Csáky Pál és Nagy József pénteken, július 18-án vitatta meg az EP-s választások eredményeit, valamint megkísérelték megválaszolni az előadás címadó kérdését: Sikerülhet-e változtatni Európán?
A Gombaszögi Nyári Tábor negyedik, pénteki napja a Királyréten reggeli tornával indult. A korán kelők a chi kung és tai chi kezdő gyakorlatokkal is ismerkedtek. Aznapi csapatjáték a gulyásfőző verseny volt, melyre 16 csapat nevezett be. Kettesével főzték az egytálételt, így nyolc kondérban készültek gulyások. Mindegyik csapat már reggel kockázta a hagymát, paradicsomot, paprikát. Serényen és jókedvűek vágták a húst és rakták a tüzet.
A Veréb is fiókák csapatát Rimaszombat, Feled és környékének fiataljai alkotják. Csaba, a csapatkapitány idén másodszor vesz részt a táborban, s most vele tartottak az ismerősei is. Így egy összeszokott csapatot alkottak. Igyekeztek részt venni az összes meghirdetett versenyszámban. A gulyásfőző versenyben a főszakács szerepét Sándor vállalta magára, aki a főzés területén rendelkezik némi tapasztalattal. 
Palócos gulyást készítettek, melynek alapja a sok hús és szalonna, valamint rengeteg csípős paprika – magyarázta a főszakács. A kukták becsületesen végrehajtották kéréseit a siker érdekében.
A Pieszmokár és a Sötét állatok csapata együtt készítik a gulyást. A felsőpatonyi Szabolcs nem véletlenül lett főszakács. Szeret főzni és elmondása szerint gyakorlattal is rendelkezik. „Hagyományos bográcsgulyást készítettünk, egyszerű finom zöldségeket és jó sok húst tettünk bele – tudtuk meg tőle.
Délután a közkedvelt sörforgás-ügyességi versenyen mérkőztek. A Sörforgás elnevezésű versenyen a 16 benevezett csapat tagjai vettek részt. Fiúk, lányok egyaránt. A játék lényege a gyorsaság volt. A játékosnak egy korsó sör gyors elfogyasztása után el kellett szaladnia a söröshordóig, azt lehajtott fejjel tízszer megkerülni és visszaszaladni a felállított sörösüvegek közt szlalomozva a kiindulópontig, ahol váltotta őt a csapattársa. A forgás közben természetesen elszédült és viccesebbnél viccesebb mozdulatokat téve tudtak csak visszajutni a kiindulópontra, melyen nagyokat mulatott a közönség.
Közben az érdeklődők Lőrincz Yeti Adrián, a Terra Incognita Öko Alpin Club egyik alapítója vezetésével félnapos Terra Incognita-túrára indultak. Autóbusszal a Domica cseppkőbarlanghoz érkeztek, majd mintegy 35 km-es mega-túra várt rájuk a Szilicei-fennsíkon keresztül vissza Krasznahorkára.
A Tandemben kinyitott a kézművesbolt is, ahol egyedi, kreatív és szép kézműves csecsebecsék közül választhattak kedvükre a táborozók. Ugyanitt széles választékban kínáltak teákat a reggel nyitásához és a másnaposság leküzdéséhez. A labirintusjárásra a felkészülést Molnár Kriszta vezette.A pénteki nap az erdőben öt olyan dolgot kellett összegyűjteniük a résztvevőknek, melyek az adott egyént jellemzik, majd ennek összefüggéséről fognak beszélgetni. Volt még itt önismereti origami és haiku hajtogatás; kreativitás-gyakorlatok 30 percben; egyéni labirintusjárás; játékdráma – feszültségoldó együttjátszás.
Este Pál Feri atya, a Prima Primissima közönségdíjas mentálhigiénés szakember látogatott el a Tandem sátorba. A felnőtté válás útvesztőiről tartott előadást, az atyától megszokott könnyed és emberi hangvételben. “Anyu, még egy kicsit hagyd! Leválni vagy nem válni?” – az előadás címe.
