45622

Az 1989 utáni időszak elszalasztott lehetőségeként tekint a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) a romák társadalomba történő integrálására. Jelenleg azt kifogásolják, hogy Peter Pollák romabiztos, akinek a feladata épp ennek a kérdésnek a rendezése lenne, megosztja a romákat. Az MKP szerint nem kizárólag szlovákiai kérdésről van szó, európai szinten kell foglalkozni a témával.
Az utóbbi hetekben egyre több párt fedezi fel, hogy az ország egyik megoldatlan problémája a romakérdés. Nemrég Ľudovítom Kaník (SDKÚ) ált elő romareformjával, szerdán, május 7-én a KDH is kirukkolt véleményével sajtótájékoztatóján. A hogyan tovább helyett azonban inkább az eddigi történések kritikájára helyezték a hangsúlyt. Mindközben már több mint egy éve az Egyszerű Emberek képviselője, Peter Pollák romabiztosként igyekszik előbbre vinni a dolgokat e téren, kevés sikerrel. A KDH-s Miroslava Szitovának már az sem tetszik, hogy egy ellenzéki képviselő tölti be ezt a funkciót, és szerinte annyit sikerült elérnie, hogy megosztja a romákat. Úgy véli, a Smer kormányzásának félidejáben ott tartunk, hogy növekedett a feszültség a többség és a romák között, amit több erőszakos cselekmény és a polgárok elégedetlensége is igazol. Az intézkedések meghozatala és végrehajtása koordinálatlan és kaotikus. Ennek bizonyítékaként az elfogadott romastratégiában megfogalmazott pontok be nem tartását nevezte meg. „Már két éve el kellett volna készülnie a kitűzött feladatok teljesítéséről szóló jelentésnek, de még semmi ilyent nem láttunk. A kormány még mindig nem fogadta el”, jegyezte meg Szitová. A Kaník-féle Kis romareformot populistának és koncepciótlannak nevezte. „Félrevezető dokumentumról van szó”, mondta.
Ján Figeľ KDH-elnök úgy látja, továbbra is megvalósítatlan a cél: a romák integrációja, ami a többségi lakosság és e kisebbség problémamentes együttélését oldaná meg. „A KDH tisztában van a téma fontosságával, amely a társadalom minden területét érinti, beleértve a szociális, gazdasági, biztonsági és kulturális vetületeit is.” A párt a romákkal való együttélés kérdéskörét a legjelentősebbek közé sorolta, amely már összeurópai jelleget is öltött. „Jelenleg e téren inkább marketing-húzásokat láthatunk Peter Pollák kormánybiztos részéről is”, szögezte le a politikus. A roma közösségek fő problémájának az alacsony életszínvonalat és műveltségi szintet, a magas munkanélküliséget tartja. Bejelentette, pártja szakértők bevonásával komplex, rendszerszerű megoldásokat javasol, de ehhez szükség lenne a kormányzó Smer elszántságára is.
Miroslav Pollák egykori romabiztos, a KDH tanácsadója szerint a kormánynak nem kellene mást tennie, mint a már korábban elfogadott, Európában is elismerést kiváltó 2020-ig nyúló romastratégiában foglaltak teljesítése, nem pedig a rögtönzés és a koncepciót nélkülöző lépések, ahogyan az jelenleg történik.
Csáky Pál szerint nagyon bonyolult a kérdéskör, hiszen különböző kultúrák és értékrendek együttéléséről szól. Az MKP EP-listavezetője szintén úgy gondolja, vissza kell térni ahhoz romastratégiához, amelyet a második Dzurinda-kormány idején fogadtak el, és amely valóban „nagyon pozitív értékeléseket kapott nemzetközi szakértőktől és az EU-ban is, hiszen konkrét lépéseket tartalmaz egész 2020-ig kiterjedően”. Csáky szerint sajnálatos, hogy a 2006-os kormányváltáskor törés állt be a megvalósításában, a szakértőket szélnek eresztették Ficóék. Visszafejlődés történt ebben a témakörben, s a romák részéről is egyfajta elfordulás következett be az állami szervektől. „Az MKP számára nagyon fontosak különösen a magyarul beszélő romák, partnernek tekinti őket, a párt erőteljesebben európai szinten szeretné tartani ezt a kérdést, hiszen a kontinensünkön élő 14 milliós kisebbségről van szó”, nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Csáky Pál.

BA, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”45019,42257,40427,39564,33032,33392″}