden, a Városháza dísztermében. A társaság Antall József halála óta minden évben rendszeresen megemlékezik Magyarország első szabadon választott miniszterelnökéről. Az emlékesten Antall József özvegye is részt vett.
A megemlékezés résztvevőit az est házgazdája, Csáky András és Cegléd város polgármestere, Földi László köszöntötték. A polgármester köszöntőbeszédében hangsúlyozta, Antall „sokszor hosszan beszélt, de sohasem feleslegesen”. Mint mondta, neki elsősorban hitet adott a súlyos betegségben elhunyt miniszterelnök, „megtanított szeretni azt, hogy magyar vagyok”.
A köszöntő beszédek után került sor a díszvendégek: Csáky Pál, író, a Magyar Közösség Pártjának MKP európai parlamenti listavezetője, és Boross Péter Magyarország volt miniszterelnökének ünnepi beszédére.
Csáky Pál ünnepi beszédében kitért Antall József, az államférfi méltatására, a Varsói Szerződés megszüntetésében, valamint a magyarországi jogrend és a demokratikus intézményrendszer kialakításában betöltött szerepére, de az őt ért méltatlan támadásokra és a rehabilitációra is. Csáky szerint Antall József Shakespeare-i hős volt. „Korának legfelkészültebb politikusa volt, aki tudta, hogy miről szól a működő demokrácia, olyan ember, aki az életét erre tette fel, aki tudatosan készült, és átgondolta a magyar jövő részletkérdéseit is, s akkor, amikor lehetőséget kapott, hogy mindezt megvalósítsa, ekkora méltánytalanságban részesül a sorstól, s nem tudja ezt a történelmi küldetést véghezvinni” – fogalmazott Csáky.
Csáky beszélt Antall József és az Antall-kormány külhoni magyarok irányában megvalósított politikájáról, üzenetéről is. Csáky szerint Antall a magyar önbecsülés újraértelmezését határozta meg. „Egyetlen népet, egyetlen polgárt, egyetlen embert, egyetlen személyiséget sem becsül meg senki, ha az nem becsüli meg önmagát. Nekünk, magyaroknak elsősorban az önbecsülésünkre kell támaszkodnunk, s Antall József ezt sugalmazta nemcsak a beszédeivel, nemcsak a tetteivel, hanem az egész habitusával” – mondta Csáky, aki szerint Antall tekintélye, kisugárzása máig példa a magyar közélet szereplői számára.
Boross Péter, akit Antall halála után választott az Országgyűlés miniszterelnökké, ünnepi beszédében visszaemlékezett megismerkedésükre, az Antallhoz fűződő viszonyára, és utalt közéleti tevékenységének meghatározó mozzanataira is. Boross beszédében kiemelte a Magyar Demokrata Fórum megszületésének jelentőségét, amely annyi évtized után ébresztette a nemzeti érzést, hangot adott neki, törődött minden magyarral nemcsak a határon belül, hanem határon túl is. Mint mondta, a jövőre nézve is meghatározó volt, hogy Antall Józsefet 1989 októberében a mozgalom elnökévé választották, amivel egyértelművé vált az is, hogy ő lesz a párt miniszterelnök-jelöltje is. „Nagy dolog dőlt el akkor – fogalmazott Boross – ha a dolgok akkor más irányt vesznek, annak az első kormánynak az a balliberális arculata van, amit ellenzékből nagyon jól ismerünk.” Boross beszéde további részében az Antall-kormány előtt álló nehézségekről, Antall akaraterejéről, lelki nemességéről és kötelességtudatáról beszélt, amely még a halála előtti utolsó napokban is arra késztette, hogy nemzete javát szolgálja, terveket készítsen az előrelépéshez. „Én úgy hiszem, hogy ilyen körülmények között, ilyen döntésekkel Antall József nem a saját kormányának időszakát, hanem a távoli jövőt is megértette. Nem közvetlenül, de Antall József meghatározó szerepe megjelenik napjainkban, napjaink politikai törekvéseiben is” – fogalmazott Boross.
Dunajszky Éva, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”44149,43928″}