A Szalmaszínházban pénteken a Gurigongo Symposium rendezésében valósultak meg az előadások. Először Gurigongó drámajátékos workshop volt. A Gurigongo jelen lévő tagjai hosszú ideje vezetnek színjátszó csoportokat és tartanak drámás foglalkozásokat. Ennek a munkának természetes velejárója a csapatépítés, a kommunikációs készségek és a kifejezőképesség fejlesztése. Workshopban a drámajátékok világából nyújtottak egy kis ízelítőt az oda látogatóknak.
Majd a filmkészítés kulisszatitkairól, filmes karrierjéről faggatták Molnár Csaba filmrendezőt.
Molnár Csaba idén végez a pozsonyi Filmművészeti Egyetem filmrendező szakán. Tavalyi filmjében, A rendes emberben neves szlovákiai magyar színészek is szerepelnek (Bandor Éva, Mokos Attila, Dráfi Mátyás, Benkő Géza stb.).
Elmondta, hogy mennyire nagyra értékeli szüleinek támogatását, hiszen nem egyszer fordította fel a házukat egy – egy forgatás alkalmával. Sok helyszín a filmekben a házukban játszódott, amikor akár tizenöt sráccal együtt megjelentek odahaza. Többszöri felvételi után végül Pozsonyban a filmművészeti főiskolán a legtöbb pontszámmal végzett. De hogy ne legyen annyira egyszerű, tolmáccsal ment felvételizni, amire addig nem volt példa. Martin Sulík volt az osztályfőnöke, akinek köszönhetően a Cigányok című film forgatásában részt vehetett és először tapasztalta meg, milyen is a filmforgatás profi szinten és nem csak elképzelés alapján.
A Thália szekerén programban a Thália munkatársai zenéltek A Thália 45 éve címmel beszélgettek a színház múltjáról és jövőjéről, a következő színházi évadról. Bandura Tamás műanyag vízvezető csőből, strandlabdából és nejlon zacskó segítségével dudát készített, melyet be is hangolt. A produkciójával teljesen elnyerte közönsége tetszését. A program interaktívvá változott, mivel bevonták a résztvevőket is. Egy verseny következett, melyen 2 x 2 darab színházjegyet nyerhettek a résztvevők. A színházjegyeket és vacsoralehetőséget Nádasdi Péterrel (lányoknak) és Rák Vikivel (fiúknak) sorsolták ki. Kis technikai szünet után élőtelefonos beszélgetés következett a jövő évi színdarabok rendezőivel, Dégner Lilla énekkelt és a Süketelés című darabjukat mutatták be. A szereplők Havasi Péter, Dégner Lilla, a rendező: Czajlik József a dramaturg, fordító: Forgács Miklós. A művet Zuzana Ferenczová – Anton Medowits írták.
Délután a Sárga Szamár sátor is várta az érdeklődőket. Nemulass közönségtalálkozót szerveztek. Itt a Nemulass zenekar árult el magáról friss híreket.
A Kissátorban az Önkéntesek a világ körül címmel volt beszélgetés Európát és Afrikát megjárt önkéntesekkel. Tárnok Balázs és Bíró Szilvia vendégei Hanna Huntley, Alexis Hortelano,Szabó Eszter és Szabó Endre voltak. Öt fiatal önkéntessel beszélgettek angol nyelven. Az EVS és a Learning Enterprises programoknak köszönhetően két fiatlalt fogadtak Amerikából és egyet Katálániából, valamint két felvidéki magyar volt köztük, akik Malagánban és Kongóban voltak.
Többek között arról faggatták őket, hogy miért is akartak egy teljesen más vidéken, kultúrában és nyelvben eltérő térségbe jönni, dolgozni. Volt köztük, aki pont a sokszínűséget, változást kereste, volt, akit a táj szépsége vonzott. Majd arról meséltek, hogy mi tetszett neki leginkább ezen a vidéken. A nagyvárosi pl. a kiskecske megszületését emelte ki, az amerikainak az itteni családcentrikusságot. Volt köztük olyan fiatal is, akinek nagyapja magyar volt, viszont leginkább a környezet miatt választotta Magyarországot, ahol megismerkedhetett a kultúrával, a magyarok életmódjával, szokásaival.
A VándorLÁSS a Miért a mezőgazdaság a legnagyobb csapás a Föld élővilágára? címmel Kovács Zoltán világutazó előadását hallhatta a közönség.
