Kerekasztal-beszélgetésekkel, könyv és filmbemutatókkal valamint koncertekkel folytatódott az Ipoly Menti Találkozások tizenegyedik évadja a Menora Saag Centrum Artis épületében.
A június 5. és 7 közti programok a holokauszt jegyében teltek. Pénteken, június 6-án a vidéki holokauszt hetvenedik évfordulója alkalmából kegyeleti megemlékezést tartottak Baruch Myers pozsonyi főrabbi és Dombi Gábor valamint Igor Rintel jelenlétében.
A kulturális-közéleti eseménysorozat csütörtöki (június 5.) megnyitóján Hunčík Péter, az Ipolyság Város Pecsétje alapítvány alapítója megemlékezett arról, hogy az ipolysági és környékbeli zsidókat 1944. június 8-án deportálták Balassagyarmaton és Kassán át Auschwitzban. Ehhez kötődött a háromnapos rendezvénysorozat.
„Egészséges személyiségű fiatalember a múlt felvállalásával nélkül nem létezik. Társadalmunkban még mindig hiányzik a közös felelősségvállalás, ez tapasztalható a holokauszttal kapcsolatban is” – mondta beszédében a találkozások kezdeményezője.
A Felvidék.ma-nak elmondta, a háromnapos rendezvény nemcsak az emlékezést szolgálja, hanem felelős magyar és szlovák szakembereke bevonásával felvázolja a holokauszt fejlődését társadalmi, történelmi és lélektani aspektusait.
„Szembe kell nézni a múlttal, felvállalva azt. Ellenkező esetben a fejünket a homokba dugva továbbra is elzárkózunk az ismeretektől, így torz személyiséggé válunk. A találkozások beszélgetései az objektív szembenézést szolgálják. Érdemes és lehet mit tanulni ezekből a rendezvényekből” – nyilatkozta kérdésünkre Hunčík Péter.
Az első paralel előadás a holokauszt előzményeit és lefolyását taglalta. A szlovák részről Tomáš Lang és Ivan Kamenec történészek foglalták össze a témát. Mint Kamenec megjegyezte, Szlovákiában 1938-ig békében éltek a zsidók, a Tiso-féle Szlovák állam megalakulását követően kezdődött a zsidóüldözés.
„A holokauszt nemcsak az áldozatok tragédiája, hanem az egész keresztény kultúra tragédiája volt” – jegyezte meg Kamenec. Lang úgy vélte, a taglalt időszakban céltudatos elnyomás jelentkezett mindkét országban.
A panel magyar résztvevője volt L. Juhász Ilona néprajztudós és Fazekas Csaba történész. A kerekasztal-beszélgetés részvevői egyetértettek abban, hogy Magyarországon az 1919/1920-as fordulatot követően kezdődött el a zsidók diszkriminálása.
„A dualizmus kori szabadság ér végett az első zsidótörvénnyel, a jobbra tolódás pedig részben a gazdasági válságnak is köszönhető” – emelte ki L. Juhász Ilona. Fazekas felvázolta a magyar társadalom hozzáállását, mint elmondta, közönyösen állt a zsidókérdés mellé. A panelbeszélgetés végén szóba került a szembenézés kérdése is. Mai napig nem történt meg a tényleges szembenézés, részben tabunak számít napjainkban is, fogalmaztak a részvevők.
L. Juhász Ilona külön kitért a zsidóság néprajzban betöltött szerepére, ezen a szakterületen is tabutémaként tekintenek az etnikumra, mivel mai napig sincs feltérképezve a néprajzi aspektusaik, fogalmazott a szakember.
A csütörtöki nap felüdülése a Bruno Walter Szimfonikus Zenekar koncertje volt, melyet a németországi Jack Martin Händler vezényelt. Vendégénekesként Rajk Judit lépett fel a volt zsinagógában megtartott koncerten.
A péntek délutáni, június 6-i program kegyeleti megemlékezéssel kezdődött a vidéki holokauszt hetvenedik évfordulója alkalmából A megemlékezésen részt vett Baruch Myers pozsonyi ortodox főrabbi, Igor Rintel a szlovákiai zsidóhitközség elnöke, valamint Dombi Gábor a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetség képviseletében.
