2015-től a választások új szabályok szerint valósulnak meg, és átláthatóbbá válik a politikai pártok finanszírozásának ellenőrzése is. A parlament ugyanis május 29-én elfogadta a Robert Kaliňák (Smer-SD) belügyminiszter műhelyéből kikerült választási törvénymódosító indítványokat. A jogszabályok meghatározzák a választási kampányra költhető pénz felső határát, bevezetik a kampánycsend fogalmát minden választásra vonatkozóan, és állami bizottságot hoznak létre a politikai pártok finanszírozásának ellenőrzésére.
A politikai pártok és mozgalmak a parlamenti választási kampányra ezentúl maximum hárommillió eurót költhetnek. A köztársasági elnöki kampányra költhető pénzösszeg a legkevesebb, ennek felső határát 500 ezer euróban szabták meg a honatyák. A regionális és helyhatósági választások jelöltjei is maximum ennyiből gazdálkodhatnak a kampányaik során. Amennyiben az egyes pártok vagy a jelöltek túllépik a törvényben meghatározott összeget, több ezer eurós bírságokat róhatnak ki rájuk.
De több ezer eurós bírság veszélye fenyeget a különböző törvénysértésekért is. A választásokat és a pártok finanszírozását 14 tagú bizottság felügyeli majd. A bizottság 10 tagját az egyes parlamenti pártok jelölik, öt tagot a koalíció, ötöt pedig az ellenzék. Egy-egy tagot jelölhet a bizottságba az Alkotmánybíróság és a Legfelső Bíróság elnöke, a főügyész és a Számvevőszék is. A törvénysértésekért járó bírságokat a bizottság rója ki.
Újdonságnak számít, hogy a pártoknak és a jelölteknek a választások során transzparens számlát kell létesíteniük. Ennek köszönhetően ellenőrizhető ugyanis a pénzmozgás és az adományozók is. A törvények foglalkoznak a szavazatvásárlással is, az ilyen eljárások a jövőben nem maradhatnak büntetlenül. Hasonlóképpen az sem fordulhat elő a jövőben, hogy az egyik párt közvetlenül a nyilvántartásba vétel előtt ellopja a másik nevét.
A jogszabály, mint fentebb már említettük, bevezeti a 48 órás kampánycsendet valamennyi választásra vonatkozóan. Eddig csak bizonyos választások előtt volt kampánycsend. Két héttel a választás napja előtt és a választás napján tilos lesz továbbá a közvélemény-kutatók felméréseinek eredményeit közzétenni. Amennyiben kétkörös választásról van szó, az első kör előtt két héttel, a második kör előtt pedig egy héttel tilos a felmérések eredményeinek közzététele.
További újdonság, hogy követelmény lesz a polgármesterek legalább középfokú végzettsége.
A képviselők szerint jó, ha a polgármesterek nem lesznek analfabéták, Daniel Lipšic (NOVA) szerint azonban alkotmányellenes, hogy a polgármesterjelöltek esetében feltételül szabták a műveltségi szintet a választás során. Lipšic szerint a demokráciában az embereknek joguk van arra, hogy a közvetlen választás során azt válasszák meg, akit szeretnének, akár egy analfabétát is. „A demokráciában a többség dönt, ha nem hiszünk a demokráciában, akkor vezessünk be más rendszert” – jelentette ki az ellenzéki politikus mai sajtótájékoztatóján hozzáfűzve, a parlament eme lépése demokráciaellenes, és visszaveti az országot az elmúlt évszázadokba” – fogalmazott.
Lipšic bírálja azért is a választási kódexet, mivel az nem tartalmaz alapvető változtatásokat. Véleménye szerint csak szépségtapaszok kerültek az eddigi választási törvényekre.
De az ellenzék más tagjai sem maradéktalanul elégedettek az elfogadott jogszabályokkal. Simon Zsolt (Most-Híd) a legnagyobb negatívumának azt tartja, hogy „semmilyen releváns változást” nem hozott. A képviselő szívesen vette volna például a preferenciaszavazatok megerősítéséről szóló vitát.
Pavol Zajac (KDH) viszont az egy választási kerület megváltoztatásának elutasítását fájlalja, amelyet pártja indítványozott. „Amennyiben megváltozott volna az egy választó kerületes rendszer, a törvények mellett szavaztunk volna, de így nem szavazhattuk meg azokat” – fogalmazott a kereszténydemokrata képviselő. Vitába szállt viszont Lipšiccel, szerinte ugyanis nem alkotmányellenes a középfokú végzettség feltételül szabása a polgármesterjelöltek számára. „Ez nem alkotmányellenes, mint ahogyan nem alkotmányellenes az sem, hogy a polgármesterjelöltnek legalább 25 évesnek kell lennie” – magyarázta az Alkotmányra hivatkozva, amelynek értelmében az állam bizonyos jogköröket átruházhat a településekre és az önkormányzatokra. „Úgy véljük, ha egy polgármester az államigazgatás által átruházott jogköröket lát el, akkor közérdek a minimális műveltségi feltétel vele szemben” – fűzte hozzá Zajac, aki szerint a KDH Lipšic alkotmánybírósági beadványát biztosan nem írja alá.
dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”46058,46045,46017″}