Kovács Zoltán szerint a mezőgazdasági forradalmat, ami tízezer évvel ezelőtt kezdődött Földünkön, jellemzően áldásként éljük meg, illetve így tanuljuk az iskolában. „Ez az életforma – a mi sajátos totalitáriusos mezőgazdaságunk – tette lehetővé, hogy letelepedett életmódot folytassunk, kialakuljanak a falvak, városok. Kialakult a civilizációnk, kultúránk alapja” – fogalmazott.
Mára odáig jutottunk, hogy sokan már kétségbe vonják, hogy ez akkora nagy szerencse volt. Ennek oka a Föld ökoszisztémájának a kizsákmányolása. Közép-Európában ezt nem érzékeljük, de a legtöbben a Földön már ma is folyamatos kihívásokkal néznek szembe, hogyha az élelemről vagy akár a mindennapi ivóvizükről van szó – hangzott el az előadásában.
A Vándorláss p.t. tagjai 2012-ben Honduraszban egy gyűjtögető-vadász életmódot folytató törzsnél – Tawaka – jártak, hogy megnézzék ez valóban olyan-e, mint amilyennek az iskolában tanítják. Azt vizsgálták, hogy alternatívája lehet-e az emberi létezésnek, ha nem lett volna pusztulásra ítélve. „Megnézve az indiánok életmódját, inkább méltósággal élhető, mint ahogy a mai civilizált emberek többsége él. Ezek a kultúrák pont a gazdasági forradalomnak köszönhetően körülbelül 10 000 év alatt szinte teljesen kihaltak. Nem egy kultúráról van szó, hanem több ezer kultúráról, amiből egy kinőve leigázta az összes többit, és mára már eltörölte a föld színéről” – nyilatkozta a Felvidek.ma – nak.
A délutáni téma a Nők az irodalomban volt. Beköltözött a Komáromi Szalon is, Hát élet ez? címmel Kiss Tibor Noé író, újságíróval rendeztek fórumot, akit a házigazda Sánta Szilárd irodalomtörténész kérdezett.
Majd itt az Irodalmi Szemle vette át a terepet, Hol volt, hol nem volt címmel a lap gyermekirodalmi számának bemutatóján Garajszki Margit volt a vendég.
A Nagysátorban az előadások a Phoenix polgári társulás közreműködésével Női kultúra, női művészet témakörben indulnak.
Bárczi Zsófia írónő, irodalomtudós, Deák Renáta műfordító, Mayer Éva, képzőművész érkeztek vendégként. A beszélgetést Bolemant Lilla, a Kerekasztal Női és Gyermek-esélyegyenlőségi Munkacsoportjának vezetője moderálta.
A nőket egészen a 19. század végéig nem tartották képesnek a magasabb művészet művelésére, sőt ezután is komoly kritikában részesültek. Manapság a nők a művészeti élet minden területén egyre nagyobb számban vesznek részt. Megkapják-e a megfelelő elismerést, teret, vagy még mindig harcolniuk kell ezért? Milyen lehetőségeik vannak, és milyen akadályokba ütköznek?
Bárczi Zsófia kiemelte, hogy az esélyegyenlőséget, a nők elismerését jelentősen befolyásolja a nők megjelenése magyar irodalomban. A XX. század irodalmában is azt látjuk, hogy egyre több női szerzőtől közölnek publikációkat.
Deák Renáta ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy Magyarországon a nők által írt irodalom már nagyon erőssé vált. A nők áthatóan, empatikusan mutatják be a társadalmat. Fordulat állt be az irodalomban, megerősödtek a női szerzők.
Mayer Éva a nők művészetekbe való belépését vázolta. Női képzőművészetről a 60-as évektől tudunk beszélni, először természeti témákban gondolkodtak. Később sokszor feldolgozták a munkáikban a nemi kérdések boncolgatását. Finomabb, lágyabb anyagokat használnak, az alkotások dekoratívabbak – emelte ki.
Az irodalomnak ugyan nincs neme, de több szempontból lehet nézni, így a feminista szempont az egyik legitim szempont, amelyből az irodalmat is vizsgálni kell – összegezték.
