Nem tudom, ki hogy van vele. Én, ha idegen városokba vet a sorsom, az utcákat, tereket, parkokat járva először is a köztéri szobrokat, emlékműveket és táblákat veszem sorra. Ezzel szórakozva, ezen gyönyörködve rövid idő alatt fogalmat alkotok magamnak a helység történelméről, kultúrhistóriájáról, nevezetes személyiségeiről.
Gondolom, így vannak ezzel mások is, akik a Jókai, Klapka és Lehár városának aposztrofált Komáromba látogatnak. A várost az idők folyamán különféle jelzőkkel látták el, mint például a Duna Gibraltárja, az erődök és a vizek városa. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy újabban a szobrok városának is nevezhetjük a Felvidék újsütetű egyetemi városát, amely – ha egyáltalán létezne ilyesfajta statisztika – az egy főre jutó szobrok, emlékművek és emléktáblák számát tekintve akár nagyságrendekkel nagyobb városokkal is versenyre kelhetne.
Ha jól számolom, Komáromnak jelenleg harminchét köztéri szobra, négy emlékműve és húszat is meghaladó emléktáblája van. Ezek – kevés kivétellel – a magyar történelem jeles személyiségeinek állítanak emléket. Most restaurálták a város legrégibb köztéri díszét, az 1715-ben állított Szentháromság-szobrot, büszkén néz a városra a Madonna-bástya fokáról a vár bevehetetlenségét jelképező Kőszűz. A régebbi alkotások közül immár a városkép szerves részévé vált a városvédő Klapka György honvéd tábornok és a nagy mesemondó, Jókai Mór szobra. A további szobrok és hasonló látnivalók puszta felsorolása helyett szólni kell a 2000-ben átadott Európa-udvar maga nemében páratlan történelmi szoborparkjáról, ahol államalapító Szent István királyunktól a mártírhalált halt gróf Esterházy János grófig bezárólag történelmünk tizenhét jeles személyisége hirdeti ittlétünk ezerszáz esztendejének egy-egy jelentős fejezetét. Nem múlik el úgyszólván év, hogy a Palatinus Polgári Társulás jóvoltából újabb szoborral ne gyarapodna ez a rendhagyó szabadtéri galéria, amelynek az alkotásait a Felvidéken és a Kárpát-medencében élő magyar szobrászművészek készítették. Egy kivétel van, Comenius mester nemrégiben felavatott szobra, amely a neves cseh szobrászművész, a korábban Komáromban is kiállító Olbram Zoubek alkotása. S mivel a szoborpark még korántsem befejezett egész, a jövőben további szobrok felállítása is várható. S ha már a jövőbe tekintünk, már több mint elképzelés az Aranyembert ábrázoló szobor, amely az egykori Legényegylet – a Magyar Területi Színház épülete – helyén áll majd. Elkészítésével Gáspár Péter szobrászművészt bízták meg. Nagy János szobrászművész lesz az alkotója Egressy Béni szobrának, amelynek a talapzata a városi művelődési központ bejáratánál áll.
Az elmúlt napokban híre kelt továbbá annak is, hogy szobrot kap Komáromban Vass Lajos karnagy is. Így sokadmagammal érdeklődve várjuk az újabb fejleményeket.
További képek a szobrokról megtekinthetők a Képgalériában ITT>>>.
Németh István, Felvidék.ma
