47008 1

A mítosz szerint Zeusz, a főisten felosztotta a világot gyermekei között, de Héliosznak, akik folyton úton volt, véletlenül semmi sem jutott. A napisten kárpótlásként Rodoszt kérte apjától, a gyönyörű szigetet, amely az Égei-tenger kék vízéből emelkedik ki. Így lett Héliosz a rodosziak istene.
Épp Héliosz tiszteletére emelték egykor, állítólag a Mandraki-kikötőben minden idők egyik leghíresebb művészi remekét, a Rodoszi kolosszust. A 30 méter magas monumentális szobrot egy líndoszi Khárész nevű szobrász készítette 12 év alatt. A szobor váza vasból készült, agyaggal vonták be, majd erre nemesfémborítás került. Összesen 32 tonna bronzot használtak fel. A kolosszus belsejét sziklákkal tömték ki, de hagytak egy üreget a falétrának, amely a fejbe vezetett. A monstrum magasságát 33-35 méterre becsülik. Összehasonlításképp megjegyzendő, hogy a New York-i Szabadságszobor csupán 10 méterrel magasabb. Az alkotást az ókori világ hét csodája között tartották számon, de Kr. e. 226-ban egy földrengés ledöntötte. A hagyományos feltevés szerint a hajók a szobor lábai között haladtak át, bár ezt a modern kutatók megkérdőjelezik.
A Mandraki kikötő a sport- és szabadidőhajóké. Bejáratát egy-egy oszlop tetején ülő szarvasbika és tehén bronzszobra vigyázza. Mindig tele van kíváncsi turistákkal, akiket a rodoszi kikötő sajátos hangulata, a nyüzsgés, a bárok és kávézók vonzanak ide. Itt találjuk a jachtkikötőt, a hullámokon pedig kis helyi halászhajók is ringanak. Egy kicsit odébb kirándulóhajók és szigetközi hajók várnak az indulásra. A kikötő érdekes látnivalója a három festői szélmalom, amelyek egykor a tengerjáró hajók számára őrölték a gabonát.47008 2Az 1464-ben Burgundiai Jó Fülöp adományaiból épült Szent Miklós-erőd világítótornya ma is működik. Az erőd falain belül a Szent Miklós-templom bújik meg.
Rodosz városában lépten-nyomon a régmúlt köszön vissza. A több kultúra emlékét hordozó óváros rendkívül jó állapotban maradt fenn; 1988-ban a világörökség részévé avatták. Érdemes felekeresni a johanniták Nagymesteri Palotáját. A sziget leghíresebb épülete az óváros központjában, a Collachium nevű városrész magaslatán helyezkedik el. Előterétől ereszkedik a kikötő felé a Lovagok utcája, ahol mindkét oldalról anyanyelvük szerint elkülönített fogadók állnak, amelyek a johannita lovagoknak nyújtottak szállást. A legjobb állapotban a Franciák fogadója maradt fenn, díszes homlokzata alatt lévő kapuját hét címerpajzs és vízköpő krokodilok ékesítik. Az épület ma is nyitva áll a látogatók előtt.
A Rodosztól 34 km-re fekvő Kameirosz Lindosszal együtt egyike a sziget három legősibb városának. Mindenképpen érdemes felkeresni. A teraszokkal lépcsőzetesen emelkedő dombra épült, minden jel szerint már a történelem előtti időkben lakott volt, és a dór hódítás előtt is virágzott. A város az időszámításunk utáni 4. században máig ismeretlen okokból elnéptelenedett, ennek ellenére máig a legjobb állapotban fennmaradt antik romvárosok közé tartozik.
Rodoszon minden együtt van, ami a többi görög szigeten is megtalálható, mondja Borbély Mihály pozsonyi „szigetrajongó”, aki évről évre visszajár Krétára vagy Rodoszra. A gyönyörű tenger, a homokos partok és történelmi emlékhelyek mellett számára ez utóbbi hely a szórakozási lehetőségek széles skáláját is jelenti. Idősebbeknek diszkók, mulatóhelyek, gyerekeknek vidámparkok.
Részleteket Rodoszról itt talál: www.solvex.sk

BA, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”46963,46923″}