A Kétkeréken a világ körül azaz a harmadik út program a Közbeszéd.sk rendezésében valósult meg. Bujna Zoltán Komáromból érkezett a táborba, s élménybeszámolót tartott a Harmadik útról, amikor is Vámbéry Ármin nyomába eredt. A beszélgetés házigazdája Stubendek Attila, többszörös Honismereti Kerékpártúra szervező volt. Egy korábbi interjúnkat Bujna Zoltánnal ITT>>> olvashatják el. A biciklis dervis címen könyvet is megjelentetett az útról.
Délután a Nagysátorban a bankszektor lehetséges szerepvállalása Dél-Szlovákia felzárkóztatásában volt a fókuszban. A befektetési lehetőségekről a mezőgazdaságban Benedek Fülöp, az OTP Bank Nyrt. Ingatlan, Kisvállalkozási és Agrár Divízió ügyvezető igazgatója, elnöki főtanácsadója beszélt. A végén leszögezte, a legbiztosabb befektetés a föld – jelentette ki Benedek Fülöp. A magáncégek által kibocsájtott értékpapírokat nem ajánlja.
Ezt követte a S(z)lomarát programja a Fairen játszunk?, ahol Lucia Satinská Zuzana Wienkkel (Fair-play Szövetség) és Tokár Gézával (Szlovákiai Magyarok Kerekasztal) beszélgetett.
Zuzana Wienk újságíróként dolgozott, de ebbe belefáradt, s elkezdett a polgári aktivizmussal foglalkozni annak érdekében, hogy javítson a szlovákiai közéleten, azaz a jogon. Úgy véli, a joggyakorlat az, amelyben egyesíteni kell az erőnket. Ehhez hozzátéve elmondta, hogy a politikusokat is rá kell arra kényszeríteni, hogy ne ignorálják a polgárokat. Végül hozzátette, hogy szabad légkört kell teremteni.
Tokár Géza szociál-konstruktőrnek tartja magát, aki a társadalmat tudja formálni, de ez hosszú távú fejlődési vonulat. Úgy véli, a szlovák-magyar civil szféra között ki kell épülne egy jó kapcsolatban, ebben a munkában a Kerekasztal ügyködik is. „Változtatni kell a helyi szintű informálatlanság csökkentésén, eddig ebbe nulla munkát fektettünk” – mondta.
Lucia Satinská szerint mindehhez az egyik út a tüntetések szervezése, mellyel mindkét szervezetnek van már tapasztalata. Zuzana Wienk kiemelte a virtuális világ hatékonyságát, arra figyelnek fel igazán, ha valóban az utcára mennek az emberek. Sajnos ma nagyon kevesen vesznek részt ilyen demonstrációkon, pedig azok érdekesek a sajtó számára is. Ez olyan eszköz, amellyel egy haragot fejeznek ki. Tokár Géza hozzáfűzte, hogy ennek azonban nincs itt még hagyománya. Szlovákiában általános mentalitás, hogy nem érdemes ezzel az eszközzel élni, pedig ez nem így van – szögezték le.
Kitértek a Malina Hedvig mellett rendezett tüntetésre, melyet a két szervezet közösen szervezett. Zuzana Wienk nagy jelentőségűnek tartja a megmozdulást, mert fórumot teremtettek vele. Elárulta, hogy az oda elvitt virágokat a férje vitte el neki Magyarországra, amit Hedvig nagyon nagyra értékelt, hogy kiálltak mellette.
A gazdasági fejletség és a demonstrációk között nincs összefüggés – véli Tokár Géza. A beszélgetés további részében kitértek azon törvényekre, melyek módosításra szorulnak, vázoltak pár lehetőséget, hogy mi mindent tehet a polgár, ha szeretné véleményét kifejezni.
Csáky Pál és Nagy József a táborban
Sikerülhet-e változtatni Európán? – tették fel a kérdést Csáky Pál és Nagy József Európai Parlamenti képviselőknek. A két hónappal az EP választások után sorra kerülő beszélgetés alkalmas terep volt arra, hogy a résztvevők mérlegeljék a választások eredményét, levonják a kampány tanulságait, és ismertessék az Európai Parlamenttel és annak a jövőben betöltött szerepével kapcsolatos nézeteiket.
Az Európai Unióban szövetségeseket kell találni. Idehaza azonban a helyhatósági választás közelharc lesz a lövészárokban, így a két párt viszonya méginkább romlani fog – állapították meg előljáróban a vitafórumon.
