Az európai parlamenti választás miatt beiktatott szünet után május 27-én folytatódott a parlament soros ülése, amelyen a képviselők a Robert Kaliňák belügyminiszter által előterjesztendő választási törvények megváltoztatásáról is tárgyalnak.
A választási törvények megváltoztatásán a kormánypárti Smer-SD és az ellenzéki pártok már több mint háromnegyed éve vitatkoznak. Az egyes törvényjavaslatokat a parlamenti bizottságok is megtárgyalták és elfogadásra javasolták azokat. A végső szavazás előtt azonban hosszú vita várható.
Az ellenzéknek ugyanis még mindig több kifogása van a változtatásokkal kapcsolatban. Martin Poliačik (SaS) már jelezte, hogy módosító javaslatok segítségével szeretné a törvénymódosító indítványból eltávolítani az ún. választási ellentéteket. Véleménye szerint ugyanis vannak helyzetek, amikor a pártra leadott szavazat a mandátumvesztést jelent. Az is előfordulhat, hogy a pártra leadott szavazattal a választópolgár végül más pártot támogat. Amennyiben a módosító javaslatai nem mennének keresztül a törvényhozáson, kész akár Alkotmánybírósághoz fordulni.
Gál Gábornak (Most-Híd) meg az nem tetszik, hogy a választásokat és a pártok gazdálkodását felügyelő választási bizottság elnökét és alelnökét a módosítás szerint a parlament választaná. Ugyanennek a véleményének adott hangot, a párttársa Lucia Žitňanská is. „A bizottság úgy, ahogyan a javaslatban szerepel, nem tesz eleget a független bizottság követelményének. Nem jó precedens úgy megformálni egy bizottságot, hogy az a kormányzó többség számára előnyös legyen” – jelentette ki az ellenzéki képviselő. A volt igazságügy-miniszter asszony szerint a kormányzó többség előnybe helyezését ez esetben az is jelzi, hogy a választási bizottság elnökét a parlament sima többséggel választaná meg.
Žitňanská úgy véli, az sem jó, hogy a bizottságban a Főügyészség képviselője is helyet kap, úgy véli, sokkal jobb lenne, ha az ombudsmani hivatal képviseltetné magát benne. Kaliňák törvénymódosító javaslatának azt is felrója az ellenzéki képviselő, hogy alapvető változást nem hoz a választási rendszerben. Mint mondta, az ellenzék szerette volna ezt a kérdést is megoldani a tárgyalások során, de a Smer-SD nem értett ezzel egyet. „A Smer kijelentette, ez nem most nem téma, bár a nyilvános vita nagymértékben éppen a választási rendszer megváltoztatásáról szólt” – fogalmazott Žitňanská hozzáfűzve, személy szerint nem támogathatja Kaliňák törvényeit, mert ez nem az a jogszabály, amelyen a kormány és az ellenzék megegyezett.
A választási törvények valamennyi választás számára egységesítenék a szabályokat. Ezenkívül bevezetnék a választási kampányokra fordított költségek felső határát, a kampánycsendet minden választásra vonatkozóan. De betiltanák a választás előtti felmérések közzétételét is két héttel a választás előtt. A miniszter és az ellenzék egyezsége alapján harmadik fél, például a civil szervezetek vagy civil személyek is kampányolhatnának, ám ebben az esetben transzparens számlát kell létesíteniük.
Az indítvány értelmében a politikai pártok legfeljebb 3 millió eurót költhetnének a választási kampányra, a köztársaságielnök-jelöltek legfeljebb félmilliót, a független megyei elnökjelöltek pedig maximum 250 ezer eurót, miközben mindegyik jelöltnek azt is közzé kell tennie, mennyi pénzt költött a kampányra, s honnan szerezte arra a pénzt.
Peter Osuský (SaS) viszont a kampánycsendet szüntetné meg, véleménye szerint ugyanis a 48 órás kampánycsend a demokratikus társadalomban nem szükségszerű. Meggyőződése, hogy a javasolt moratórium beavatkozik az alkotmányosan garantált szabad véleménynyilvánítás jogába. Osuský eltávolítaná a törvényből a felmérési eredmények közzétételének korlátozását is a választás előtt 14 nappal, a képviselő csak egy nappal a választás előtt tiltaná meg a közvélemény-kutatók felméréseinek közzétételét. Hasonlóképpen bírálja a liberális párt képviselője a választási kampányokra fordított összeg nagyságának korlátozását, véleménye szerint ez megalapozatlan, a lényeg az, hogy a támogatás transzparens és ellenőrizhető legyen.
Osuský módosító javaslattal azt is szeretné érni, hogy a köztársaságielnök-választást azok a szlovák állampolgárok is támogathassák akár pénzadományokkal is, akiknek Szlovákiában nincs állandó lakhelyük. A képviselő szerint ugyanis mivel ezeknek az embereknek joguk van a választáson részt venni, nem logikus, hogy a kampány támogatásában nem vehetnek részt.
A KDH viszont ahhoz ragaszkodik, hogy a polgármesterek legalább középiskolai képzettséggel rendelkezzenek. Javaslatukat azzal indokoljál, hogy ezek az emberek közpénzekről döntenek, ezért legalább alapvető gazdasági és a szervező és irányító munkával kapcsolatos ismeretekkel rendelkezniük kellene. A kereszténydemokrata képviselők módosító indítványukban Szlovákia nyolc választási kerületre való felosztását is követelik, amelyek a jelenlegi megyékkel megegyezőek lennének. A KDH szerint egy országos választási kerület Szlovákián kívül Európában már csak Moldovában és Bulgáriában van. „Az összes többi környező ország a régiók szerint több választási kerületre van felosztva. Ez a rendszer lehetővé teszi a választópolgárok számára, hogy olyan jelölteket válasszanak ki, akik ismerik az adott régió gondjait. Ugyanilyen fontos és gyakran emlegetett kérdés, hogy a képviselők munkája is könnyebben ellenőrizhető így” – érvel a KDH.
A választási kódex vitájába írásban nyolc képviselő jelentkezett be, ezek után kerülhet sor a szóbeli bejelentkezésekre.
dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”44547,41162,41091″}
