Ján Richter munka- szociális és családügyi miniszter már szeptemberben szeretné elfogadtatni a parlamenttel a munkanélküli végzősök első alkalmazásáért járó juttatást. A pénzügyi tárcának azonban alapvető kifogásai vannak a tervezet kapcsán. Nem javasolja a munkaerőpiac további anyagi támogatását, ellenzi a fiatalok előnyben részesítését a többi társadalmi csoporttal szemben. A vita folytatódik.
A tárca szerint az egyes régiók adottságait, gazdasági, szociális helyzetét figyelembe véve változnának a végzősök első munkavállalását támogató juttatások. Pozsony megyében például a 29 év alatti fiatalt alkalmazó cégnek az állam fizetné a társadalombiztosítását, legfeljebb azonban az átlagbér 30 százalékának megfelelő összegig. A magas munkanélküliséggel küzdő régiókban ez ennek akár a duplája is lehet.
A szakminiszter anyagi jellegű motivációról beszél, amennyiben a munkáltató ilyen, a gyakorlat szempontjából tapasztalatlan fiatalt alkalmaz. „Erre nagy szükség van, ezt támasztják alá a legutóbbi statisztikák. A munkaügyi hivatalok nyilvántartásában szaporodnak a végzősök” – jegyezte meg Richter. A minisztériumnak erre a célra évente 20 millió euróra lenne szüksége, és ezt az összeget az uniós alapokból kívánja előteremteni.
A pénzügyi tárca ugyanis kifogásolja a munkaügyi minisztérium tervezetét, leszögezve többek között, hogy ennek hatása a munkaerőpiacra, várhatóan, elhanyagolható lesz. Ráadásul a pénzügyisek úgy látják, a fiatalok munkanélkülisége nem súlyosabb probléma, mint a társadalom többi korcsoportjáé. Radko Kuruc szóvivő hangsúlyozza, hogy a legkiszolgáltatottabbak a szakképzetlenek, a gyermeküket egyedül nevelő anyák és a társadalom peremére sodródottak csoportjai.
A fiatalok foglalkoztatottságának növelése érdekében azonban az Európai Unió (EU) részéről is nyomás nehezedik a tagországokra, így Szlovákiára is. Brüsszel évek óta sürgeti a megoldást. Richard Sulík újdonsült európai parlamenti képviselő azonban úgy látja, az uniós lapok forrásai nem oldják meg a helyzetet. „Ha lejár a meghirdetett program, ezeknek a fiatal munkavállalóknak a többsége ismét az utcára kerül” – véli az SaS elnöke, aki nehezményezi, hogy Brüsszel ilyen „beteg programokat” kíván támogatni.
Úgy tudja, az EU milliárdokat költ a fiatalok munkanélkülisége elleni harcra, de azok száma csak gyarapszik. Zuzana Kusá szociológus viszont hozzáteszi, ha nem lesz állami illetve uniós támogatás, a fiatal munkanélküliek száma a jelenleginél is magasabb lehet. A tartós állástalanság pedig olyan frusztrációt válthat ki belőlük, ami a demokráciára is veszélyt jelenthet.
BA, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”43907,47351,46928″}