Nagy József kitért arra, hogy szívesebben működne együtt a szlovák politikusokkal a kisebbségek érdekében. Csáky Pál hangsúlyozta, hogy ő a szlovákiai magyarok érdekeit védi.
Arra a kérdésre, hogy mit tudnak tenni, hogy népszerűbbé váljon az EU a polgárok körében Nagy József kifejtette, hogy Európa munkáját kell láttatni. Olyan dolgokkal kell foglalkozni, ami érdekes, s el kell fogadtatni a médiával, hogy arról beszéljen.
A választó még mindig úgy érzi, hogy semmiféle befolyása nincs az európai politikára, ha ott van a saját képviselője. Ennek ellensúlyozására Nagy elmondott egy friss példát, amikor az Európai Néppárt kongresszusán hét prioritást – köztük a család-, a kisebbségvédelmet – éppen neki sikerült bevinnie.
Csáky Pál felvetette, hogy Európai szemmel címen vezethetnének hetente megjelenő rovatot a napi sajtóban vagy a Pátria rádióban, az sokat segíteni az Európai Unió népszerűsítésében. Mint mondta, nem azt az elvet szeretné követni, hogy aki eddig elment Brüsszelbe, az kikopott a politikából. A Petíciós Bizottság alelnöki posztja sok új feladatot ró rá, ami komoly kihívást jelent. Elmondta 1455 le nem zárt ügy van a Petíciós Bizottság előtt, amit meg kell vizsgálni.
Nagy József kiemelte, hogy a Most-Híd az Országos Elnökségnek a tagjává válik, így ez számára politikai előrelépést jelent. Kifejtette, hogy örül, hogy képviselőként jelen van a megyében is, mert így is tudja tartani a közvetlen kapcsolatot.
Azon kérdésre, hogy a jövőben 2016-ban közös listán indulnak-e, nem adtak egyértelmű választ. Az MKP nemzetiségi politizálás megerősítése érdekében munkálkodik, s így alapvető paradigma eltérések vannak a két párt között – véli Csáky. Nagy József azt hangsúlyozta, hogy az akarat hiányzik. Szerinte pártja nyitottabb eszméjű párt, ugyanakkor kijelentette, hogy a Smerrel nem lehet s nem is kíván együttműködni.
Csáky azt javasolta, hogy jövőre, 2015-ben, amikor nem lesz választási nyomás, akkor kellene erre a kérdésre visszatérni.
A DAC-ról a Gombaszögi Nyári Táborban is
A politika után a sporté volt a főszerep. Pokolból a mennyországba, avagy mesebeli csallóközi futball újrakezdés volt a címe annak a fórumnak, melynek vendége Németh Krisztián, a DAC sportigazgatója, valamint Poór Tibor, az fcdac1904.com szerkesztője voltak.
„Micsoda álom, micsoda mámor, amikor a csapatom a stadionban látom…” ki ne ismerné a DAC szurkolóinak klasszikussá vált rigmusát? A dunaszerdahelyi futball januárban magához tért, miután Világi Oszkár megvásárolta a klubot, majd csodával határos módon a csapat bennmaradt a legfelsőbb osztályban. A sportrajongók elégedettek lennének, ha az első hatban végeznének a szezon végére. Úgy vélik európai szinten is versenyképessé tudják tenni a csapatot.
Helyzetkép a szlovákiai magyar kisiskolákról
A sport után pedig az oktatás volt terítéken. A témáról Albert Sándor, a Selye János Egyetem alapító rektora, Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség főtitkára, Pék László, a Nemzeti Tehetségépítő Tanács elnöke beszélgetett. A kerekasztal házigazdája Tóth Gábor, a mariánum egyházi iskolaközpont tanára volt.
Mindhárom vendég egyetértett abban, hogy helyi szinten kell megoldani az oktatási kérdést és megalkotni a stratégiát, valamint abban is, hogy a minőség felé kell elmozdulni.
A beszélgetés a 2015-től érvénybelépő oktatási törvény taglalásával indult. A meghívott előadók ezzel kapcsolatosan mondták el meglátásaikat, véleményüket.
