Az esztergomi Helischer József Városi Könyvtár olvasótermében mutatták be az Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület kiadásában megjelent Esztergom és Vidéke Társadalmi és Kulturális folyóirat 2014. évi első számát. A lap Esztergom és vidékével foglalkozó helytörténeti írásokat, valamint szépirodalmi műveket és képzőművészeti alkotásokat közöl. Nemcsak Esztergomi és Esztergom környékén élő, hanem felvidéki alkotók, írók, szakemberek publikációit is tartalmazza, amellyel a lap szerkesztői azt kívánják elérni – miként erről Juhász Gyula „Köszöntés a túlpartról” című bevezető cikkében szól -, hogy a százharmincöt évvel első megjelenése után olyan szellemi értékek hordozójává váljon, hogy képes legyen összekötni a Duna mindkét partján élőket, s ezzel egyesítse Esztergom és vidéke olvasótáborát.
A május 12-i műsor elején Filemon Béla, a lap főszerkesztője köszöntötte a nagyszámú közönséget. Majd ismertette a lapszám tartalmát. Egyebek mellett beszélgetés olvasható Végh Éva festőművésszel „A természet visszaveszi, ami az övé” címmel, Szabóné Marlok Júlia az új szlovák irodalom-tankönyvek tankönyvbírálati szempontrendszerét elemezi, Székely András Bertalan művelődésszociológus „Hintsd az Igét, ne siránkozz!” címmel Banka Gabriella színész-költőt és hitvalló munkásságát mutatja be. Mezey László Miklós „Kalandos gasztronómiai emlékek a laktanyából” című írásában katona éveire emlékezik vissza, a laktanyai étkezdével kapcsolatos humoros epizódokkal tarkítva. A lap terjedelmes szépirodalmi blokkot tartalmaz, mint például T. Ágoston László „Két gazda” című elbeszélése; Horváth Ödön, Ujváry Tibor, Wernke Bernát, Banka Gabriella és Cseh István költeményei, valamint Sólyom Zsuzsanna könyvrecenziója Pribojszky Mátyás: Menedék. Elbeszélések. című kötetéről. Továbbá „Konyhakalendárium” címmel megtalálható benne Horváth Gáborné által szerkesztett tavaszi receptkínálat, mely kipróbált ételeket közöl a hazai és külhoni gasztronómia világából az adott évszaknak megfelelően.
A rendezvényen a szerzők röviden bemutatták a folyóirat legfrissebb számában megjelent írásaikat. Tátyi Tibor párkányi szerkesztő ismertette az idén 100 éves Brill Gyula menedékház történetéről szóló cikkét, melyet a korabeli dokumentumok alapján állított össze. Bárdos István esztergomi művelődéstörténész beszélt a Képzőművészeti élet Esztergom és Párkány térségében 1899-1918 című tanulmányáról. Ennek kapcsán elmondta, hogy írásában szerette volna bemutatni a Duna bal és jobb partja – melynek konkrét vizsgálódási köre észak-dél irányában Nyitrától Tatabányáig, nyugatról keletre pedig Révkomárom/Komáromtól, Dömösd környékéig – képzőművészeti életének jellegzetességeit. Jaksits Ilona budapesti építészmérnök, közgazdász szólt a „Kalandozás a kultúra szó körül” című, a kultúra fogalmát elemző írásáról.
Majd Gregor Papuček budapesti költő-műfordító elszavalta szlovák nyelven írt „Ostrihomské zvony” (Esztergom harangok) című versét, melyet a hallgatóság örömére magyar nyelvre is lefordított. Wernke Bernát esztergomi költő részletet olvasott fel Milan Čarňanský, lőcsei novellista „Felbőszült némberek” című elbeszéléséből. Vércse Miklós párkányi író-műfordító pedig röviden bemutatta a szerzőt. Az érdeklődők megtudhatták, hogy a novellista polgári hivatása orvos, s írásainak témáit többnyire saját környezetéből meríti. Majd Horváth Gáborné, a lap szerkesztője beszélt Filemon Béla „A Föld szelleme (L´ Esprit de la Terre)” című írásáról, melyben Pierre Teihald de Chardin francia tudós tudományos téziseit elemzi. Világfelfogásának bemutatásával, az univerzum keletkezését megfejteni próbáló tudósok igyekezetéről vallott nézeteit taglalja. Horváth Gáborné megosztotta az érdeklődőkkel a „Krím – krimi nélkül” című élménybeszámolóját, amelyet 1959 nyarán és 1978 tavaszán élt át a Krím félszigeten tett egyetemi részképzés keretében tett látogatása alkalmával. Írásában kitért a Krím félszigetnek Esztergommal, illetve Magyarországgal való kapcsolataira is.
Tátyi Tibor párkányi szerkesztő könyvrecenziójában Cey-Bert Róbert „Mit üzennek nekünk a Hunok és Attila király” történelmi regényét ajánlotta a jelenlevők figyelmébe, amelynek célja a hun örökséget felvállaló hagyomány bemutatása és népszerűsítése. Írásában kiemelte, hogy az író a hunokon és Torda fő táltoson keresztül szól a mai magyarsághoz, s a hun erényeket a mai magyarok számára követendő példának tartja. Ezt tükrözi egyik legfőbb tanítása is, amely a következőképpen szól: „Ha egy nép nem tiszteli őseit és nem ismeri lélekerősítő hagyományaik üzenetét, az meggyengül, előbb-utóbb elveszti szabadságát, szolgává válik és ellenségei kényétől és kedvétől függ az élete.” (77.old.) Tátyi szerint az író méltó módon állított emléket a hunoknak, s legismertebb uralkodójuknak, Attilának.
A folyóiratban szereplő versek közül többek között elhangzott: Dezső László: „Tavasz-himnusz”, Cseh István: „Korona”, „Szilánkos Mennyország”, „Helyes ez így”, Banka Gabriella: „Az ismeretlen Isten” című költemények, továbbá Wernke Bernát: „bori mama kalandjai cicákkal, kutyával” című elbeszélése. A bemutató végén Filemon Béla főszerkesztő felhívta a figyelmet arra, hogy a folyóirat online formában is olvasható. A 100 példányszámban negyedévente megjelenő folyóirat nyomtatott változata 1, 50 euróért (450 Ft) vásárolható meg.
A lapbemutatón készült képek megtekinthetők a Képgalériában ITT>>>.
KK, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”45648,45354″}
