Szlovákia európai viszonylatban a szegényebb országok közé sorolható. Az EU huszonhat tagországa közül az életszínvonal tekintetében a 18. helyet foglaljuk el.
A nyugati tömb országaihoz történő felzárkózás egyelőre várat magára, de még megérhetjük azt, hogy a jövőben az európai középmezőnyhöz tartozzunk.
Az unióhoz történt tíz évvel ezelőtti csatlakozásunkkor a szlovákiai gazdaság teljesítménye az uniós átlag 57 százalékát érte el. Azóta a hazai gazdaság sokat fejlődött, s pár hellyel feljebb kerültünk a ranglistán. Tavaly a hazai életszínvonal már elérte az uniós átlag 76 százalékát. Viszont hogy hűek maradjunk az igazsághoz, azt is el kell mondanunk, hogy ehhez az eredményhez hozzájárult a további, nálunk szegényebb országok csatlakozása is.
Az uniós átlagot rontotta Bulgária és Románia, amelyek 2007-ben csatlakoztak, majd a tavaly tagországgá vált Horvátország is, fejtette ki Dana Vrabcová, a Postabank elemzője.
A fejlett országokat leginkább a válsághelyzet kialakulása előtt közelítettük meg, amikor is a szlovák gazdaság mintegy tíz százalékos gazdasági fejlődést produkált.
„Szlovákia az elmúlt évtized kezdetén profitált a reformokkal támogatott beruházásokból, ami hozzájárult ahhoz, hogy közeledtünk az uniós átlaghoz” – állapította meg Marek Gábriš, a ČSOB elemzője.
A felzárkózás időszakát magunk mögött tudhatjuk. Mivel Szlovákia gazdaságának van hová fejlődnie, s a nyugati blokk országai lassabban haladnak előre, előbb-utóbb közeledhetünk az európai átlagszínvonalhoz.
„A hazai gazdaság számára nyitott az út a további fejlődéshez, de tekintettel kell lennünk a dél-európai országok fékező erejére, amelyek gazdasága a közeljövőben várhatóan nem fejlődik pozitív irányban” – feltételezi Jiří Cihlář, a Next Finance elemzője.
A kontinens nyugati felének országait egyhamar nem érjük utol, az viszont, hogy a jövőben az EU átlag-életszínvonalához jobban igazodjunk, még elképzelhető. „Feltételezzük, hogy a hazai gazdaság fejlődése hosszú távon felülmúlhatja az unió egészének a fejlődését, de az uniós átlagnál valamivel gyorsabb gazdasági növekedési ütem sem garancia az uniós szint eléréséhez, amelynek bekövetkeztére leghamarabb két évtized múlva számíthatunk” – feltételezi Vrabcová.
Szlovákia és az EU gazdasági jövőjét nagyban befolyásolja az Oroszország és Ukrajna közötti válsághelyzet további alakulása. Ha újból szeretnénk olyan növekedést produkálni, mint a válság előtti időszakban, újabb reformokat kellene megvalósítanunk. Gábriš megemlíti, hogy szerkezeti változtatások nélkül elképzelhetetlen az olyan fejlődés, mint amilyen a 2006 és 2008 közötti években volt tapasztalható.
Hosszasan sorolhatnánk a szlovák gazdaságot negatívan befolyásoló tényezőket.
Az Európai Tanács júniusi jelentésében rámutatott bizonyos hiányosságokra.
A jelentésben felróják az iskolaügy kedvezőtlen helyzetét is, amely a munkaerőpiacra is kihat. A hazai diákok eredményei európai mércével mérve átlagon alulinak mondhatók, és ezek a mutatók egyre romlanak. Mindennek következménye a szakképzett munkaerő hiánya a munkaerőpiacon. Ugyancsak kifogásolható a hiányosságokkal küzdő és nem eléggé hatékony közigazgatási rendszer és adóbeszedés is. Megfelelő stratégiát kellene találni a tartós munkanélküliség megoldása érdekében is.
A tanács azt javasolja, hogy mindezt egyrészt aktivációs intézkedésekkel próbáljuk elérni, másrészt adjunk lehetőséget az egyénre szabott minőségi szakképzésnek és a második esély oktatási programnak.
aktuálne.sk, Felvidék.ma