Csáky Csongor szerint a Rákóczi Szövetséget a kisiskolák bezárását fenyegető törvény egyenesen megdöbbentette. Megvizsgálták a beiratkozási adatokat, és megrendítő számokat kaptak. Elemzésük során kiderült, hogy a Felvidéken az új oktatási törvényből kifolyólag mintegy 100 magyar kisiskola van veszélyben. Bezárásukat követően az is megtörténhet, hogy csupán kényelmességi szempontból a magyar tannyelvű iskolába szánt gyerekeket szlovákba íratják majd be. Ugyanúgy megtörténhet majd, hogy magyar, magyarral fog vitázni azon, hogy melyik kisiskola maradjon meg, és melyiket kell bezárni.
Véleménye szerint ezt mindenféleképpen helyi, régiós szinteken kell majd megoldani, ezeken a szinteken kell elkészülniük a stratégiáknak és eldönteni ezt a kérdést.
Továbbá azt is tudatta a résztvevőkkel, hogy térinformatikai programba sikerült bevinniük olyan adatokat is, melyek megmutatják a kisebbséget a kisebbségben. Még Csallóközben a magyar iskolákra nem teljesen jellemző, addig Losonctól kelet felé haladva a Felvidéken egyre inkább több a magyar tannyelvű iskolát látogató cigányok száma. Szociológusok felmérései szerint a magyar iskolák diákjainak 34 százaléka cigány. Csáky Csongor meglátása szerint e cigánygyerekeknek köszönhetően léteznek több helyen is magyar tannyelvű kisiskolák.
Albert Sándor véleménye szerint a magyar iskolákban a cigányság növekedése 2010-től követhető leginkább nyomon. Ezen kívül felhívta a figyelmet arra, hogy az adott témakörben három szempontot kell feltétlen figyelembe venni: gazdaság, érzelem és szakmaiság. Különböző felmérések, és a Monitor 9 is megmutatta, hogy a nagy létszámú iskolák jobban teljesítenek.
Pék László hozzászólásában elmondta, hogy a felvidéki magyar tannyelvű iskolák finanszírozását szerinte nem Magyarországnak kellene megoldania. Sajnálatát fejezte ki, hogy a politikai érdekképviselete a felvidéki magyaroknak ilyen állapotban van. Véleménye szerint a romakérdést speciális programokon keresztül kellene megoldani.
A közönség kérdései közt többek között elhangozottak a körzetesített beiratkozásra, a magyar gyerekek szlovák tannyelvű iskolába való beíratására, az oktatási – nevelési támogatásra, valamint a menedzserszemléletű beiratkoztatásra és a pedagógusok képzésének javítására irányuló kérdések is.
A beszélgetés az erdélyi tapasztalatok felvázolásával végződött, ahol már élesben hajtanak végre különböző megoldásokat a gyerekek magyar tannyelvű iskolába való beíratására. Szóba kerültek az iskolabuszok és az iskolaközpontok is.
Az oktatás után a gazdasági-pénzügyi blokk következett. A fő téma a bitcoin és válságkezelés volt. Pogátsa Zoltán a Mire jó a bitcoin? kérdésre kereste a választ.
Este is kinyitott a Józanító teaház a Tandemben. Es(z)ti mesét, azaz afrikai történetek hallhattak Szabó Esztertől.
S aki még nem volt fáradt a Szalmaszínházban Gurigongo mozizhatott. Vetítették a Születésnap (Festen, DEN), rendező: Thomas Vinterberg ; és Zöld hentesek (De Gronne slagtere, DEN), rendező: Anders Thomas Jensen filmeket. Hajnalig tartó South Park maraton is volt.
Idén már több, mint 1200 résztvevő látogatott el Krasznahorkaváraljára, ahol az idei év legnagyobb szlovákiai magyar jamboreeja zajlik egészen vasárnap késő estig. Koncertek, közéleti előadások, fiúk és lányok, színház, rengeteg játék jellemzi a rendezvényt. A Gombaszögi Nyári Tábor eredeti hangulata ITT>>> nézhető meg videón!
A tábor szervezői a közéleti előadásokat az internet segítségével élőben is közvetítik.
Részletes program Eseménynaptárunkban ITT>>> tekinthető meg.
Beke Beáta képriportja a Képgalériánkban ITT>>> érhető el.
bb, he, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”47357,47345,47304″}