A megemlékezésen Rintel elmondta, a szervezett gyűlölet a mai napig is megtalálható. Ez ellen fel kell lépni, mint mondta a huszadik század elején is így kezdődött a borzalom. „Hetven évvel ezelőtt olyan dolog történt, ami az erkölccsel gyökeresen szemben áll. Olyan emberi törvényeket hoztak a hatalmon lévők, melyek alapvetően szemben álltak az erkölccsel. Ilyen többet nem fordulhat elő, ezért az erkölcsöt meg kell erősíteni” – jegyezte meg beszédében a MAZSIHISZ kommunikációs vezetője.
Baruch Myers az ipolysági emlékművénél egy imát mondott el a holokauszt áldozatainak emlékéért.
A pénteki kerekasztal-beszélgetés központi témája az antiszemitizmus, extrémizmus és rasszizmus volt. A szlovák panelben Egon Gál és Fedor Blaščák filozófusok mondták el véleményüket. Analógiát vontak a mai politikai történések és a harmincas évek társadalmai között. Jelezték napjainkban is egyre erőteljesebben jelenik meg az antiszemitizmus. „Ennek részben oka az, hogy a fiatalok nem ismerik a történelmet, nincsenek tisztába az egyes eszmék mögöttes tartalmaival” – reflektált a jelen problémára Blaščák.
A kérdéskört magyar részről Mazsu János, Kovács Judit Éva és Ungváry Rudolf járta körül. Mint elmondták, a 19. század második felében a zsidóság fokozatosan a magyar nemzet részévé vált, részben ez szakadt meg az első zsidótörvényekkel.
Az antiszemitizmussal kapcsolatban Ungváry kifejtette, az a magyar szélső jobboldalhoz köthető. „Magyarországon megfigyelhető a zsidóság újjászületése, újra hangot akarnak kapni. Akceptálni kell a sokszínű zsidó kultúrát és társadalmat” – jelentette ki zárszóként Kovács Judit Éva.
A péntek este a Malte Ludin: 2-3 dolog, amit tudok rólad című német dokumentumfilm vetítésével zárult.
A zárónap műsorfolyama egy könyvismertetéssel kezdődött. Tomás Radil (Weis Tamás) párkányi születésű agykutató mutatta be Auschwitzban átélt borzalmakról szóló könyvét, Az auschwitzi fiúkat. Mint ismeretes a szerző 14 éves korában került a koncentrációs táborba, ahol családjában egyedüliként élt túl. Radil a könyvbemutatón megemlítette, sokáig lelkifurdalása volt, amiért ő túlélte a borzalmakat. „Ami életveszélyes, azt fejben kell tartani. Állandóan a fejemben volt a könyv, csak nem volt erőm megírni” – mondta a kötet szerzője.
A szombati, június 7-i panel a kegyetlenség és gyűlölet természetrajzáról és lélektanáról szólt. Közös asztalhoz ült Erős Ferenc szociológus, Jozef Hašto pszichológus, Grigorij Mesežnikov politikai elemző és Hunčík Péter.
Mesežnikov megjegyezte, a tömeg és a vezér nagy hatással bír az egyén értékrendjére, mivel a csoport tulajdonságát önmaga is átveszi. A közösnek vélt tulajdonságok, a közös ellenség keresése elősegíti az együttes gyűlölet kialakítását. Beszéltek a manipuláció tényéről is, a karizmatikus vezér és az antidemokratikus társadalmi rendszer elősegíti a manipulációt, vélték a szaktekintélyek. Felhívták a hallgatóság figyelmét arra, hogy térségünkben egyre inkább előretör a vezérkultusz.
A komoly témát követve a Regina című filmet vetítették le. Groó Krisztina a németországi Regina Jonasról az első női rabbijáról készítette a dokumentumfilmjét. A vetítést követően Rajk László beszélgetett az alkotóval. A 11. találkozások Rajk Judit, Pétery Dóra és Horváth Béla közös koncertje zárta.
A háromnapos eseményről további képek megtekinthetők a Képgalériában ITT>>>.
Pásztor Péter, Felvidék.ma
a szerző felvételei
{iarelatednews articleid=”45989,45953,46106″}
