Idén július 2–6 között rendezték meg a XXII. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemet Felsőszinevéren. Az ötnapos találkozón egyebek mellett a határon túli magyar felsőoktatás helyzetéről, lehetőségeiről is szó esett.
A szabadegyetemet Répás Zsuzsanna, Brenzovics László, Orosz Ildikó és Tárnok Mária, a társszervező szervezetek képviselői nyitották meg. A tábornak kétszáz lakója volt, a fextői környezetben értékes előadásokat hallhattak, filmeket, zenét hallgattak közösen, családias környezetben, a visszajáró hallgatóság jól ismeri egymást, baráti viszonyt ápolnak.
A külhoni magyar felsőoktatás témájában meghirdetett kerekasztalnak vendége volt Komzsik Attila, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem dékánja, aki a magyar nyelven is oktatató Közép-európai Tanulmányok Karát mutatta be a szabadegyetem résztvevőinek, valamint felszólalt Juhász György, a komáromi Selye János Egyetem rektorhelyettese is.
Kása Zoltán, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem professzora az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetét, Orosz Ildikó a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát mutatta be. A beszámolók után az előadók megvitatták a Magyar Rektori Konferencia Határon Túli Magyar Tagozatának működését és annak lehetséges hatásait a határon túli magyar felsőoktatásra, majd jelenlévők kérdéseket tehettek fel az előadóknak.
A szabadegyetemen az Iskola és képesség témakörében az anyanyelvű oktatás fontosságával is foglalkoztak. Ferenc Viktória nyelvész, szociolingvista egy érdekes kutatást mutatott be, melyben a négy határon túli magyar régió (Kárpátalja, Erdély, Felvidék, Délvidék) magyar tanulóinak teljesítményét vizsgálták különböző tannyelvű iskolákban. A kutatás megerősítette, hogy a többségi iskolában tanuló magyar gyerekek nem tudnak jobban teljesíteni, mint a magyar tannyelvű iskolába járó társaik. Az előadás végén külhoni pedagógus szakemberek elemezték a magyar közoktatás helyzetét Ukrajnában.
A szabadegyetem szombati napján nemzetpolitikai kerekasztalt tartottak, a beszélgetést Tóth István, Magyarország beregszászi főkonzulja vezette, Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke, Brenzovics László, a KMKSZ elnöke és Tóró T. Tibor, az EMNP elnöke kapcsolódtak be. A programban meghirdették Berényi József, az MKP elnöke részvételét is, de ő nem utazott el Felsőszinevérre.
Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke arról beszélt, hogy magyarország teljes mellszélességgel támogatja Ukrajna területi integritásának megőrzését.
A politikus hangsúlyozta: Magyarország kezdettől fogva, azaz 1991-től támogatja egy erős, független Ukrajna megteremtését, aminek különös jelentősége van a mostani bonyolult helyzetben. Fontosnak tartjuk, hogy Ukrajna előrehaladjon az európai integrációs úton – tette hozzá, megjegyezve, hogy Budapest üdvözli az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodás aláírását. Reményét fejezte ki, hogy az EU még az év végéig eltörli az Ukrajnával szembeni vízumkényszert. Kiemelte: Magyarország teljes mellszélességgel támogatja Ukrajna területi integritásának megőrzését.
A kárpátaljai magyarsággal kapcsolatban fontosnak nevezte, hogy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) még jelöltsége idején megállapodást kötött Petro Porosenko ukrán elnökkel. Úgy vélte, a hat pontból álló megállapodás teljes egészében lefedi a kárpátaljai magyarság érdekeit, és ezt Magyarország erőteljesen támogatja.
Németh kiemelte: jelentős fejlemény, hogy kulturáltan, konfliktus nélkül történt meg a vezetőváltás a KMKSZ élén a bonyolult ukrajnai helyzetben, és a magyar szervezet megerősödve került ki az elnökváltásból. Az a változás, amely a másik kárpátaljai magyar szervezet, az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség (UMDSZ) élén bekövetkezett, előrevetíti annak lehetőségét, hogy egy egységes magyarságpolitika alakuljon ki Kárpátalján, ami nagyon fontos lenne a jelenlegi szituációban – fogalmazott.
Kárpátalja.ma, mti/Felvidék.ma
Fotó: archív
